Szlovákia a közepesen fejlett országok csapdájába esett Kulcsár Péter2025. 07. 17., cs – 11:06
Egy ideje már tudni lehet, hogy az a gazdasági modell, amire Szlovákia eddig épített, hamarosan eléri a korlátait. A korábban tapasztalt erőteljes gazdasági növekedés már rég a múlté, így egyre kevésbé vagyunk képesek lépést tartani a prosperáló európai országokkal. Ha a kormány záros határidőn belül nem áll elő egy tervvel a legégetőbb strukturális problémák megoldására, akkor garantáltan csak álom marad, hogy egyszer utolérjük az Európai Unió fejlett tagállamait.
A termelékenység csökkenése, a hanyatló befektetési hajlandóság, a fiatal tehetségek elvesztése, valamint a magasra csapott államháztartási hiány csak néhány elem arról a listáról, amely a rendszerszintű gondokat összegzi, amikkel Szlovákia küzd. Érdemi megoldási javaslatok hiányában ezek a problémák folyamatosan halmozódtak, és bár a következmények egy része már napjainkban is érezhető, igazán nagy árat a jövőben fizetünk majd értük. Szlovákia az utóbbi években jelentős hátrányba került az Európai Unió fejlett gazdaságaihoz képest, az aktuális számítások azonban arra engednek következtetni, hogy a felzárkózás 2037-re akár teljesen le is állhat, figyelmeztet a Költségvetési Felelősség Tanácsának elemzője, Zuzana Múčka. Mit jelent ez a számok nyelvén? Napjainkban az uniós átlag 75-76 százalékán mozog Szlovákia fejlettsége, ami 2030 után elérheti a 80 százalékot, majd 2035-től kezdődően megrekedünk valahol 82 és 84 százalék között, miközben a számunkra igazodási pontnak számító Csehország várhatóan 2045 környékén eléri az uniós átlagot, ami 100-nak felel meg, s ezt követően már az EU átlagosnál fejlettebb országainak csoportjába léphet.
Borús kilátások
A Költségvetési Felelősség Tanácsa már négy évvel ezelőtt megkongatta a vészharangot. Akkor azt jósolták, hogy Pozsonynak talán még 50 év sem lenne elég ahhoz, hogy megközelítse az EU átlagát, valamint a fejlett tagállamok életszínvonalát. „A legfrissebb adatok azonban még ennél is kedvezőtlenebbek. Reformok hiányában Szlovákia felzárkózása a következő esztendőkben lassan, de biztosan teljesen megtorpan, nagyjából 15 év múlva pedig már távolodni fogunk az EU-s átlagtól” – ismerte be Zuzana Múčka.
A felzárkózás gyakorlatilag kéz a kézben jár a gazdasági növekedéssel, de a helyzet alakulását hosszabb távon a termelékenység, valamint a demográfiai adatok is nagyban befolyásolják, Szlovákia pedig egyik területen sem áll túl jól. A demográfiai előrejelzések lévén már most tudni lehet, hogy az ország lakossága rohamtempóban öregszik. A népességet érintő változások pedig egyre nagyobb terheket rónak majd az állam egészségügyi és szociális ellátórendszerére. Ezek a költségek pedig komoly kihívás elé állíthatják a döntéshozókat, mivel ezzel párhuzamosan azok száma, akik hasznot hoznak, folyamatosan csökken. Ebből adódóan a termelékenység lassulása is törvényszerű. A jövőbe történő befektetések, az oktatás és a kutatás fejlesztése, valamint a magasabb hozzáadott értékkel rendelkező ágazatok felé történő elmozdulás nélkül nem valószínű, hogy képesek leszünk kitörni a stagnálásból. Nem véletlen, hogy a gazdasági növekedésre vonatkozó kilátások is egyre borúsabbak, az összes releváns hazai és külföldi intézmény, köztük a hitelminősítő ügynökségek is lefelé korrigálják a korábbi becsléseiket. Idén legfeljebb 1,2-1,3 százalékos, jövőre pedig nagyjából 1,1-1,6 százalék körüli növekedéssel számolnak. A helyzet alakulására a kormány konszolidációs törekvései mellett Donald Trump vámháborúja, valamint az azzal járó nagyfokú bizonytalanság is rányomja a bélyegét, amely a vállalkozói környezetnek sem kedvez, így a legtöbben a befektetések halasztása mellett döntenek. „A cégek invesztíciós hajlandósága folyamatosan csökken. Ezt egyebek mellett a munkaerőhiánnyal, az energiaárak kiszámíthatatlanságával és a növekvő kiszámíthatatlansággal magyarázzák. Érdemes azonban megjegyezni, hogy ezekkel a kihívásokkal más államok is küzdenek, Szlovákiában mégis jóval kevesebb projekt valósul meg, mint a környező országokban” – igazolta a Költségvetési Felelősség Tanácsának felvetését Horváth Mihály, a Szlovák Nemzeti Bank vezető közgazdásza. Horváth szerint az is kifejezetten aggasztó, hogy Szlovákia egyáltalán nem brillírozik az európai uniós alapokból származó források lehívásában és felhasználásában. A szakértők egyébként azt sem nézik jó szemmel, hogy Pozsony gyakorlatilag az uniós csatlakozás óta képtelen annyi megtakarítást felhalmozni, amelyből nagyobb volumenű állami beruházásokat tudnánk finanszírozni.
Erős versenyhátrány
Az örök viszonyítási alap, Csehország azonban mérföldekkel jobban áll. A Prága és Pozsony közötti különbségek már első pillantásra is szembetűnőek. Az eltérések a bérek terén, az egészségügy és a közoktatás állapotában, de még a lakosok személyes boldogságérzetében is tetten érhetőek. Ami pedig a gazdasági vonatkozásokat illeti, míg Szlovákia felzárkózása a következő esztendőkben teljesen megtorpan, majd távolodni kezd az EU-s átlagtól, addig Csehország akár egy évtized alatt ledolgozhatja a fejlett uniós tagállamokkal szembeni lemaradását. „Ez a felvetés elsőre meredeknek tűnhet, mivel az aktuális adatok még arról tanúskodnak, hogy a cseh népességnek jóval nagyobb százalékát teszik ki az idősek, mint amekkora arányban a szlovák társadalomban jelen vannak. A gazdaság növekedési potenciálja Prága esetében mégis jóval magasabb” – magyarázta Múčka. Ez egyebek mellett annak tudható be, hogy Csehországban sokkal stabilabb a munkaerőpiac helyzete. A munkanélküliség alacsony, és mivel kétszer annyi alkalmazott dolgozik részmunkaidőben, mint Szlovákiában, így a lakosok álláspiaci jelenléte is hangsúlyosabb. „A kormány az utóbbi években igencsak feltornázta az egyes adók és járulékok összegét, valamint új adónemeket vezetett be. Ezzel Szlovákiában az olcsó munkaerő, de az alacsony társasági adó kora is leáldozott” – mutatott rá a Költségvetési Felelősség Tanácsának elemzője, hogy az adóemelésekre épített állami „spórolás” igencsak rontotta Szlovákia versenyképességét.
A hátrány azonban nem csak Prágához viszonyítva tetemes. A Világgazdasági Fórum által is használt versenyképességi rangsorban Csehország a 25., Magyarország a 48., Lengyelország az 52., Szlovákia pedig a 63. helyen végzett a 69 vizsgált ország közül. „Összességében véve Szlovákia legnagyobb gyengesége abban rejlik, hogy képtelenek vagyunk hosszabb távon megtartani az országban letelepedő vállalatok egy részét, de a tehetségeink is inkább külföldön folytatják. Érdemes továbbá megemlíteni a rugalmatlan kormányzati politikát, ami az esetek többségében nem hajlandó elfogadni a külföldi ötleteket, valamint alkalmazkodni a megváltozott feltételekhez” – értékelte az eredményeket Michal Lehuta, a VÚB Bank elemzője.
Emellett a beruházások is kulcsfontosságúak a gazdasági növekedés fenntartásához. Csehország ezeknek köszönhetően növekszik, körülbelül háromszor annyit fektet be a tudományba és a kutatásba. Az elmúlt 10 évben tartósan GDP-arányosan mintegy 5-10 százalékponttal többet fektetett be. Míg a beruházások GDP-aránya ott elérte a 25-26 százalékot, Szlovákiában ez 19-20 százalék szintjén mozog.
Reformok kellenek
Az Európai Bizottság, az OECD, valamint a Nemzetközi Valutaalap már évek óta arra figyelmezteti Szlovákiát, hogy eljött a változás ideje. Egyebek mellett azt javasolják, hogy a kabinet tegye átláthatóbbá az adó- és járulékrendszert, csökkentsék a munka adóterheit és koncentráljanak inkább a fogyasztás, valamint a vagyon adóztatására. Ezeket az ajánlásokat azonban eddig egyáltalán nem vették figyelembe. „Ha a döntéshozók nem tesznek célzott erőfeszítéseket a gazdasági növekedés fellendítése, valamint a termelékenység javítása érdekében, képtelenek leszünk új befektetőket bevonzani, a tehetségeinket pedig elveszítjük, akkor az elemzésben jelzett jövőkép lesz a jussunk” – jelentette ki Zuzana Múčka, aki úgy véli, „eljutottunk arra a pontra, amikor nem elégedhetünk meg azzal, hogy az adórendszert egy progresszívebb irányba tereljük, esetleg véget vetünk a mindenkinek járó támogatások korának. Ha valódi változást szeretnénk elérni, akkor szükségünk van egy hosszabb távra szóló jövőképre is”.
(td)
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
