Nő a csecsemőhalandóság az Európai Unió több tagállamában Balaskó Réka2025. 07. 17., cs – 10:11
Az Európai Unióban tapasztalt egészségügyi előrelépések ellenére több tagállamban meglepő és aggasztó növekedést regisztráltak a csecsemőhalandóság terén.
A 2024-es év adatai szerint legalább nyolc EU-tagországban emelkedett a halálozási arány az egyéves kor alatti gyermekek körében – derült ki a tagállamok nemzeti statisztikai hivatalainak legfrissebb kimutatásaiból.
Különösen Románia és Franciaország adatai keltenek aggodalmat, előbbiben a 2023-as 2,1 ‰-es arány 2024-re 6,4 halálesetre ugrott ezer élveszületésre vetítve, míg Franciaországban 2-ről 4,1-re nőtt az arány. A francia statisztikai hivatal (INSEE) szerint ez azt jelenti, hogy minden 250. újszülött meghal egyéves kora előtt.
Franciaországban a csecsemőhalandóság 2015 óta következetesen meghaladja az uniós átlagot
– állapítja meg az INSEE jelentése.
A tanulmány arra is rámutat, hogy a csecsemők túlélési esélyeit több tényező befolyásolja. A fiúk 1,2-szer nagyobb eséllyel halnak meg egyéves koruk előtt, mint a lányok, míg az iker- vagy hármas ikerterhességek esetén a halálozási kockázat ötszörösére nő.
Portugáliában 20%-os növekedés egy év alatt, Svédország és Lettország a pozitív kivételek
Portugáliában is 20 százalékos növekedést mértek 2023 és 2024 között, ami különösen szembeötlő annak fényében, hogy az ország általános halandósági mutatói nem romlottak ilyen mértékben. Egészségügyi szakértők a szülészeti ellátáshoz való hozzáférés területi egyenlőtlenségeit, az anyák életkorának emelkedését és az egészségügyi kapacitáshiányt emelik ki lehetséges okként.
2024 nyarán 10 szülészeti osztály zárt be vagy korlátozta működését Portugáliában, amit az egészségügyi minisztérium vészhelyzeti tervvel próbált kezelni.
Több tényező együttállása – például az egészségügyi munkaerő hiánya és az infrastruktúra leépülése – veszélyezteti az újszülöttek életét”
– figyelmeztetett egy portugál egészségpolitikai elemzés.
Az EU legalacsonyabb csecsemőhalandósági rátájával Svédország és Lettország büszkélkedhet, míg Litvánia, Írország, Luxemburg, Dánia és Szlovénia esetében egyelőre csak becsült adatok állnak rendelkezésre.
Uniós szinten az átlagos csecsemőhalandósági ráta 2023-ban 3,3 ‰ volt – azaz minden ezer újszülött közül három nem élte meg az első életévét.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Unióban 1960 óta először csökkent 4 millió alá az élőszületések száma, 2022-ben mindössze 3,88 millió gyermek jött világra – derül ki az Eurostat legfrissebb jelentéséből.
A 3,88 millió élveszületés nemcsak statisztikai adat, hanem komoly figyelmeztetés is a döntéshozók számára – a termékenységi ráta csökkenése a kontinens jövőjét veszélyezteti
– olvasható az uniós elemzésben.
A csökkenő tendencia nem új keletű: 1990-ben még 5,1 millió újszülött látott napvilágot, azóta viszont évről évre egyre kevesebb gyermek születik.
Az unió országai között jelentős különbségek tapasztalhatók a termékenységi rátákban. Az EU-átlag 2022-ben 1,46 élveszületés volt nőnként, de az értékek 1,08 és 1,79 között változnak.
Franciaország vezeti az EU-t a legmagasabb rátával, bár Grúzia (1,83) és Moldova (1,81) is magasabb arányt jelentett.A legalacsonyabb arányokat Málta (1,08), Spanyolország (1,16), Olaszország (1,24), Görögország (1,32) és Ciprus (1,37) produkálta.Románia (1,71), az Egyesült Királyság (1,56), Németország (1,46) és Törökország (1,63) az uniós átlagnál kedvezőbb mutatókkal szerepeltek.
Európa déli részein figyelhető meg a legmeredekebb visszaesés – különösen aggasztó a mediterrán országok helyzete
– figyelmeztet Servet Yanatma elemző.
Emelkedés után ismét csökkenés
A Világbank adatai szerint az EU termékenységi rátája 1970-ben még 2,35 volt, ami azóta jelentősen csökkent. A mélypontot 1998-ban érte el 1,4-es értékkel, majd egy enyhe emelkedés következett, 2016-ban 1,57-es csúccsal. Azóta azonban a tendencia ismét negatív irányba fordult.
A 2022-es adatok alapján a 2000-es évek eleji szinthez tért vissza a termékenységi arány, ezzel újra demográfiai stagnálás állt be. Az elmúlt 20 évben 13 EU-tagállamban csökkent a ráta, míg csupán három országban – Csehországban, Romániában és Bulgáriában – nőtt jelentősen.
Különösen jelentős csökkenést regisztráltak Írországban és Finnországban, ahol az egy nőre jutó gyermekek száma több mint 0,4 ponttal csökkent, ami 20 százalékos visszaesésnek felel meg. Az elemzők szerint ez részben a gazdasági bizonytalanságokkal, részben a szülői szereptől való elidegenedéssel is magyarázható.
2021-es adatok szerint az EU termékenységi rátája (1,52) a világ egyik legalacsonyabbja volt – csak Kelet-Ázsia és a csendes-óceáni térség előzte meg lefelé. Ezzel szemben:
Nyugat- és Közép-Afrikában az arány 4,98,Kelet- és Dél-Afrikában pedig 4,35 volt.Az arab világ 3,14-es, Észak-Amerika 1,64-es, míg az OECD országok 1,59-es arányt regisztráltak.
Az EU-n belül és az EFTA-, valamint tagjelölt országokat is figyelembe véve 41 európai államban alacsonyabb a termékenységi ráta a globális átlagnál (2,27).
Strukturális válaszokra van szükség
A számok világosan jelzik, hogy Európa népessége öregszik és fogy, és ha nem születnek célzott családpolitikai intézkedések, a helyzet tovább súlyosbodhat. A demográfiai válság nemcsak munkaerőhiányt és gazdasági visszaesést vetít előre, hanem társadalmi szerkezetváltást is.
A termékenységi válság Európában nemcsak népességi, hanem gazdasági és társadalmi fenntarthatósági kérdés is – a megoldásnak sürgősnek és rendszerszintűnek kell lennie
– áll az Eurostat zárójelentésében.
Szülészeti leépülés az unióban
Az elmúlt években egészségügyi humánerőforrás-válság is hozzájárult a problémához. Bár az orvosok és ápolók száma nőtt, az egészségügyi dolgozók átlagéletkora emelkedik, és egyre kevesebb fiatal választja a pályát a túlterheltség és az alacsony bérek miatt.
Franciaországban az elmúlt tíz évben a kis szülészeti osztályok 15%-át bezárták, míg Németországban és Portugáliában hasonló tendencia érvényesül. A következmény az egyenlőtlen hozzáférés a szülészeti ellátáshoz, különösen vidéken.
A szakértők szerint sürgősen szükség van strukturális reformokra és célzott egészségügyi beruházásokra, hogy az uniós országok képesek legyenek megbízható és egyenlő színvonalú szülészeti ellátást biztosítani minden állampolgár számára – függetlenül attól, hogy hol élnek.
A csecsemőhalandóság növekedése nem csak statisztika – társadalmi felelősség is. Az egészségügyi rendszerek lemaradása szó szerint emberéletekbe kerül
– figyelmeztet egy uniós egészségügyi jelentés.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
