A Börzsöny erdeiben, Hont községtől és a szlovák–magyar államhatártól alig pár kilométerre található a Tsitári forrás és kápolna. A Mária-jelenésről ismert kegyhely kedvelt zarándokhelye az Ipoly menti palócságnak. Előszeretettel keresik fel a felvidéki hívők és természetbarátok egyaránt.
A Vác irányából a Parassapuszta–Ipolyság államhatárhoz vezető út mentén, mintegy kilométernyi távolságra egy erdei tisztáson találjuk a kápolnát és a mellette lévő forrást. A kápolnát szépen parkosított terület veszi közre. A fák árnyékában padokat helyeztek el. A kerítés mentén a keresztút stációi láthatóak.
A loudres-i barlang (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A Tsitári kápolna a honti egyházközséghez tartozik évszázadok óta. Nagyon régre nyúlik vissza a szakrális hely története. A legrégebbi írások a helyről 1552-ből származnak. Ugyanakkor már a középkorban is létezett e területen egy kisebb falu Csitár néven.
A három forrás összefolyásával létrejött kúthoz számos csodás gyógyulás kötődik. A palócok kutyikának, vagy kutyinkának nevezték az ilyen gyógyhatású forrásokat.
A hálaadó táblácskák sora (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Az egyik legenda szerint a Tsitári forrás környéki füves területen legeltette nyáját egy uradalmi pásztor, akit elkísért a látássérült kisfia.
A kút melletti fakeresztnél rendszeresen közösen imádkoztak a fiával, s a vak fiú szemét minden alkalommal megmosta a kút vizével,
mígnem a fiú visszakapta a szeme világát.
A forrás (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Emellett a 19. századi leírások jelenések helyszíneként is említik Tsitárt, ahol többen is látták a Boldogságos Szűz Máriát és a kis Jézuskát a kútfenéken feküdni. A korabeli írásos források több csodát és gyógyulást is feljegyeztek a hellyel kapcsolatban.
Gyógyító erejéről régóta meg voltak győződve a környékbeliek, vizét a 19. század közepe óta használták különféle betegségek gyógyítására.
A keresztút stációi (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A búcsújáróhely történetét kutatók ráakadtak egy 1859-es feljegyzésre, melyben a község akkori plébánosa közölte a hírt, miszerint
a Tsitárban, a malom közelében lévő forrásnál a Boldogságos Szűz Mária többször is megjelent, és csodálatos gyógyulások történtek.
Hont községben 27 ilyen esetre emlékeznek.
Az egyik stáció mozaikja (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
1977-ben VI. Pál pápa apostoli áldását küldte a kegyhelynek, s mindazoknak, akik e helyen a papi hivatásokért is imádkoztak. Az itteni főbúcsú ideje áldozócsütörtök. Elsősorban hitünk felfrissítéséért és megszilárdításáért, valamint a tiszta szívből jövő fohászokért érdemes ide elzarándokolni.
A forrás mellett egy kis kápolnát emeltek. Ez a kápolna a második világháborút követően annyira romos állapotba került, hogy 1947-ben lebontották. A helyén a fennmaradt kövekből egy lourdes-i barlangot alakítottak ki. Napjainkban e barlang belső falán számtalan hálaadó tábla olvasható, melyeket a csodás gyógyulásokat követően helyeztek itt el az emberek.
Padok a parkban (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A jelenleg is látható kápolnát 1949-ben építették . A kápolna melletti parkrészben találjuk a legendában szereplő pásztor fiának szobrát. A kis kápolnában több Mária-szobor is látható.
A főoltár felett egy faragott Mária-szobor áll a honti lányok népviseletébe öltöztetve, ezt a legenda szerint az egykor vak fiú faragta legénykorában, hálából a gyógyulásáért. Az 1970-es években a plébános nem tartotta méltónak az ismeretlen művész naiv alkotását az oltárra helyezni, ezért készíttetett egy másikat Máriahegyi János budapesti szobrászművésszel, a római Tre Fontane-i Kinyilatkoztatásbeli Szűz mintájára.
A kápolna három Szűz Mária-szobra (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A Bibliás Szűzanyának nevezett szobor végül ugyan elnyerte a hívek tetszését, de ragaszkodtak a korábbi, többször elveszett és csodás módon előkerült Mária-szoborhoz. Így azt mégis sikerült visszahelyeztetniük a fő helyre. Később egy harmadik, népi faragású, szintén Máriát ábrázoló szobor került a főoltár másik oldalára.
A fák közé bújt kápolna (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A Tsitári kápolna ma is népszerű Mária-kultusz- és búcsújáró hely. Rendszeresen tartanak itt miséket, a kihelyezett padok a szabadtéri szertartásokat is lehetővé teszik. Ekkor a kápolnából a szabadtérre viszik ki az oltárt.
A szertartásokat gyakran celebrálják felvidéki magyar lelki vezetők. A tavaszi-nyári időszakban tartott szabadtéri szentmiséket felvidéki hívek is látogatják,
főleg a Lévai és a Nagykürtösi járás magyar településeiről érkeznek Tsitárra. Legutóbb most vasárnap, Sarlós Boldogasszony ünnepén tartottak itt szentmisét.
A vak pásztorfiú szobra (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A kápolna előtti kertben félkör alakban épült egy kálvária, amelynek kőből készült stációiban mozaikképeken láthatjuk Jézus szenvedéstörténetét.
A kegyhely parkja az év minden napján látogatható. Ugyanakkor a kápolna csupán a szentmisék, zarándoklatok idején van nyitva, illetve az előre egyeztetett időpontban nézhető meg belülről.
A kápolna bejárata (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A szakrális hely csodás természeti környezetben található. A természetjárók kedvelt kirándulóhelye, akár kisgyermekes családoknak is érdemes felkeresni. A kedvező időjárási viszonyok közepette hétköznap is sokan megfordulnak itt. A kápolnát övező park a tikkasztó hőségben is hűs teret biztosít az elcsendesedéshez. A pihenés és a lelki feltöltődés mellett a forrás vizét is rendszeresen isszák, illetve palackokban viszik haza a gyógyhatásúnak vélt forrásvizet.
A Tsitári kápolna alkalmairól az alábbi közösségi oldalon találhatnak részletesebb leírást.
Forrás:
turistamagazin.hu; nogradikum.hu; termeszetjaro.hu
Pásztor Péter/Felvidék.ma
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
