Az államünnep mint (nem) munkaszüneti nap Mészáros Richárd2025. 06. 28., szo – 09:34
Mi a különbség az államünnep és a munkaszüneti napok között? Ki dönti el, melyik napokat lehet államünnepé nyilvánítani? Ezekre a kérdésekre keresi a választ ifj. Mészáros Lajos jogász, olvasói levélre reagálva.
Az utóbbi időben sok szó esik a médiában arról, hogy több államünnep is meg-szűnhet, hogy kevesebb legyen a munkaszüneti nap, ami segíthet a gazdaságon. Ha jól tudom, a november 17-i államünnep megszüntetése már folyamatban van, vagy talán már meg is történt, de arról sehol sem láttam bővebb magyarázatot, hogy egy államünnepet mégis hogyan lehet megszüntetni vagy létrehozni. Épp ezért érdekelne, hogy ki és hogyan dönthet a meglévő államünnepek megszüntetéséről vagy akár új államünnepek létrehozásáról. Egyébként olyan lehetőség nincs, hogy az államünnep nem szűnik meg, de nem lesz munkaszüneti nap?
Azt, hogy mely napok számítanak államünnepnek és/vagy munkaszüneti napnak, jelenleg a Tt. 241/1993 sz. államünnepekről, munkaszüneti napokról és emléknapokról szóló törvény (Ámnet.) szabja meg, amely tételesen felsorolja az államünnepek (Ámnet. 1. §-a) és a munkaszüneti napok (Ámnet. 2. §-a) mellett az ún. emléknapokat is (Ámnet. 3. §-a). Ez egyben azt is jelenti, hogy ezeket a törvénybe foglalt különleges napokat maga a törvény alkotója, vagyis a parlament hozhatja létre, változtathatja és szüntetheti meg, mégpedig az illetékes jogszabály módosításával. A fent említett törvényi rendelkezések szerint Szlovákiában jelenleg 6 napon van államünnep (január 1., július 5., augusztus 29., szeptember 1., október 28. és november 17.), a munkaszüneti napok csoportjába pedig – a vasárnapok és 4 állam-ünnep mellett – további 10 nap tartozik (január 6., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., május 8., szeptember 15., november 1., december 24., 25. és 26.). Ezek a napok rendszerezhetőek aszerint is, hogy polgári (pl. május 1. – a munka ünnepe) vagy vallási jellegűek (pl. nagypéntek, húsvéthétfő stb.). Ez a felosztás azért is fontos, mert a vallási jellegű ünnepnapokat nemcsak a törvény, hanem a római katolikus egyházzal 2000-ben megkötött nemzetközi alapszerződés (ún. vatikáni szerződés) 9. cikke is rögzíti. Ha tehát a parlament megszüntetné valamelyik vallási ünnepnapot anélkül, hogy ez a szerződés is módosítva lenne, azzal a szlovák állam szerződést szegne, aminek viszont csak diplomáciai, ill. politikai következménye volna, mivel a szerződés ilyen esetben nem számol büntetéssel.
A fent leírtakból megállapítható, hogy nem mindegyik államünnepként nyilvántartott nap számít munkaszüneti napnak is. Konkrétan, jelenleg 2 olyan államünnep is van, amely napján nem szünetel a munka: október 28. (a független csehszlovák állam létrejöttének napja) és szeptember 1. (az Alkotmány napja). Utóbbi egyébként 2024. január 1-ig munkaszüneti nap is volt, de az Ámnet. korábbi módosításával ma már „csak” egy olyan államünnep, amelyen dolgozni kell. Egy ilyen módosítással tervezi a jelenlegi parlament is megszüntetni a november 17-i (a szabadságért és demokráciáért folytatott harc napja) munkaszüneti napot, ami után azonban ez a nap továbbra is államünnep maradna (úgy, mint szeptember 1. és október 28.). Olvasónk második kérdésére tehát a válasz az, hogy ahhoz, hogy egy államünnep megszűnjön mint munkaszüneti nap, nem kell magát az államünnepet megszüntetni: elég, ha a törvényhozó csak a munkaszüneti napok listájáról „törli”, és akkor továbbra is államünnep marad.
Végül érdemes röviden megemlíteni az ún. emléknapokat is, amelyekből jelenleg összesen 23 van, és olyan napok tartoznak közéjük, mint pl. október 31. (a reformáció napja), vagy épp a tegnapi nap, vagyis június 24. (a kommunista rendszer áldozatainak emléknapja).
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
