A 40 000 évesre datált eszköz nemcsak a világ legrégebbi ismert bumerángja lehet, hanem annak is bizonyítéka, hogy a Homo sapiens már több tízezer évvel ezelőtt képes volt bonyolult vadászeszközök készítésére – rituális vagy kulturális célokat is szolgálva.
Új megvilágításban az őskor technikája
A dél-lengyelországi Obłazowa-barlangban talált bumeráng korát új vizsgálatok alapján 40 000 évre becsülik. A mamutagyarból készült eszköz a világ legrégebbi ismert bumerángja lehet, és a kutatók szerint jelentős betekintést nyújt a felső paleolitikumban élő Homo sapiens technikai és kulturális képességeibe.
A bumerángot még 1985-ben fedezték fel, de a mostani radiokarbonos kormeghatározás szerint a korábban feltételezett 30 000 évnél is idősebb: valószínűleg 42 365 és 39 355 évvel ezelőtt faraghatták.
A lelet egy félhold alakú, körülbelül 72 centiméter hosszú bumeráng, amelyet egy mamut agyarából készítettek. Csiszolásnyomai arra utalnak, hogy jobbkezes ember formázta. A bumeráng lapos-domború keresztmetszete és ívelt kialakítása a mai, Queensland területén használt, nem visszatérő bumerángokhoz hasonlít.
A kutatók szerint az eszközt feltehetően vadászatra használták, de kulturális vagy rituális szerepe is lehetett.
Az ősi vadászok találékonysága
Dr. Sahra Talamo, a Bolognai Egyetem kutatója szerint a tárgy „figyelemre méltó betekintést nyújt” a korabeli emberek viselkedésébe. Hangsúlyozta, hogy a Homo sapiens már 40 000 évvel ezelőtt képes volt egy ilyen precíz, célszerű eszköz megalkotására.
Az Obłazowa-barlangban nemcsak a bumerángot, hanem emberi ujjcsontot, állatcsontokat, rókafogból készült medálokat és kőpengéket is találtak. Több leletet vörös okker borított, ami a korabeli rituális szokásokra utal.
Bár a bumerángokat leggyakrabban az ausztrál őslakosokhoz kötik, a világ több pontján is előkerültek hasonló eszközök. Jütlandon egy 7000 éves fa bumerángot, Hollandiában pedig egy 2000 éves, tölgyfából készült visszatérő bumeráng töredékét találták meg. A legrégebbi ismert ausztrál bumeráng fából készült, és mintegy 10 500 éves.
Észak-Németországban azonban egy még korábbi, 300 000 éves dobóbotot is azonosítottak, amelyet valószínűleg a neandervölgyiek használtak.
A kutatás jelentősége
A legújabb vizsgálat során a tudósok emberi ujjcsontból DNS- és radiokarbon-analízist végeztek, amely alapján a csont legalább 31 000 éves. A bumerángot magát nem vizsgálták közvetlenül, hogy elkerüljék a sérülését. Ehelyett a környezetéből származó állatcsontok alapján, statisztikai modellel határozták meg a korát.
A nemzetközi kutatócsoport – lengyel, olasz, német, francia, svájci és brit tudósok részvételével – a PLOS ONE folyóiratban publikálta eredményeit. A tanulmány szerint a lengyel bumeráng az egyik legkorábbi ismert példa arra, hogy a korai modern emberek összetett, célzottan formált eszközöket használtak.
Ez a lelet újabb bizonyíték arra, hogy a Homo sapiens már több tízezer évvel ezelőtt is fejlett technikai és kulturális tudással rendelkezett – és a vadászat mellett eszközeiknek szimbolikus vagy társadalmi szerepe is lehetett.
Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »
