Kapu Tiborék csatlakoztak a Nemzetközi Űrállomás legénységéhez Mészáros Richárd2025. 06. 26., cs – 14:44
A Dragon űrhajó sikeres dokkolása után mintegy 2 órával, magyar idő szerint 14 óra 23 perckor az Axiom–4 küldetés tagjai, köztük Kapu Tibor magyar űrhajós csatlakozott a Nemzetközi Űrállomás személyzetéhez (ISS).
A biztonsági ellenőrzés, a szivárgásvizsgálat, a nyomáskiegyenlítés, valamint zsilipkapu kinyitása után az Axiom–4 küldetés négytagú legénysége a Harmony modulon átlebegve megérkezett a Nemzetközi Űrállomásra (ISS).
A küldetés tagjait az ISS 7 tagú személyzete köszöntötte. Ezt követően közös csoportkép is készült.
Kapcsolódó cikkünk
Bejelentkezett a világűrből csütörtök reggel Kapu Tibor, az Axiom 4 misszió magyar űrhajósa, aki elérzékenyülten beszélt arról, hogy hálás és büszke, hogy magyarként ott lehet a Dragon űrhajó fedélzetén.
A HUNOR Facebook-oldalán közzétett videóban Kapu Tibor azt mondta:
„Szeretnék minden magyarhoz szólni a világűrből. Tudom, hogy mennyire vártátok ezeket a pillanatokat otthon, hasonlóan voltunk ezzel mi is. Az egyetlen dolog, amit sajnálok az egész küldetés és felkészülés során, hogy amikor a várakozás pillanatai megtörténtek otthon, a kis országunkban, akkor én nem lehettem veletek. De erre sor kerül majd a küldetés után nem sokkal. Rettenetesen hálás és büszke vagyok, hogy magyarként itt lehetek, és különleges érzés volt percekkel ezelőtt látni a kis országunkat a világűrből. Remélem, hogy ti is ennyire büszkék lesztek erre a küldetésre, mint én. Még találkozunk”.
A videó IDE kattintva tekinthető meg.
Kapu Tibor magyar kutatóűrhajóssal a fedélzetén szerdán 8 óra 31 perckor indult el a floridai Kennedy Űrközpontból a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) az Ax-4 nemzetközi kereskedelmi űrmisszió, amely várhatóan csütörtökön 13 óra körül kapcsolódik majd magyar idő szerint az űrállomáshoz.
Kapcsolódó cikkünk
Kapu Tibor új nyomkövetési módszert vizsgál a HUNOR program keretében a magyar űrmisszió során – közölte a HUN–REN Kommunikációs Főosztálya csütörtökön.
A közleményben kiemelték, hogy a magyar kutatóűrhajós által vizsgált szenzorokat a gyógyászatban, a robotikában és a videójátékokban is alkalmazzák. A HUN–REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet kísérletének eredménye hasznos lehet az űrbeli navigációban, űreszközök együttes koordinálásában, dokkoláskor, valamint a karbantartási munkálatok elvégzésekor – írták.
A tájékoztatás szerint a HUNOR IMU–DRS (IMU – Dead Reckoning in Space) kísérlete során a navigációt vizsgálják a súlytalanságban, kizárólag gyorsulásmérő és giroszkóp szenzorok által szolgáltatott adatok alapján. Mivel a mérőeszközöket földi gravitációs körülmények között gyártják és tesztelik, nagy jelentősége van annak, hogy az adatokat szolgáltató szenzorok súlytalanságban tanúsított viselkedését jellemezhessék. A súlytalanság előnye a földfelszíni körülményekhez képest, hogy a gravitáció által okozott látens gyorsulást nem kell kiszűrni a mérésekből, a műszerek valódi gyorsulást mutatnak, ez pedig nagyban segíti a pontosabb navigációt.
A feladat technikai hátterét egy mobileszköz és egy, speciálisan erre a célra fejlesztett alkalmazás biztosítja. A kísérlet első fázisában az űrhajós a mobileszközzel a kezében különböző mozdulatsorokat végez, a kifejlesztett alkalmazás pedig eltárolja a mozgás alatt keletkező mérési adatokat. „Az adatokat ezt követően a Földre sugározzák, hogy kiértékelhessék, elemezhessék őket. A második fázisban pedig megkíséreljük a mobileszköz által leírt pályákat rekonstruálni” – idézték a közleményben Kornyik Miklóst, a projekt vezetőjét, a HUN–REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet munkatársát.
A kutatás az űreszközök rövid és középtávú tájékozódásában segíthet, valamint a Nemzetközi Űrállomás szempontjából is hasznos lehet. „A Föld körüli pályán túli alkalmazás mellett más bolygók felderítésében is hasznunkra válhat az algoritmus, illetve az algoritmus által megtámogatott tájékozódás, mivel a Holdon vagy a Marson nincsenek műholdas GPS berendezések, így a tájékozódást valamilyen más módon kell végrehajtanunk” – tudatta a HUN–REN Rényi kutatója. Hozzátette: „az IMU szenzorok felhasználási területe széles körű, a gyógyászat, a robotika, a videójátékok, a repülőszimulátorok és a különböző fitnesz eszközök esetében is jó szolgálatot tesznek, így a velük kapcsolatos kutatások emiatt is indokoltak. A szenzorral kapcsolatos új tudás ugyanis hasznára válhat a különböző IMU-kal dolgozó szakterületeknek is”.
Mint írták, a kutatás folytatásaként egy miniatűr űrdrónt szeretnének felküldeni, amely képes kézi és automata irányításra is. Ezek a drónok az űrállomás körüli karbantartási munkálatok felderítésében és elvégzésében nyújthatnak segítséget – olvasható a közleményben.
Kapcsolódó cikkünk
Közép-európai idő szerint június 26-án, 12 óra 31 perckor sikeresen csatlakozott a Nemzetközi Űrállomáshoz (ISS) az Ax-4 küldetés személyzetét, köztük Kapu Tibor magyar űrhajóst szállító Dragon űrhajó.
A kereskedelmi küldetés négytagú személyzetét szállító űrhajó a szerda reggeli sikeres indítás után 28 órával sikeresen dokkolt a Nemzetközi Űrállomáshoz, a Harmony modul 2-es, az űr irányába néző csatlakozópontján.
A Dragon flotta legújabb, Grace nevű űrhajója egy bonyolult folyamatot követően csatlakozott az ISS-hez, amelyhez precíz manővereket kellett végrehajtania. Ennek során folyamatosan közeledett a körülbelül 400–420 kilométer magasságban, alacsony Föld körüli pályán keringő űrállomáshoz, majd összekapcsolódott a kijelölt összekötőporton.
A dokkolást követően általában 1,5–2 órán át tartanak a szokásos ellenőrzések, majd kinyílik a zsilipajtó és az űrhajósok átlebegnek az ISS fedélzetére.
A Crew Dragon dokkolási folyamata a szokásos módon, autonóm módon zajlott, vagyis a legénységnek nem volt közvetlen szerepe a manőverek irányításában. Az űrhajó saját navigációs rendszerei – radarok, kamerák, LIDAR, GPS – segítségével hajtották végre a közeledést és a csatlakozást.
A művelet minden lépését előre programozott algoritmusok vezérelték, a houstoni űrközpont folyamatos felügyelete mellett.
A legénység feladata a rendszerek folyamatos ellenőrzése volt és készenlét arra az esetre, ha manuális beavatkozásra lenne szükség, ugyanis bármilyen rendellenesség esetén a legénység és a földi irányítás közösen dönthet a közeledés leállításáról vagy megszakításáról.
A csatlakozás után többlépcsős biztonsági ellenőrzés következik: szivárgásvizsgálat, nyomáskiegyenlítés, majd nagyjából 1,5–2 órával a dokkolás után történhet meg a zsilipajtók megnyitása és a személyzet belépése az ISS-re. Arról, hogy ki nyithatja majd ki a zsilipajtót, a misszió parancsnoka dönt.
Az Ax–4 nemzetközi űrmisszió június 25-én, 8 óra 31 perckor indult el Nemzetközi Űrállomásra (ISS) a floridai Kennedy Űrközpontból . Az Axiom–4 kereskedelmi küldetés parancsnoka az amerikai Peggy Whitson, a legénység tagja még Kapu Tibor mellett Shubhanshu Shukla indiai pilóta és Sławosz Uznański-Wiśniewski lengyel küldetésspecialista.
A sikeres dokkolást követően kezdődik a küldetés tudományos szaksza, amelynek során a legénység mintegy hatvan tudományos kísérletet és kutatást végez el az ISS-en.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
