Magyar Szövetség: Helyzet van, amit oldani kellene Tokár Géza2025. 06. 25., sze – 15:16
Több téma kapcsán is összevont sajtótájékoztatót tartott ma Pozsonyban a Magyar Szövetség. Őry Péter, a párt alelnöke rámutatott, hogy a veszekedés helyett gyors megoldásra lenne szükség az uniós források befagyasztásának témája kapcsán.
Őry a sajtótájékoztatón megjegyezte, a napokban sokat rezonál a közbeszédben az európai uniós források befagyasztásának kérdése, ami érinti az önkormányzatokat. „Bűnbakkeresés helyett valós megoldásokra kéne törekedni. Kialakult egy négyes vita az eset érintettjei, Michal Kaliňák belügyi államtitkár, Richard Raši volt régiófejlesztési miniszter, az utódja, Samuel Migaľ és Jozef Božik ZMOS-elnök között. Mindig egymásra reagálnak, holott az esetnek nincs egyértelmű bűnöse és kedvezményezettje. Helyzet van, amit oldani kellene” – jelentette ki a politikus, aki szerint partneri közbeszédre lenne szükség az önkormányzatok és állami szféra között.
Őry felhívta a figyelmet a 200 millió eurós csomag befagyasztása kapcsán arra, hogy a nehézségeket már előre lehetett látni a gyenge forrásmerítés kapcsán. Csallóközcsütörtök polgármestere és a Magyar Szövetség már tavaly, az óvodák finanszírozásának állami átvétele kapcsán figyelmeztetett a lehetséges buktatókra.
Az állam akkor azzal indokolta az óvodafinanszírozás átvételét és a vonatkozó képletek módosítását, hogy így tudják biztosítani az uniós forrásokból való zavartalan merítést. Az érdekvédelmi szervezet hatékonyságát megkérdőjelező vállalás azonban sérülni látszik.
Kapcsolódó cikkünk
Különösebb hírverés nélkül befagyasztott az önkormányzatok működésére szánt uniós alapokból 200 millió eurót a kormány. Az ellenzék és a megyék is bírálják az intézkedést, ami több tucat projekt megvalósulását sodorhatja veszélybe.
A Samuel Migaľ (független) vezette régiófejlesztési minisztérium a szlovákiai önkormányzatok rendelkezésére álló uniós alapok ötven százalékának befagyasztását helyezte kilátásba – mindezt a kormány június 18-án született határozata is megerősítette. A döntés ellen rövid időn belül tiltakozott a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS), a megyéket tömörítő SK8 és pénteken az ellenzéki SaS is külön sajtótájékoztatót hívott össze a téma kapcsán.
Kormány: nem veszik el a pénz
A minisztérium még május végén határozta el, hogy – állítása szerint – ideiglenesen blokkolja az európai alapok merítését, az önkormányzatok a korábbi száz helyett ötven százalékos flexibilitással használhatják fel a rendelkezésükre álló keretösszeget. Ez azonban a gyakorlatban azt is jelenti, hogy több programot fel kell adni, köztük folyamatban levő projekteket.
Migaľ a kormány által szerdán elfogadott javaslat kapcsán azt hangsúlyozta, hogy bár az ideiglenes blokkolás 1,26 milliárd eurónyi összeget érint, a régiók „egyetlen eurót sem veszítenek,” mivel új programokon vagy más támogatásokon keresztül hozzájuthatnak a pénzükhöz. A miniszter azzal érvelt, hogy ha nem változtattak volna az elosztási mechanizmusokon, Szlovákia akár 700 millió eurótól is elesne a szabálytalan felhasználás miatt.
A minisztérium bevallottan úgy számol, hogy a fennakadás miatt három-négy hónapig állhat az alapok merítése, viszont azzal érvel, hogy Szlovákia egyébként is nagyon gyenge hatékonysággal meríti a 2027-ig rendelkezésére álló keretösszeget. A tárca statisztikái szerint mindeddig csak a források 8,3 százalékát tudták lehívni. A minisztérium új prioritásokra hirdethet meg pályázatokat, például útfelújításra – melyeket hivatalosan kettős, katonai és civil felhasználásra szánt projektekként könyvelhetnek el –, illetve a konkurenciaképesség növelésére.
Települések: ez felháborító
A kormánykoalíció lépése általános felháborodást okozott a leginkább érintett települések és megyék körében, napokon belül a megyéket tömörítő SK8 társulás, valamint a ZMOS is elítélő közleményt adott ki a fejlemények kapcsán.
Az SK8 egyértelműen helyteleníti a kormány lépését, mivel a társulás szerint 200 millió eurós veszteség is érheti a korábban egyeztetett iskolaügyi, egészségügyi, közlekedési és klímavédelmi programokat. A megyék úgy látják, hogy a kormány önhatalmúlag döntött a források elvétele mellett, ráadásul a lépéssel minden korábbi ígéretet megszegtek.
Az SK8 szerint nevetséges az az érvelés, miszerint nem merítették volna megfelelő mértékben az uniós alapokat: a pályázás ugyanis hosszú folyamat, és a tárca, valamint a kormány is tisztában van azzal, hogy az állandóan változó feltételek mennyire visszavetették a források merítésének folyamatát. Vagyis végső soron a kormány akadályozta meg a kellő hatékonyságot.
A ZMOS szintén tisztességtelennek nevezte a kormány lépését, ami megkérdőjelezi a régiófejlesztési tárcával folytatott korábbi egyeztetések értelmét is. A települések különösen fájlalják, hogy a kormány mindössze egy nappal azután döntött a forrásmegvonásról, hogy egy munkaértekezleten a fejlesztési tárca még letagadta a lépést.
SaS: elfogadhatatlan lépés
Az SaS pénteken egy sajtótájékoztatón kritizálta a kormány döntését. Vladimír Ledecký, a párt képviselője szerint elfogadhatatlan lépésről van szó, ami azokat az önkormányzatokat hozza nehéz helyzetbe, amelyek készen álltak a forrásmerítésre.
Ledecký korábban maga is államtitkárként tevékenykedett a régiófejlesztési tárcánál és állítja, hogy a pályáztatás korábban világos körülmények között zajlott – az önkormányzatok előre megegyeztek a programokról, és csak akkor kezdődött el a források merítése, ha elkészültek a tervek és garantálni tudták a sikeres megvalósítást is.
Most az előkészített, de még meg nem hirdetett pályázatokat szüntetik meg – mutatott rá a képviselő, aki szerint ez hallatlan becsapása az önkormányzatoknak. Hozzátette: több település kapott ígéretet a kormánytól arra, hogy óvodákat, utakat, szociális intézményeket korszerűsíthetnek az uniós forrásokból, ráadásul már korábban is bebizonyosodott, hogy helyi szinten megbízható partnerekre támaszkodhat az állam. Az SaS szerint a kormánynak sürgősen át kellene értékelnie a döntését.
Magassági szorzó: több száz település elégedetlen
Tavaly a Magyar Szövetség és a Pro Civis polgári társulás is rámutattott arra, hogy a korábban is sokat kritizált magassági szorzó tovább növeli az önkormányzatok finanszírozása közti aránytalanságokat. Őry szerint a 2006-ban létrehozott rendszer hátrányai idővel egyre nyilvánvalóbbá válnak a hátrányos helyzetbe kerülő települések számára. A polgármester szerint bár a csomag bevezetését azzal indokolták, hogy a téli hideg miatt északon megnövekednek a fűtési költségek, nem vették figyelembe a klímaváltozás hatásait. A nyári forróság miatt a déli települések villanyszámlája ugrik meg, például a klímaberendezések fokozott használata, vagy az öntözés miatt.
A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) már korábban is jelezte, hogy módosítani szeretné a teljes finanszírozási rendszert.
Kapcsolódó cikkünk
Közösen tiltakoznak a települések és önkormányzati szervek érdekvédelmi szervezetei az uniós alapok befagyasztása miatt. A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS), a megyéket tömörítő SK8 és a Szlovákiai Városok Uniója (ÚMS) mielőbbi tárgyalásokat szorgalmaz a kormánnyal.
A kormány a múlt héten döntött váratlanul arról, hogy átütemezi az uniós keretprogramokat, egyben befagyasztja az előkészítés alatt álló projekteket, a becslések szerint a döntés 200 millió euróval rövidíti meg az egyes pályázatokat már előkészítő önkormányzatokat. A Samuel Migaľ (független) vezetése alatt álló régiófejlesztési minisztérium a lépést többek között azzal indokolta, hogy az alapok merítése nagyon lassú ütemben zajlik.
A három legnagyobb érdekvédelmi társulás, a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS), a megyéket tömörítő SK8 és a Szlovákiai Városok Uniója (ÚMS) képviselői hétfőn közösen álltak a kamerák elé, hogy kijelentsék, nem értenek egyet a döntéssel és minél előbb asztalhoz szeretnének ülni a kormány képviselőivel.
Jozef Božik, a ZMOS vezetője rámutatott, hogy a változás hidegzuhanyként érte a települések képviselőit. Már csak azért is, mert a kormány részéről a legmagasabb szinten is több alkalommal jelezték feléjük, nincsenek veszélyben az önkormányzati projektek. Božik hangsúlyozta, hogy alig 24 óra alatt változtatta meg álláspontját a kérdésben a kormány. A ZMOS május 25-én Rober Fico, Samuel Migaľ és a pénzügyminisztériumot irányító Ladislav Kamenický jelenlétében kapott ígéretet arra, hogy az önkormányzatoknak nem kell aggódniuk az előkészítés alatt álló projektek kapcsán. Még a június 18-i döntés előtt egy nappal is biztosították a szervezetet arról, hogy nincs ok az aggodalomra, egy nappal később a kormány mégis a gyenge merítésre hivatkozva döntött a források felfüggesztéséről.
Božik alapvető problémának tartja, hogy nem tudni, melyik projekteket is érinti pontosan a döntés, így gyakorlatilag minden település veszélyben érezheti magát. Božik, aki Simony (Partizánske) polgármestere különösen felháborítónak tartja azt az érvelést, miszerint az önkormányzatok rosszul gazdálkodnának – rámutatott, hogy a projektek 90 százalékánál a legtöbb feltételnek megfelelnek, de külső, gyakran állami szereplők engedélyei és csúszó visszajelzései miatt késlekednek az eljárások. A kimutatások szerint ráadásul az állami igazgatás alatt álló tárcáknál a leggyengébb a merítések hatékonysága. Az érintett társulások vezetői találkozót kértek a miniszterelnöktől, államfőtől, parlament vezetőjétől is. „2022 óta szenvedünk, megígérték, hogy a helyzet meg fog változni. Az önkormányzatok 1,3 milliárdos hiánnyal küszködnek és szükségük van a forrásokra” – jelentette ki a ZMOS vezetője.
Kapcsolódó cikkünk
Különösebb hírverés nélkül befagyasztott az önkormányzatok működésére szánt uniós alapokból 200 millió eurót a kormány. Az ellenzék és a megyék is bírálják az intézkedést, ami több tucat projekt megvalósulását sodorhatja veszélybe.
A Samuel Migaľ (független) vezette régiófejlesztési minisztérium a szlovákiai önkormányzatok rendelkezésére álló uniós alapok ötven százalékának befagyasztását helyezte kilátásba – mindezt a kormány június 18-án született határozata is megerősítette. A döntés ellen rövid időn belül tiltakozott a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS), a megyéket tömörítő SK8 és pénteken az ellenzéki SaS is külön sajtótájékoztatót hívott össze a téma kapcsán.
Kormány: nem veszik el a pénz
A minisztérium még május végén határozta el, hogy – állítása szerint – ideiglenesen blokkolja az európai alapok merítését, az önkormányzatok a korábbi száz helyett ötven százalékos flexibilitással használhatják fel a rendelkezésükre álló keretösszeget. Ez azonban a gyakorlatban azt is jelenti, hogy több programot fel kell adni, köztük folyamatban levő projekteket.
Migaľ a kormány által szerdán elfogadott javaslat kapcsán azt hangsúlyozta, hogy bár az ideiglenes blokkolás 1,26 milliárd eurónyi összeget érint, a régiók „egyetlen eurót sem veszítenek,” mivel új programokon vagy más támogatásokon keresztül hozzájuthatnak a pénzükhöz. A miniszter azzal érvelt, hogy ha nem változtattak volna az elosztási mechanizmusokon, Szlovákia akár 700 millió eurótól is elesne a szabálytalan felhasználás miatt.
A minisztérium bevallottan úgy számol, hogy a fennakadás miatt három-négy hónapig állhat az alapok merítése, viszont azzal érvel, hogy Szlovákia egyébként is nagyon gyenge hatékonysággal meríti a 2027-ig rendelkezésére álló keretösszeget. A tárca statisztikái szerint mindeddig csak a források 8,3 százalékát tudták lehívni. A minisztérium új prioritásokra hirdethet meg pályázatokat, például útfelújításra – melyeket hivatalosan kettős, katonai és civil felhasználásra szánt projektekként könyvelhetnek el –, illetve a konkurenciaképesség növelésére.
Települések: ez felháborító
A kormánykoalíció lépése általános felháborodást okozott a leginkább érintett települések és megyék körében, napokon belül a megyéket tömörítő SK8 társulás, valamint a ZMOS is elítélő közleményt adott ki a fejlemények kapcsán.
Az SK8 egyértelműen helyteleníti a kormány lépését, mivel a társulás szerint 200 millió eurós veszteség is érheti a korábban egyeztetett iskolaügyi, egészségügyi, közlekedési és klímavédelmi programokat. A megyék úgy látják, hogy a kormány önhatalmúlag döntött a források elvétele mellett, ráadásul a lépéssel minden korábbi ígéretet megszegtek.
Az SK8 szerint nevetséges az az érvelés, miszerint nem merítették volna megfelelő mértékben az uniós alapokat: a pályázás ugyanis hosszú folyamat, és a tárca, valamint a kormány is tisztában van azzal, hogy az állandóan változó feltételek mennyire visszavetették a források merítésének folyamatát. Vagyis végső soron a kormány akadályozta meg a kellő hatékonyságot.
A ZMOS szintén tisztességtelennek nevezte a kormány lépését, ami megkérdőjelezi a régiófejlesztési tárcával folytatott korábbi egyeztetések értelmét is. A települések különösen fájlalják, hogy a kormány mindössze egy nappal azután döntött a forrásmegvonásról, hogy egy munkaértekezleten a fejlesztési tárca még letagadta a lépést.
SaS: elfogadhatatlan lépés
Az SaS pénteken egy sajtótájékoztatón kritizálta a kormány döntését. Vladimír Ledecký, a párt képviselője szerint elfogadhatatlan lépésről van szó, ami azokat az önkormányzatokat hozza nehéz helyzetbe, amelyek készen álltak a forrásmerítésre.
Ledecký korábban maga is államtitkárként tevékenykedett a régiófejlesztési tárcánál és állítja, hogy a pályáztatás korábban világos körülmények között zajlott – az önkormányzatok előre megegyeztek a programokról, és csak akkor kezdődött el a források merítése, ha elkészültek a tervek és garantálni tudták a sikeres megvalósítást is.
Most az előkészített, de még meg nem hirdetett pályázatokat szüntetik meg – mutatott rá a képviselő, aki szerint ez hallatlan becsapása az önkormányzatoknak. Hozzátette: több település kapott ígéretet a kormánytól arra, hogy óvodákat, utakat, szociális intézményeket korszerűsíthetnek az uniós forrásokból, ráadásul már korábban is bebizonyosodott, hogy helyi szinten megbízható partnerekre támaszkodhat az állam. Az SaS szerint a kormánynak sürgősen át kellene értékelnie a döntését.
Őry ezzel kapcsolatban szkeptikus, főként azért, mert a kormány az uniós alapok befagyasztása kapcsán is átlépett a települések érdekvédelmi szervezetének véleményén.
A Pro Civis finanszírozási rendszer-változtató javaslata kapcsán 1679 olyan önkormányzatot szólítottk meg, akiket negatívan érint az alkalmazott magassági kvóta, ez az összes önkormányzat 58 százaléka – mutatott rá Mészáros András, a szervezet szakértője. A társulás 366 pozitív választ kapott, a szlovákok lakta városok közül Korpona és Zsarnóca is csatlakozott a kezdeményezéshez.
Mészáros ismertette, hogy idővel az önkormányzati finanszírozást torzító másik rendkívüli intézkedés hatásai is torzulnak: az 50 ezresnél népesebb települések javára irányítják át a támogatási összeg egy részét. A tavalyi óvodafinanszírozás kapcsán módosították a képletet, a két intézkedés összesen évente legalább 130 millió eurót von el a kisebb és alacsonyabban fekvő települések önkormányzatairól.
Rossz nyelvi szabályozások
Őry a sajtótájékoztatón kitért arra a két ügyre is, amely a nyelvhasználati jogok rossz, vagy érvényesíthetetlen alkalmzására mutatott rá a déli településeken. A komáromi városi testület üléseiről szóló videófelvételeket a későbbiekben nyelvi panaszok miatt nem közvetítik, mivel lehetetlen bebiztosítani a párhuzamos feliratozást a szlovák nézők részére. Őry hangsúlyozta, ezekre a feladatokra az érintett települések semmilyen pluszforráshoz nem jutnak, azokat kizárólag saját forrásból intézi az önkormányzat – ha tudja. A politikus úgy látja, hogy nem okozna problémát a magyar közvetítés, ha a nyelvhasználat területén egyenrangú nyelvekről szólna a szabályozás.
Őry szerint sokatmondó az érsekújvári kétnyelvűséggel kapcsolatban kirobbant helyi botrány is, a város vállalkozóinak egy része erőteljesen elutasítja a kétnyelvű feliratok kihelyezését, holott ez a kötelezettségük lenne. „Ha egy országban van jogszabály, azt be kell tartani és tartatni” – jelentette ki a Magyar Szövetség politikusa.
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
Keszegh Béla, a város polgármestere kedd este arról tájékoztatta a sajtót, hogy a kulturális minisztérium kifogásai miatt nem közvetítik élőben a képviselő-testületi üléseket, s nem is közlik azok felvételeit. Jelenleg nem lehetséges megoldani azt, hogy a javarészt magyarul zajló tanácskozásokról készült videókat szlovák felirattal is ellássák – amelyet viszont a kulturális tárca kér a várostól.
Hosszabb csend után újra téma a komáromi képviselő-testületi ülések nyelve. A tanácskozásokon a magyar nyelv a domináns, ezért még tavaly egyfajta „cikksorozatot“ indított Komárom városvezetése ellen a Pluska portál újságírója. Az esettel 2024 augusztusában bőven foglalkoztunk – egyúttal pedig bemutattuk, hogy a Komáromi járás négy városának mindegyikében máshogy oldják meg mind a magyar, mind a szlovák nyelv használatát a testületi üléseken. A képviselő-testületek és a helyi lakosok eddig gyakorlatilag sosem emeltek kifogást a különböző gyakorlatok ellen.
Kapcsolódó cikkünk Komárom/Gúta/Ógyalla/Naszvad |
Az elmúlt hónapokban két szlovák nyelvű újságcikk is erős kritikával illette azt, hogy a komáromi képviselő-testületi üléseken túlnyomórészt magyarul beszélnek a jelenlevők. Arról azonban sem Komáromban, sem a járás további három városában sincs szó, hogy akár a magyar, akár a szlovák nyelvet bárki is a másik kárára erőltetné. Az is világos, hogy a kétnyelvűség biztosítása összetett feladat, s mindenki máshogy próbálja kezelni.
Júniusban és augusztusban is közölt egy, a komáromi képviselő-testületet és a városvezetést bíráló cikket a Pluska. A portál újságírója elsősorban azt sérelmezte, hogy az ülések javarészt magyarul zajlanak, a komáromi szlovákok pedig nem férnek hozzá az elhangzottak fordításához. Két ülésen ő maga is megjelent, ahol tolmácsolást is kapott. Kifogásolta azonban, hogy április 18-án Banai Tóth Pál fordított neki szlovákra, ahogyan a tolmácskészülék hiányát is sérelmezte. Végül kétségbe vonta, hogy a Dunamocs polgármesteri posztját is betöltő Banai Tóth egyáltalán végezhet-e ilyen munkát. Nem tetszett neki az sem, hogy a komáromi ülések felvételeit sem fordítják le szlovákra.
Az újságíró a belügyi és a kulturális tárcánál is utánakérdezett a vonatkozó jogszabályoknak, ami a videófelvétel közlését illeti. Előbbi közölte, ha a nyilvánosnak minősülő testületi üléseken a nemzeti kisebbségek nyelvén is zajlik a tárgyalás, az az államnyelv használata mellett történhet. A kulturális minisztérium illetékese pedig egyenesen úgy fogalmazott, a szlovák fordítás nélkül közölt felvétellel „a nemzeti kisebbség tagjait előnyben részesítették”.
Az újságíró aztán a június 27-i ülésen a lakossági kérdéseknél éles kritikával illette a polgármestert, előtte kérte, hogy szlovák legyen a tárgyalás nyelve. Azt pedig elutasította, hogy a városi rendőrség jelenlevő parancsnoka tolmácsoljon neki. Augusztus végi, második második cikkében két helyi szlovák fiatalt idézett, akik méltatlankodva számoltak be a magyar nyelven is zajló ülésekről, hiszen nem értik azokat. Emellett megszólaltatott egy középkorú magyar férfit is, aki származása ellenére többek között azt mondja, hogy az államnyelvet kéne használniuk a képviselőknek. A kulturális minisztérium szerint Keszegh Béla polgármester ráadásul megsértette az államnyelvről szóló törvényt azzal, hogy nem adott helyet az újságíró tiltakozásának.
Az újságíró végül megszólította Kovács Zoltánt is, a kisebbségi kormánybiztosi hivatal titkárságának vezetőjét. Ő közölte: helyben, az ülésen bárki végezhet fordítást, aki bírja az államnyelvet. A törvénysértést ő is megállapította, ám hozzátette, a jogszabály szerint senki sem korlátozhatja a képviselőt abban, hogy kisebbségi nyelven szólaljon fel. A szerző a cikk végén méltatlankodva veszi tudomásul, hogy még a hivatalos szervek sem biztosak abban, hogy milyen nyelvet kell használni az üléseken. „Nem annak kéne érvényesülnie, hogy »Szlovákiában szlovákul?«” – zárja a szövegét.
Az ülések kétnyelvűek
A komáromi képviselő-testületen belül valójában van egy régi, rugalmas és informális egyezség arról, hogy mindenki a saját anyanyelvét használhatja. Ez egész egyszerűen annyit tesz, hogy a magyarok magyarul, a szlovákok szlovákul beszélnek – noha arra is van példa, hogy az adott személy az alkalom és téma szerint váltogatja a nyelveket. Alapvetően mindenki érti azt, amit a másik nyelven mondanak.
Teljesen szlovákul gyakorlatilag csak akkor zajlik egy ülés, ha azon egy hivatalos vendég van jelen. Gyakran megtörténik az is, hogy például a közintézmények képviselőinek felszólalásánál vagy a lakossági kérdéseknél is szlovákul zajlik a vita, ha az adott személy ilyen nyelven adja elő a mondandóját.
Az újságíró kritikája arra épülhet, hogy az ülés résztvevőinek nagyobbik része általában magyar, így az ő nyelvük ebből a szempontból túlsúlyban van a szlovákhoz képest.
Provokáció?
Az önkormányzatot kritizáló második szlovák cikk után megszólítottuk Keszegh Bélát, aki úgy fogalmazott, a komáromi testületi üléseken mindig is jól működött a kétnyelvűség, s amennyiben ezt valaki igényelte, tolmácsot biztosítottak neki. Eddig a „józan ész és a gyakorlatiasság szabályai működtek és tisztelték egymást”. Ha pedig eleget tettek volna az újságíró kérésének, akkor azzal többen lemondtak volna magyar anyanyelvük használatáról.
„Ő egyértelműen provokatív jelleggel érkezett, ezen dolgozott, kereste a fogást. Megkérdőjelezett egy olyan tolmácsot, aki az igazságügyi minisztériumnak fordít egy cégen keresztül, s a legmagasabb szintű tárgyalásokon vesz részt” – közölte Keszegh, majd folytatta: „Az is egyértelmű, hogy egy helyi Facebook-csoport két-három provokatőre hecceli őt, mert a témák, amelyekre rákérdez, egyértelműen nem tőle származnak.” Hozzátette: a tendenciózus cikkek célja, hogy azokat az embereket vezesse félre, akik nem itt élnek. Hangsúlyozta: a helyi szlovák közösségnek sosem volt gondja az ülések kétnyelvűségével.
„Mi az emberekkel beszélgetünk, nem árnyékbokszolunk. Elég sokat kint vagyunk a lakosok között. Ő pedig leutazik ide, hecceli őket és Szlovákia többi részét is azzal, hogy mi zajlik Komáromban. Meggyőződésem, hogy erre van most a legkevesebb szükség az országban”
– mondta a polgármester.
Elmondta azt is, hogy az ülések közvetítése nem hivatalos platformon történik, így itt nem is kell számolni törvényi megkötéssel. A kritikával legfeljebb azt lehetne elérni, hogy egyáltalán ne legyen közvetítés. Ráadásul egy-két tucat ember követi ezeket figyelemmel, akik egy része újságíró.
Helyi adottságok
Megszólítottuk Ondrej Gajdáčot, a város szlovák nemzetiségű alpolgármesterét is. Más tisztviselőkhöz hasonlóan ő sem tud arról, hogy a kétnyelvűséggel különösebb gondok lennének most, vagy lettek volna a múltban.
„Komáromban születtem, s ebben a környezetben nevelkedtem. Fiatalkoromban sosem kellett a kétnyelvűséggel törődni, mert a lakosok túlnyomó többsége szlovákul és magyarul is tudott, s nem foglalkoztunk azzal, ki milyen nyelven beszél. Aszerint válaszolok szlovákul vagy magyarul, hogy ki hogyan szólít meg engem. A másik dolog pedig az, hogy a kétnyelvűség Európa számos részén, a határmenti területeken egy létező jelenség: szlovén-olasz, osztrák-olasz területeken, nem is beszélve Svájcról és így tovább. Vagyis ez nálunk nem egy egyedülálló dolog. Ami pedig a hivatali ügyintézést illeti, a vonatkozó törvényeket mindenkinek be kell tartania mindkét oldalon. Vannak bizonyos szabályok, amelyeket az önkormányzatok határozhatnak meg.
Komáromban az a közismert szabály, hogy a képviselő-testületi üléseken mindenki olyan nyelvet használ, amilyet szeretne. Ha valaki nem érti valamelyiket, kaphat tolmácsot. A gyakorlatban ezzel nincsenek kifejezett gondok.
Természetesen senkinek sem szabad valamilyen módon ráfizetnie arra, hogy nem érti az egyik vagy a másik nyelvet, ám azt is tiszteletben kell tartani, hogy itt a szlovák a hivatalos nyelv” – mondta lapunknak Gajdáč.
Andruskó Imre, aki az egyik legrébben szolgáló városi képviselő, megkeresésünkre elmondta, az üléseken szerinte sem volt gond sosem a magyar nyelv használatából. Emlékeztetett, júniusban az újságíró jelenlétében elmondta: nem tartja tisztességes dolognak, hogy amikor kellemetlen és fontos döntéseket kell hozni például a hulladékilleték ügyében, „akkor jön valaki, és egy mondvacsinált problémából akar óriási gondot kreálni”. Végül hozzátette: egy-egy ülésre akár több ezer oldalnyi szlovák nyelvű anyagot is kaphatnak a képviselők, amelynek legfeljebb csak a címük szerepel magyar nyelven is. Az ok egyszerű: az önkormányzatnak nincs arra kapacitása, hogy ezeket lefordítsa. Szerinte a lényeg a végül elfogadott szlovák nyelvű anyag, ami bárki által szabadon hozzáférhető, s ugyanez érvényes a jegyzőkönyvekre is.
Mindenki máshogy csinálja
A Komáromi járás négy városa sok mindenben különbözik – így abban is, hogy a testületi üléseken hogyan kezelik a szlovák, ill. a magyar nyelv használatát.
Gútán a képviselő-testület tagjainak mindegyike magyar anyanyelvű, ezért a teremben a legtöbb esetben így zajlik a kommunikáció. Ha azonban olyan vendégük van, aki nem ért magyarul, akkor ahogyan Komáromban, az ülés itt is kizárólag szlovák nyelven zajlik. Gúta utólag, a városi tévé adásaiban egyensúlyozza ki a nyelvi arányokat: a döntően magyar nyelvű felvételeket hangalámondással lefordítják szlovákra is, amit aztán leadnak a tévéadásban, ill. az utólag megnézhető a Gúta TV Youtube-csatornáján is. Kárpáty Ernő alpolgármester megkeresésünkre még hozzátette, a város hivatalos Facebook-csatornáján az élő közvetítés ugyan csak magyarul zajlik, de a mesterséges intelligencia segítségével később szerinte bizonyára lehetséges lesz az automatikus élő szlovák feliratozás is.
Ógyallán nem minden képviselő tud magyarul, ezért ott a tárgyalás nyelve néhány kivételtől eltekintve a szlovák. Ugyanakkor a programot, vagyis a napirendi pontokat, ill. a szavazások után az elfogadott határozatok címét mindkét nyelven felolvassa egy magyarul is tudó tisztviselő.
Naszvad a másik három városhoz képest egy negyedik megoldást választott: minden hozzászóló igyekszik egymás után mindkét nyelven megnyilvánulni. Ez egyszerűen azt jelenti, hogy Molnár Zoltán polgármestertől a képviselőkig lehetőség szerint minden hozzászóló magyarul és szlovákul is elmondja, amit szeretne. Egy-egy esetben ez elmarad, s csak egy nyelven hangzik el a felszólalás, azonban a kétnyelvűség az irányadó.
Nincs tökéletes megoldás
A négy város példáiból látszik, hogy a képviselő-testületi ülések kétnyelvűségének biztosítása rendszerint problematikus, s nem igazán van tökéletes megoldás. A kisebbségi és az államnyelv közti megfelelő arány beállítása nem egyszerű. Időt, türelmet, pénzt, emberi erőforrást illetve mindezek kombinácóját igényelheti, nem beszélve arról, hogy ezt hogyan határozzák meg a helyi viszonyok és a lakosság igényei, valamint egy folyó és kötött tárgyalás dinamikájáról.
A komáromi megoldás a folyamatban levő ülésen azoknak valóban problémát jelenthet, akik nem értik mindkét nyelvet – mégpedig elsősorban az egynyelvű, azon belül is a szlovák lakosoknak. Gútán csak helyben, az ülésteremben és az élő közvetítés során adódhatnak gondok, azonban a négy közül a lakosságot tekintve ez a „legmagyarabb” város. Ógyallán a szlovákul nehezen vagy egyáltalán nem értő magyarok azt kifogásolhatják, hogy a tárgyalások elején és közben tett nyelvi gesztusok számukra nem elegendőek. Naszvadon pedig az ülést vontatottá teheti, hogy a legtöbbször mindenki egymás után két nyelven is elmondja azt, amit szeretne.
Az is világos azonban, hogy egyik önkormányzat sem viszonyul rosszindulatúan a kétnyelvűséghez, s valamilyen módon igyekszik azt kezelni. Nincs nyoma annak sem, hogy magyar vagy szlovák oldalról egyes tisztviselők kifejezetten és előre megfontoltan a másik nyelv rovására erőltetnék a saját anyanyelvüket. Arra sincs példa egyik városban sem, hogy a képviselő-testületi munka során – beleértve az üléseket is – súlyos nyelvi akadályokba ütköznének a tisztviselők.
Hogy most ki emelt panaszt az államnyelv védelmében a Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) vezette kulturális minisztériumnál a komáromi önkormányzatot bírálva, az nem világos – ám információink szerint az valószínűleg nem független a tavalyi esettől.
Legalább feliratozást kér a tárca
Keszegh Béla (független) komáromi polgármester a sajtóval kedd este közölte: a most csütörtökön, vagyis június 26-án esedékes testületi ülést az eddig megszokott gyakorlattal szemben már nem fogják élőben közvetíteni. Ezt a kulturális minisztérium figyelmeztetésével indokolta, amelyhez csatolta a vonatkozó dokumentumot is.
Az április 30-án a komáromi polgármesternek címzett hivatalos levelet Peter Lukáč, a tárca kulturális örökségért és államnyelvért felelős szekciójának vezérigazgatója írta. Ebben többek közt az áll, hogy a minisztériumhoz eljutottak bizonyos „polgárok észrevételei“, amelyek arra hívták fel a figyelmet, hogy a komáromi testületi üléseken megsértik az államnyelvről szóló törvényt, ugyanis az audiovizuális felvételek közlésekor nem fordítják le azok szövegét szlovákra.
A tárca emiatt ellenőrzött több YouTube-on közölt videót, s azt tapasztalta, hogy a képviselők többsége csak magyarul szólal fel anélkül, hogy az az államnyelvre is le lenne fordítva. Emiatt a tárca megállapította: Komárom törvényt sért. A minisztérium ugyan utána részletesen idézi azokat a jogi rendelkezéseket, amelyek lehetővé teszik, hogy a helyi képviselő-testületi üléseken különösebb akadály nélkül használhassák a felszólalók a kisebbségi nyelvet is, ám a felvételek nyelvét továbbra is kifogásolják. Azok ugyanis szerintük a nyilvánosság tájékoztatására szolgálnak, s a törvény értelmében teljes egészében szlovákul is hozzáférhetővé kell tenni azokat.
A kulturális minisztérium mindezek miatt arra kérik Keszegh Bélát, hogy szlovák nyelven is közöljék a felvételeket.
Az audiovizuális felvételek terjedelmére való tekintettel megengedhetőnek tartjuk az államnyelvre történő tolmácsolás feliratozással való helyettesítését, amelyeket a közölt felvételekben helyeznek el
– áll a tárca levelében. Egyúttal május 31-ig kértek választ a polgármestertől.
Megszűnnek a nyilvános videók
Keszegh Béla május 29-én válaszolt levélben a kulturális minisztériumnak. A községi önkormányzatokról szóló törvényre hivatkozva azt állította, hogy az ülésekről kötelezően készített jegyzőkönyveket szlovákul közlik a város hivatalos honlapján. A kisebbséginyelv-használatról szóló törvény kapcsán pedig azt írta: a komáromi üléseken jelen szokott lenni egy olyan tolmács, aki szükség esetén képes biztosítani a fordítást. Magukon a tanácskozásokon a képviselők pedig váltogatják az állami és a kisebbségi nyelveket.
A városnak semmilyen törvény nem írja elő azt a kötelezettséget, hogy a testületi ülésekről audiovizuális felvételeket készítsen és közöljön
– áll a szövegben. A polgármester hozzáfűzte: ezeket a videókat nem a város honlapján, hanem a YouTube-on hozzák nyilvánosságra, amely egy magánkézben levő platform.
A polgármester álláspontja szerint a felvételek teljes terjedelmű szlovák nyelvre való szóbeli lefordítása vagy feliratozása pénzügyileg megterhelő, amelyet nem enged meg Komárom jelenlegi kedvezőtlen anyagi helyzete. Hozzátette azt is, hogy jelenleg nem létezik olyan műszaki megoldás vagy program, amely azonnal tudna reagálni, s felismerni, valamint váltogatni a tolmácsolás nyelvét aszerint, hogy szlovákul vagy magyarul beszélnek-e a képviselők.
Keszegh szerint minden körülményt számba véve úgy döntöttek, hogy Komárom nem fogja nyilvánosságra hozni az ülések felvételeit – ugyanakkor tudatosítják, hogy ez az átláthatóság szempontjából negatív megoldásnak számít.
A polgármester a sajtónak küldött tájékoztatásában kiemelte: az ülésről továbbra is készül videófelvétel a jegyzőkönyv mellékleteként.
Bár az élő közvetítések nézőszáma alacsony volt, de mégis sajnálom, hogy a jövőben a lakosok nem kapcsolódhatnak be ilyen formában
– fogalmazott. Lapunknak hozzátette: „Keressük a technikai megoldást, hogy mesterséges intelligenciával feliratozzuk a felvételeket. Örülnénk, ha felkerülne a YouTube-ra. De a mi szlovákiai magyar kevert nyelvünkkel nehezen birkózik meg az AI. Jelenleg nem tudjuk vállalni az ezzel járó többletköltségeket, hogy utólag feliratozzunk egy egész testületi ülést.“
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
