Vasárnapra virradóra elképesztő módon eszkalálódott az iráni-izraeli háború azzal, hogy az Egyesült Államok bunkerromboló rakéták bevetésével az iráni atomprogram három kulcsfontosságú létesítményét is elpusztította. Legalábbis, nagy valószínűséggel. Hogy mi jön ezután? Benne van a pakliban a Hormuzi-szoros blokádja, de kérdés, hogy milyen mértékben és formában vállalja ezt be Irán. Mindazonáltal, meglepő hasonlóságokat lehet felfedezni az orosz-ukrán háború és az iráni-izraeli konfliktus között. Persze, azonosságról szó sincs, de a hasonlóságokon keresztül jól megérthető az a nagy sakkjátszma, amit a szakértők világrendváltásként emlegetnek.
Határidős játszma
Ukrajna néhány héttel ezelőtt csapást mért az orosz stratégiai bombázóflotta egy részére. Gyakorlatilag akkor, mikor letelt egy USA által megszabott határidő a tűzszüneti tárgyalások megkezdésére.
Izrael egy nappal az Iránnak adott, 60 napos határidő lejárta után intézett meglepetésszerű támadás-sorozatot Teherán ellen, amivel gyakorlatilag lefejezte az iráni katonai vezetést.
Titkosszolgálati játszma
Az ukrajnai és az izraeli csapások is rendkívül hasonló módon zajlottak le, javarészt nagyszabású hírszerzési műveletről volt szó, az ellenség területére becsempészett rakétákkal és csoportokkal.
Helyettesítők játszmája
Hivatalosan sem az ukránok sem az izraeliek támadásában nem volt benne Washington keze, bár Izrael előzetesen értesítette Washingtont a terveiről. Egyesek szerint Ukrajna sem tudta volna lebonyolítani akcióját az amerikai hírszerzési információk nélkül. Vagyis mindkét csapás Oroszország pozícióját gyengítette.
Drónválasz
Mindkét támadásra a kárt szenvedő fél (Oroszország és Irán) dróncsapásokkal reagált, de egyiket sem követte a jelenleginél nagyobb mértékű katonai invázió. Ukrajna esetében a fronthelyzet érdemben nem mozdult el, Irán és Izrael pedig a földrajzi távolság miatt nem tudják invázióval fenyegetni egymást.
Mit üzen mindez Oroszországnak?
Az izraeli és ukrajnai csapássorozat is Oroszországnak üzent. Többek között azt, hogy globális pozíciója meggyengül, és tovább gyengülhet. Az, hogy mindkét esetben egy határidő lejártához igazították az akciót, azt üzente Moszkvának, hogy vegye komolyan az amerikai határidőket, különben kellemetlen meglepetések érik.
Az, hogy az USA beszállt az iráni-izraeli háborúba, és olyan létesítményeket rombolt le, amelyekben az iráni rezsim a túlélése zálogát látta, szintén kemény üzenet Moszkvának. Washington jelezte, képes és, ha jónak látja, hajlandó is túlreagálnia dolgokat.
Irán az atomprogrammal akarta megvédeni magát a külső beavatkozástól, ami egzisztenciális kérdésnek tartott. Oroszország Ukrajna megtámadásával akarta megvédeni magát a külső (NATO) fenyegetéstől, és Ukrajnát szintén egzisztenciális kérdésnek tekinti.
Az USA most megsemmisítette Irán atomprogramját, vagyis Teherán egyik stratégiai célját, egy határidő lejárta után. Washington ezzel felhívta a figyelmet, hogy ha akarja, megfordíthatja az ukrajnai háború menetét az ukránok javára, ami Oroszországnak stratégiai fenyegetés lenne. Mármint, ha a következő határidőt Moszkva megszegné.
Most érdemes figyelni, változhat az orosz hozzáállás
Az elemzők úgy vélik, hogy Irán vagy elfogadja, hogy veszített, és önként lemond az atomprogramjáról, vagy felveszi a kesztyűt. Ez utóbbi azt jelentené, hogy blokád alá vonja a Hormuzi-szorost, amelyen az olajkereskedelem egyötöde, az LNG-forgalom egy harmada megy keresztül. Ezzel olyan gazdasági károkat idézne elő, ami a Nyugatot jobb belátásra bírná.
A RANE magánhírszerző ügynökség elemzése szerint blokád esetén az „USA pislogna kettőt”, majd a tárgyalások újrakezdésére szólítana fel. Ez pedig Irán stratégiai győzelmét jelentené – de közben megtapasztalná, hogy atomprogram nélkül is rendelkezik kényszerítő eszközökkel.
Oroszország számára ez megint üzenet lenne arra vonatkozóan, hogy hagyományos üzleti vonalon meg tud egyezni az USA-val, ha hajandó komolyan venni Washington határidőit és elvárásait.
Magyarul: Moszkva nagyobb súllyal vegye figyelembe az amerikai ajánlatokat, mint az ukrajnai fronthelyzetet, amely pillanatnyilag az oroszoknak kedvez.
És van itt egy üzenet, ami arra utal, hogy hamarosan az amerikai és orosz álláspontok látványosan közeledhetnek.
A megelőző csapások játszmája
Oroszország saját álláspontja szerint azért támadta meg Ukrajnát, hogy az ne léphessen be a NATO-ba, mert az stratégiai fenyegetést jelent Oroszországra nézve. Ez egyébként jogos felvetés, bár az nem biztos, hogy szükség volt erre a háborúra a 2022-es körülmények között, mert Ukrajna a belpolitikai és gazdasági összeomlás szélén állt. De ez már történelem.
Az Egyesült Államok megelőző csapásként avatkozott be, hogy Irán ne tehessen szert atomfegyverre, mert az stratégiai fenyegetést jelentene az USA-ra nézve. Ez is jogos, csak épp Irán még messze volt az atombomba elkészítésétől.
A lényeg, hogy Trump amerikai elnök ezzel az Irán elleni csapással legitimizálta azt a nagyhatalmi magatartást, ami a megelőző intézkedésekre épül. És ez kapaszkodó Oroszország számára: „Értsd meg, te is ugyanazért támadtad meg Iránt”, mire Trump nyugodt szívvel válaszolhat: „Megértelek, mi is azért avatkoztunk be Iránba, de…”…
A kérdés az, hogy mi jön a „DE” után.
Lehet, hogy Oroszország közép-ázsiai pozícióinak megtartásáért és Irán irányába tett engedményekért cserébe Moszkva hajlandó lesz értelmesen és érdemlegesen tárgyalni Ukrajnáról.
Valószínű, hogy ezzel a lehetőséggel az ukránok is számolnak, mert gyorsan megújították a harcokat az Oroszország Kurszk régióban, vagyis ők már sejtik, hogy Moszkva ismét tárgyalóasztalhoz kényszerülhet a történtek után, és emelniük kell a tétet, hogy minél jobb pozícióból tárgyaljanak. Magyarul: jóval többet követelhessenek, mint amit a helyzetük indokol. Talán itt meg sem állnak, és annyit követelnek majd, amit Moszkva megint nem tud majd elfogadni. De ezúttal valószínűleg Kijevet Washington nem engedi elszállni – ahogy Európát sem.
Az izraeli-iráni háború nem csak hasonlít az orosz-ukrán háború egyes aspektusaira, de a két konfliktus szerves része egy nagyobb egésznek. Remélhetőleg a világrendváltás békésebb levezénylése és nem egy még nagyobb háború felé tettünk most lépéseket…
Komjáthy Lóránt
Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Susan Walsh, File
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
