Andrej Danko, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke és a parlament alelnöke szerint csak idő kérdése, hogy valaki kezdeményezze a Szlovákia NATO-ból történő kilépéséről szóló népszavazást. A közmédia O 5 minút 12 című vitaműsorában Danko elmondta, nem puszta politikai „szólamnak” tekinti Robert Fico miniszterelnök szavait Szlovákia esetleges semlegességéről, hanem olyan nyilatkozatnak, amely mögött komoly szándék húzódhat meg.
„Ez nem csak egy odavetett mondat volt. A kérdés az, hogy mikor jön el az a pillanat, amikor valaki ténylegesen kiírja a referendumot a NATO-ból való kilépésről”
– fogalmazott Danko, hozzátéve: az Európai Unió és a NATO már nem feltétlenül nyújtják azt a biztonságot és gazdasági stabilitást, amit korábban.
NATO: védelmi szövetség vagy kockázat?
Danko szerint a NATO mára inkább az Egyesült Államok geopolitikai érdekeinek kiszolgálója lett, és a világban növekvő katonai feszültségek – különösen az Egyesült Államok és Irán konfliktusa – azt mutatják, hogy Európának újra kell gondolnia saját biztonságpolitikáját.
„Ha Európa nem vágja el magát az Egyesült Államoktól, akkor viselnie kell a katonai kalandorpolitikák következményeit is”
– jelentette ki.
Szerinte az európai államoknak kellene saját biztonságukról gondoskodniuk, nem külső – például amerikai – szövetségek segítségével. Ezért úgy véli, hogy a NATO-tagság már nem egyértelmű előnyt, hanem egyre inkább kockázatot jelent, és eljött az idő egy alapos társadalmi és szakpolitikai vitára Szlovákia semlegességének lehetőségéről.
Körkép-vélemény:
Megjegyezzük, hogy Danko nem mondott ezzel semmi újat. Még az orosz-ukrán háború kitörése előtt Európában voltak próbálkozások egy közös katonai képesség kialakítására, ám az USA ezt elkaszálta. Részben azért, mert nem akart magának riválist, részben azért, mert Európa kiszolgáltatottsága adott esetben jól fizet. Ma Európa saját hadsereget akar, ám inkább az erre a célra felvehető óriási hitelek és azok Brüsszel általi elosztása motiválja a döntéshozókat. Nem mellesleg azt is figyelembe kell venni, hogy a globalisták ma nehezebben tudják befolyásolni az amerikai politikát, anélkül pedig saját üzleti érdekeik érvényesítésére nehezebben tudják felhasználni az amerikai hadsereget.
A biztonság ára: társadalmi megszorítások?
Danko erőteljesen bírálta a katonai kiadások növelését is. A NATO 5%-os GDP-arányos védelmi hozzájárulási célját elutasította:
„Ha a szlovák kormány ennyit költene fegyverkezésre, az a szociális ellátórendszer rovására menne. Ez az első lépés a szociális gyengülés felé.”
Példaként Görögországot említette, amely szerinte eladósodott, miközben katonailag próbált megfelelni az elvárásoknak. „Ez az egész Európai Unió útja is lehet, ha nem vigyázunk” – figyelmeztetett.
Körkép-vélemény:
Nem igaz, hogy Görögország azért adósodott el, mert a NATO katonai elvárásainak akart megfelelni. Görögország fiskális berendezkedése volt eleve rossz, túl nagylábon éltek a gazdasági teljesítőképesség szintjéhez képest. Az tény, hogy a görögök az egyik legtöbb pénzt költik védelemre, de nem a NATO miatt, hanem mert Törökország riválisai és egy nyílt, de befagyasztott konfliktus van köztük Ciprus kapcsán.
Grendel: A NATO-tagság biztonságot jelent
Danko vitapartnere Gábor Grendel (Slovensko) képviselő volt, aki viszont határozottan kiállt a NATO-tagság mellett. Úgy vélte, a jelenlegi globális biztonsági helyzet – különösen a közel-keleti feszültségek és az orosz agresszió – világosan mutatja, mennyire fontos Szlovákia számára a kollektív védelem rendszere.
„Ha semlegesek lennénk, olyan képességekbe is kénytelenek lennénk befektetni, amelyekre most nincs szükség, mert NATO-tagként közös védelem alá tartozunk. Ez több szempontból is előnyös”
– mondta. Azzal vádolta a kormányt, hogy bár jelentős pénzeket költ a honvédelemre, valójában nem erősíti érdemben az ország védelmi képességét.
Amerikai-iráni feszültség: háborús veszély
A NATO-val kapcsolatos vita hátterét a közel-keleti helyzet is erősen befolyásolta. Danko szerint az Egyesült Államok Irán elleni támadása példátlan felelőtlenséget mutat.
„Ha a világ tovább fegyverkezik és nem talál békés megoldásokat, az harmadik világháborúhoz vezethet”
– fogalmazott, és párhuzamot vont az Irak elleni korábbi háborús retorikával, ahol az angolszászok vegyi fegyverekre hivatkozva indított agressziót Irak ellen. (Később kiderült, nem léteztek vegyi fegyverek, de a háborúban egymillióan haltak meg az ország pedig gyakorlatilag tönkrement – a szerk.)
Grendel ezzel szemben az iráni rezsimet nevezte globális biztonsági kockázatnak, amely szerinte nukleáris fegyvereket fejleszt és terrorizmust támogat. Elutasította Robert Fico álláspontját, miszerint Trump a „béke embere”, Biden pedig a „háború embere” lenne – ezt puszta belpolitikai propagandának nevezte.
Körkép-vélemény:
Emeljük ki, hogy az iráni atomprogram még nem járt az atombomba közelében. Egy atomerőműhöz 5 százalék dúsítású uránra van szükség, egy atombombához 90 százalék feletti dúsítás kell. Irán az első hírek szerint 60 százaléknál járt. De mióta kitört az iráni-izraeli nyíltháború, érkeztek már hírek 83 százalékról is. Senki nem tudja, mi a valós helyzet, és hogy időben milyen messze állt Irán egy működőképes atombomba létrehozásától.
Gazdaság, szankciók és az EU-ból való kiábrándulás
Danko élesen bírálta az Európai Unió működését is. Azt állította, hogy az oroszellenes szankciók károsak a szlovák gazdaságra, miközben Oroszország gazdasága – szerinte – még nőtt is.
„Európa gazdasági öngyilkosságot követ el, és ha így folytatjuk, a nehézipar eltűnik, mi pedig csak olcsó munkaerőt szolgáltatunk Nyugat-Európának”
– mondta, hozzátéve: az EU „a népek új börtönévé” válhat.
Kritizálta az uniós elit tagjait is, köztük Ursula von der Leyent és Maroš Šefčovičot, a Green Deal program képviselőjét, mondván: „ezek az emberek nem az európai polgárok érdekeit képviselik, hanem a lobbitőkéét.”
Közös jobboldali blokk a választásokra?
Bár konkrét választ nem adott, Danko nem zárta ki annak lehetőségét, hogy közös jobboldali választási listát alakítson ki a Republikával vagy más pártokkal, hogy „Šimečka, Gröhling és Matovič ne kerülhessenek hatalomra”.
Tegyük hozzá, hogy jelenleg az SNS mélyen a parlamenti küszöb alatt jár a felméréseken, így a más pártokkal való összefogás nem kegy, hanem kényszer.
Körkép.sk
Nyitókép forrása: STVR
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
