Nyitókép: SITA
Donald Trump amerikai elnök eddig nem hozott döntést az USA katonai szerepvállalásáról. A Fehér Ház sajtótitkára, Karoline Leavitt magyar idő szerint csütörtök este közölte, hogy az elnök két héten belül dönt, de előbb esélyt ad a diplomáciának. A lehetséges megállapodásnak azonban tartalmaznia kell azt a kikötést, hogy Irán leáll az urándúsítással, és nem szerez nukleáris fegyvert.
Trump szerdán még rejtélyesen nyilatkozott: „Talán megteszem, talán nem.” Csütörtök estére viszont világossá vált: Washington kapcsolatban áll Teheránnal, bár a kommunikáció részleteiről nem árultak el többet.
Az izraeli és iráni katonai összecsapások újabb, eddig példátlanul heves szakaszba léptek. Az elmúlt napokban mindkét fél légi csapásokat hajtott végre, a konfliktus súlyossága pedig már a nemzetközi közösséget is komoly döntések elé állítja – köztük az Egyesült Államokat is, ahol Donald Trump elnök két héten belül dönthet a katonai beavatkozásról.
A konfliktus legújabb fejleménye, hogy csütörtökön egy iráni ballisztikus rakéta eltalált egy kórházat Beer Sevában, Dél-Izraelben, ahol 71 embert láttak el, összesen 271 sérültről számolt be az izraeli egészségügyi minisztérium. A rakéták legalább négy helyszínt is eltaláltak, köztük Tel-Avivot.
Izrael már hetedik napja bombázza az iráni katonai célpontokat. A hadsereg közlése szerint megsemmisítették az iráni ballisztikus rakéták indítóállásainak több mint a felét, és csapást mértek többek közt az aráki nehézvizes reaktorra, amely az ENSZ atomenergia-ügynöksége szerint még építés alatt áll. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök kijelentette, hogy országának célja megakadályozni Irán nukleáris fegyverhez jutását.
A konfliktusra reagálva Csehország ideiglenesen bezárta teheráni nagykövetségét. Németország, Franciaország és az Egyesült Királyság pénteken találkoznak az iráni külügyminiszterrel Genfben, hogy diplomáciai megoldást keressenek az atomprogram körüli feszültségre. Németország támogatja Izrael önvédelmi jogát, de Friedrich Merz kancellár a konfliktus eszkalációjának megakadályozását sürgette.
Az izraeli kormány szerint eddig 24 izraeli vesztette életét a harcokban. Teherán utoljára vasárnap adott ki hivatalos adatot: legalább 224 halott és több mint 1200 sebesült. Egy független iráni emberi jogi szervezet, a HRANA szerint június 13. óta legalább 639 halálos áldozata van az izraeli csapásoknak, köztük katonai vezetők, nukleáris kutatók és civilek is.
A közel-keleti konfliktus új szintre lépett: már nem csupán határ menti összecsapásokról van szó, hanem államközi háborúról, amely akár globális méretűvé is válhat. A következő hetek kulcsfontosságúak lehetnek: eldőlhet, hogy az Egyesült Államok is hadba lép-e – és az is, hogy a diplomácia még képes-e megfékezni egy teljes körű regionális háborút.
ČTK, Euronews, Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
