Lukács Zsolt kassai illusztrátor szerint az AI nagy segítség, de csínján kell bánni vele Németi Róbert2025. 06. 19., cs – 16:38 Kassa |
A mesterséges intelligencia (AI) egyre rohamosabb fejlődése a kreatív ipart is forradalmasítja, emellett a tervezési folyamatokat és a munkavállalók szerepét is átalakítja. Az iskolákban történő alkalmazása elengedhetetlen, hiszen egyértelmű, hogy a jövő munkaerőpiacán nagy valószínűséggel alapvető elvárás lesz annak ismerete. Lukács Zsolt illusztrátor, a kassai képzőművészeti iskola (SUPKE) igazgatója már az oktatásügyi minisztériumnak is javasolta, hogy a tantervbe integrálják az AI használatát, így készítve fel a diákokat a változó követelményekre. Az igazgató szerint a forradalmi rendszer – ha megfelelően van használva – nagy segítség, de csínján kell bánni vele, mert nem kevés veszélyt rejt magában.
Napjainkban egyre kevesebb olyan online tartalommal találkozhatunk, amely valamilyen formában ne tartalmazna a mesterséges intelligencia által generált tartalmakat. De nem csak az internetet böngészve jön velünk szembe az AI, hanem már a zsebünkben és az irodai asztalunkon is ott van: a mobiltelefonos applikációkban már-már észrevétlenül megjelenik. Előszeretettel használjuk segítségként a számítógépes programokban is, melyek olyan tartalmak generálására is képesek az AI hozzájárulásával, hogy már-már nehéz eldönteni, mi a valós és mi nem. Bármennyire is rettentően hangzik ez az “új találmány”, a szakmában járatosak szerint egy kis odafigyeléssel, a józan ész használatával és kellő tisztelettel a mesterséges intelligencia nagy mértékében segítheti munkánkat.
Nem csupán az oktatásban válik szükségessé az AI alkalmazása, hanem a kreatív szakmákban is. Ma már olyan magazinok is léteznek, amelyek illusztrációit teljes egészében mesterséges intelligenciával készítik, elkerülve a hagyományos grafikusok alkalmazását. Ez a trend megfigyelhető a könyvkiadásban is, ahol a grafikusok munkája egyre inkább a képgenerátorok kezelése felé mozdul el. A technológiai változások folyamata gyors, és akik nem tartják a lépést ezzel a fejlődéssel, hátrányba kerülnek. A mai művészek, ha nem tanulják meg hatékonyan használni az AI-val működő eszközöket, könnyen elveszíthetik pozíciójukat a piacon. A mesterséges intelligenciával működő programok képesek gyors tartalmat generálni, ugyanakkor azt is hangsúlyozni kell, hogy az emberi kreativitás és a húsvér alkotók kézjegye továbbra is elengedhetetlen
– magyarázta lapunknak Lukács Zsolt.
Emberi perspektíva
A gépek által generált tartalom a közösségi médiában és a hirdetésekben is megjelenik, azonban ennek minősége és a személyiség hiánya Lukács szerint sok esetben kiábrándító. A kreativitás és a kritikai gondolkodás megmaradása érdekében fontos, hogy a szakmák továbbra is lehetőséget biztosítsanak az embereknek az élő, ember által alkotott tartalmak fogyasztására.
Az AI tehát nem csupán egy technológiai újítás, hanem egy olyan eszköz is, amely megváltoztatja a kreatív ipar működését. Sajnos több olyan esetről tudok, ahol az AI már szó szerint helyettesítette a képzőművészeket. Ide sorolnám például a grafikusokat, a marketing területén dolgozókat, a különféle online tartalmat gyártó szakembereket, sőt, néhány esetben már a fotósokat is. Míg a magas szintű művészetet és a kultúrát meglátásom szerint nem helyettesíthetjük a mesterséges intelligencia által generált tartalmakkal, fogyasztói szinten elképzelhető, hogy a grafikusok, illusztrátorok veszélybe kerülhetnek. Az oktatásba való integrálás mellett a szakmai felkészülés is kulcsfontosságú, mert a mesterséges intelligencia itt marad, és formálni fogja a jövő munkakörülményeit
– tette hozzá Lukács Zsolt.
Butító fejlődés
Mivel a történelem során bebizonyosodott, hogy a technológiai fejlődések nem minden esetben hoznak kimondottan jó eredményeket a társadalom pozitív jellegű okításában, a mesterséges intelligencia használatának Lukács szerint is lehet olyan hatása, hogy bizonyos értelemben elbutítja az embereket.
Egyes észrevételek szerint a mesterséges intelligencia által generált tartalmak gyakran monotonok és ingerszegények, ami csökkenti a kreatív gondolkodást és a kritikus látásmódot. Ezek az ingerek nem támogatják a változatos, élő interakciókat, ami az agy fejlődésére kedvezőtlen hatással lehet. Továbbá, a közösségi hálózatok és algoritmusok célzottan butítják az embereket azzal, hogy leginkább arra ösztönzik őket, hogy kritikátlanul fogadjanak el információkat. Ezek a hatások elsősorban akkor járulhatnak hozzá a mentális képességek romlásához, ha az emberek a mesterséges intelligenciát kizárólagos forrásként kezelik a tudásuk bővítésében
– tette hozzá az igazgató.
Ettől függetlenül szerinte van egy másik nézőpont is: a mesterséges intelligencia használata új igényeket támaszt az emberekkel szemben.
Az AI technológiák elsajátítása, valamint a dinamikus, folyamatos tanulás elengedhetetlen ahhoz, hogy a felhasználók eredményesek maradjanak a munkaerőpiacon. A jövő további kihívásokat is magával hozhat, például a kreatív szektorban és más adminisztratív területeken, ahol a mesterséges intelligencia simán képes lehet helyettesíteni az emberi munkát. Ennek következményeként a munkanélküliség nőhet, mivel a gépek képesek automatizálni az eddigi feladatokat. Tévhit, hogy ez nagyobb veszélyt jelent nyugaton, mint nálunk. Kelet-Szlovákiában is legalább olyan szinten jelen van már az AI használata, mint nyugaton, vagy bármelyik másik, tőlünk gazdaságilag sokkal fejlettebb területen
– zárta Lukács Zsolt.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
