Korszerűsítik a somorjai szennyvíztisztító telepet, Taraba szerint a vereknyei hulladéktároló felszámolása is a küszöbön van Kacsinecz Krisztián2025. 06. 18., sze – 16:58
Uniós forrásból 13 millió eurót kap a Nyugat-szlovákiai Vízművek a somorjai szennyvíztisztító telep korszerűsítésére. A projekt a létesítmény kapacitásának bővítésével számol, amely így Somorja városa mellett tíz környező csallóközi község szennyvízkezelését is ellátná.
A környezetvédelmi minisztérium és a vízművek között már meg is kötötték a támogatási szerződést – jelentette be szerdán Tomáš Taraba (SNS-jelölt) környezetvédelmi miniszter Somorján. A tárcavezető szerint ez a projekt is bizonyítja, hogy ez a kormány nem tesz különbséget észak és dél között, hiszen a déli régiókba is „óriási beruházások” érkeznek.
Kapcsolódó cikkünk
Sok időbe telhet még a csallóközi vasútvonal villamosítása és a második vágány kiépítése, derült ki Ivan Bednárik, a Szlovák Vasutak (ŽSR) vezérigazgatójának szavaiból – miközben Jozef Ráž (Smer-jelölt) közlekedési miniszterrel bejelentették, hogy nyolc regionális vasúti szakaszt újítanak fel 220 millió euró értékben.
A regionális jellegű felújítási munkákat az EU helyreállítási alapjából fedezik.
A mai nappal nyolc vasútvonal felújítását indítjuk el Szlovákia-szerte
– jelentette be Ráž.
Kifejtette, hogy a 220 milliós összeget eredetileg a pályaszerkezet rekonstrukciójára különítették el, de ebből cserélik majd a vezetékeket is, illetve hidakat és peronokat is felújítanak.
„Ez tehát olyan jelentős forrás, amelyre a regionális vasútvonalaknak Szlovákiában valóban nagy szüksége van” – hangsúlyozta a közlekedési miniszter.
Mint kiderült, nemcsak ez az összeg áll rendelkezésre a vasúti infrastruktúra rendbetételére. Bednárik ugyanis elmondta, hogy a teljes keretösszeg meghaladja az 510 millió eurót, és összesen 12 projektre fordítható. Jelen pillatban azonban csak nyolc projekt van terítéken, vagyis ezek esetében már zajlik a közbeszerzés.
A felújítást 2026. június 30-áig kell befejezni.
A ŽSR vezérigazgatója csak néhány konkrét munkálatot ismertetett. Ezek alapján többek között a garamfői (Telgárt) vasúti híd állapotát, a Pozsony–Újvároska (Leopoldov) terhelhetőségét javítják, és az első befejezett projekt a Margitfalva–Vereskő (Margecany–Červená Skala) szakasz lehet.
Ugyanakkor a csallóköziek annyira nem örülhetnek.
A Pozsony–Komárom vonal parkolópályán van
Kérdésünkre, hogy mi a helyzet a szlovákiai magyarok számára kulcsfontosságú szakasz villamosításával, és egy második vágány kialakításával, a ŽSR vezetője nem köntörfalazott.
„Ez még mindig csak papíron létezik. Nem kezdtük el a folyamatot” – közölte. Hozzátette, jelenleg Misérdnél (Nové Košariská) végeznek karbantartást a kapacitás növelésének érdekében.
A kétvágányúsítás jelenleg a fiókban hever. Ez olyasmi, amit szeretnénk. Nem tartunk viszont ott, hogy azt mondhassam, két év múlva hozzáfogunk
– mondta el, hozzátéve, ugyanakkor nem is zárható ki, hogy két év múlva elkezdenek ezen dolgozni.
A Komárom és Pozsony közötti egyvágányú vasútvonal több mint 120 éves. A Leo Express vonatai legfeljebb 80 km/órás sebességgel közlekedhetnek. Tehát kétségtelen, hogy szükség lenne rekonstrukcióra, egy új vágány pedig a teher- és személyforgalom sokszor problémás összeegyeztethetőségét is megoldhatná.
Február végén fel is röppent a hír, hogy éppen a piaci igények indíthatnák be a folyamatot. A Denník N akkor megírta, hogy akár stratégiai beruházássá is nyilváníthatnák a projektet, most azonban Bednárik szavai alapján úgy tűnik, hogy ez nem valószínű.
Ez összefüggésben lehet azzal, hogy az akkori vezérigazgató, Alexander Sako távozott, helyét Bednárik májusban vette át. Akárhogy is:
korántsem halálos iramban történnek majd az érdemi változások a csallóközi tömegközlekedésben.
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
Jozef Ráž tárcavezető, valamint a legfontosabb állami közlekedésügyi közvállalatok igazgatói Komáromban tárgyaltak a városvezetéssel. Az összegző sajtótájékoztatón egy sor ígéret elhangzott. Úgy tűnik, belátható időn belül megoldódhat néhány régóta húzódó probléma – például az ún. izsai körforgalom és a Vág-híd kérdése. Emellett beszéltek a hosszú távú fejlesztési tervekről, mint amilyen a Pozsony–Komárom vasúti vonal felújítása is.
Gyakorlatilag csak a légi közlekedést nem érintette a miniszter és a városvezetés a pénteki megbeszélésen. A tárgyalások mellett pedig néhány helyszínt külön is megtekintett Jozef Ráž, s az összegző sajtótájékoztatót is a Vág-hídnál tartotta.
Nagyon színes és tartalmas, ill. pörgő stílusú tárgyalás a miniszter úr habitusához igazodva
– összegezte benyomásait a sajtónak Keszegh Béla polgármester.
Felújított Vág-híd és körforgalmak lesznek, elkerülőút aligha
Az elsőrendű utak kereszteződésénél fekvő, ún. izsai letérőről a miniszter elmondta: tudják, hogy az régóta „traumatizálja“ a várost. Már előkészületben vannak az átépítés tervei, a miniszter pedig abban bízik, hogy már ebben az évben elkezdődhetnek a munkálatok. Keszegh Béla ehhez hozzátette: nem egy, hanem két körforgalom fog épülni az adott szakaszon.
A Vág-híddal kapcsolatban Ráž elmondta, hogy az évek óta aládúcolt konstrukció felújítására hamarosan megkapják az építkezési engedélyt, majd ezt fogja követni a kivitelező kiválasztása. A munkálatok feltételezett összértéke 3 millió euró körül lesz.
A polgármester is utalt rá, hogy összetett lesz a munkálatok logisztikája, ugyanis míg ezek zajlanak, korlátozni kell majd a forgalmat. Mint közismert, a híd Komárom egyetlen „bejárata“ keleti, ill. északi irányból.
A komáromi elkerülőút kapcsán Jozef Ráž úgy fogalmazott, „realistának“ kell lenni a 120–150 millió euróba kerülő fejlesztéssel kapcsolatban.
A konszolidáció idejében, s amikor az EU már nem nyújt forrásokat az elkerülőutakra – a legutóbbiak az ezt megelőző időszakban voltak hozzáférhetőek –, akkor nagyon nehéz lesz megkapni a pénzt erre a beruházásra
– fogalmazott.
Ezzel szorosan összefügg a kamionforgalom kérdése, s a tárcavezető szerint tárgyaltak Keszegh Béla javaslatáról is, amely alapján a tranzitáló tehergépjárműveket (de nem a célforgalmat) kitiltanák a Monostori hídról. Ráž szerint ezt Magyarországgal közösen kell kezelniük, amellyel szerinte „jelenleg kiválóak a viszonyaik“, vagyis igyekeznek a kérdésben tárgyalni a magyar féllel.
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A magyar külgazdasági és külügyminiszter szerint már többször is tárgyaltak a szlovák kormánnyal a határmenti területek infrastruktúrájának fejlesztéséről. A Szlovák Közútkezelő Vállalat (SSC) pedig közölte: a forgalomkorlátozást jelző új táblák Komárom nyugati részén csak az elsőrendű utakat terhelnék le, ezért ezeket a megoldási javaslatokat már a múltban is elvetették.
Komárom március végén közölte álláspontját lapunknak a Monostori híd forgalma kapcsán. Keszegh Béla (független) polgármester akkor azt mondta: ők a teherforgalom jelentős korlátozását szeretnék elérni a hídon – ám erről a magyar és a szlovák államnak kell döntést hozniuk.
Mint közismert, a Monostori híd átadása óta sokszorosára növekedett a Komáromra és környékére nehezedő nyomás: a kamionok egymást érik a városon belül, valamint az 573-as másodrendű úton is, jelentősen rontva az életminőséget olyan településeken, mint Keszegfalva vagy Gúta.
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
Amíg nincs megfelelő úthálózat Komáromban és környékén, addig ne a Monostori hidat használják a kamionok, hanem kerüljenek Pozsony irányába – hangzik Komárom 2021 óta hangoztatott álláspontja. Ez azonban csak akkor valósulhat meg, ha a magyar és a szlovák állam is hajlandó lesz lépéseket tenni az ügyben.
Lapunk az elmúlt hetekben – részben olvasóink megkeresésére – több alkalommal foglalkozott az 573-as másodrendű úton kialakult helyzettel. A forgalmi terhelés gyakorlatilag Komáromtól egészen Vágsellyéig megkeseríti az út menti települések életét. Egy-egy községnél pedig halmozódnak a problémák. Ilyen falunak számít Keszegfalva, ahol sok családi ház az úttesthez közel épült meg, így emiatt pár méterre a homlokzatuk előtt hajtanak el a teherkamionok.
A Nyitrai Regionális Útkezelő és Karbantartó Vállalat (Regionálna správa a údržba ciest Nitra, RSÚC-NR) a múlt héten lapunkkal közölte: a 12 tonnán felüli tehergépjárművek lekanyarodását tiltó táblákat kellene kihelyezni a I/63-as és a Gadóci út kereszteződésénél. A lépést szerintük Komárom városa és a Szlovák Közútkezelő Vállalat (Slovenská správa ciest, SSC) tudja megtenni.
Kapcsolódó cikkünk Nyitra/Komárom |
A Nyitrai Regionális Útkezelő és Karbantartó Vállalat (Regionálna správa a údržba ciest Nitra, RSÚC-NR) lapunkkal közölte: forgalomkorlátozó táblákat kéne kihelyezni a 63-as elsőrendű út és Gadóci út kereszteződésénél Komárom területén. Ennek meglépése azonban nem az ő hatáskörükbe tartozik.
Március 7-én bővebb cikkben számoltunk be arról a hosszú évek óta húzódó és fokozódó forgalmi terhelésről, amely Keszegfalvára és a tágabb környékére nehezedik. Az illetékes hatóságok tavaly nyár óta intenzívebben foglalkoznak a helyzet megoldásával, azonban még mindig nem derült ki, milyen konkrét intézkedéssel lehetne mérsékelni a kamionforgalmat az 573-as másodrendű úton.
Kapcsolódó cikkünk Keszegfalva/Komárom |
Habár 2024-ben elindult a folyamat, még mindig nem születtek olyan korlátozó intézkedések, amelyekkel csökkentenék a Keszegfalvára nehezedő forgalmi terhelést. A sebességkorlátozást elvetette a rendőrség, jelenleg a nyitrai közútkezelő vállalatnak kell kitalálnia a következő lépést.
A február 27-én készült felvételen jól látható, hogy a Komárom részét képező Gadócon a lengyel kamion a megengedett sebességnél gyorsabban, veszélyes manőverrel megelőzi a felvételt készítő sofőr gépkocsiját, majd utána még egy járművet. A „mutatványt” aztán pár perccel később már két kamion ismétli meg a lakott területen kívül, Keszegfalva irányában az 573-as másodrendű úton.
Keszegfalva korábban egy csendes kis falucska volt, ma olyan, mintha egy autópálya haladna át a település főutcáján. Az életminőség jelentősen leromlott, a zaj- és levegőszennyezés elviselhetetlen, az utak, házak folyamatosan rongálódnak
– áll egy Komáromban élő olvasónk levelében. Mint leírta, hétvégenként a nagybátyjához és a kertjükbe járnak ki a faluba. A főutcán lakó rokonaik életminősége szerinte romlott, és még a Kereszt utcában is hallatszik a sok kamion, nem beszélve a rossz levegőről.
Évek óta nincs előrelépés
A községet megnyomorító problémák nem újak, az Új Szó hasábjain az elmúlt években már többször is foglalkoztunk velük. Az önkormányzat és a lakosok már 2019-ben is panaszkodtak a forgalomra, amely folyamatos károkat okoz az útburkolatban is.
Kapcsolódó cikkünk Keszegfalva |
A bő 1900 fős Vág menti faluban egyre súlyosabb gondot okoz a már egy hete tartó egyre intenzívebb tranzitforgalom. Ahhoz, hogy legalább enyhüljön a helyzet, meg kell várni a komáromi Vág-híd aládúcolását.
A közösségi médiában nagyon sokan megosztották azt a videót, amelyen látszik, hogy Keszegfalva belterületén több tucat kamionból álló sor várakozik. A dugó oka egy kisebb baleset volt, mely eltorlaszolta a Gúta irányába vezető egyetlen utat.
A Vág-híd miatt kerülnek
A teherforgalom korábban is okozott gondokat a községnek, ám amióta szeptember 20-án lezárták a komáromi Vág-hidat a 15 tonnánál nehezebb járművek előtt, a helyzet már-már elviselhetetlenné vált. A kamionforgalom leghamarabb akkor normalizálódhat, ha befejeződik a komáromi Vág-híd aládúcolása. A Szlovák Közútkezelő Vállalat és a közlekedésügyi minisztérium ezt még idén szeretné elérni, legkésőbb azonban jövő tavasszal kerülne rá sor.
Tengernyi gond
Pataki Dezső (MKP) polgármester lapunknak hosszan sorolta a községet nyomasztó közlekedésügyi problémákat. A falu déli bejáratánál van egy töltésen futó kritikus állapotú, nagyjából 500 méteres útszakasz, ami már alig bírja a terhelést, ezzel sürgősen foglalkozni kell. Keszegfalva fejlesztési tervének egy ideje ugyan része az elkerülőút ötlete, amelyet a nem működő vasútvonal mentén lehetne megépíteni, a megvalósítására azonban még biztosan várni kell egy darabig. Csökkentenék továbbá a lakott területen megengedett sebességet akár 30 km/ órára, emellett pedig egy veszélyes kereszteződés miatt északi irányból már Bálványszakállas elé kihelyeznék a helységnévtáblát, amely elvben lassítaná a forgalmat.
Fokozódhat a forgalom
Fejfájásra adnak okot a faluvezetésnek a szaporodó lakossági panaszok is, a megnövekedett teherforgalom miatt repedeznek a házfalak, és egyelőre nem világos, hogy a károsultak kihez fordulhatnak kártérítésért. Pataki úgy gondolja, az eddigieknél is sűrűbb átmenő forgalmat fog okozni Keszegfalvának az új komáromi Duna-híd, mely 2020 tavaszára készülhet el. Több helyi lakos hasonló véleményen van.
Csilingelő poharak
A 78 éves Vajkai Katalin negyedmagával él közvetlenül a főutca mellett épült házukban, melyen már több száz euróért javították ki a forgalom miatt keletkezett repedéseket. A vitrinekben és szekrényekben levő poharak gyakran megcsörrennek, amikor egy-egy kamion elhalad az utcán. Csak két méter választja el a ház kerítését az úttesttől, utána nem sokkal pedig már a fal következik. „Én attól félek, egyszer bedől egy kamion, a leányomék és az unokám az út melletti szobában alszanak, és ott halunk meg” – panaszkodott Vajkai Katalin. Mint mondja, már a boltba is fél elmenni, nem érzi biztonságban magát a főutcán, mivel a kamionsofőrök „úgy mennek, mint a nem normálisak”. Már előre tart a téltől, amikor az eltakarított hó miatt nem lehet majd látni pontosan az út szélét, s emiatt a teherautók könnyebben lecsúszhatnak az útról.
Cseppben a tenger
A keszegfalviak problémái nyilvánvalóan számos más Vág és Duna menti községben is jelen vannak. A helyzet összetett, hiszen a közlekedési hálózat fejletlensége, elhanyagoltsága, valamint a sokszor indokolatlannak tűnő felújítások és építkezések is bonyolítják azt. Sokan azon a véleményen vannak Komáromban és környékén, hogy az új Duna-híd helyett az elkerülőútra, a kritikus kereszteződések átépítésére és egy észak felé tartó új, lehetőleg gyorsforgalmi út megépítésere kellett volna összpontosítani. A várost észak felől megkerülő út elkészültére a jelenlegi állás szerint nagyjából 10 év múlva lehet számítani, s ez azt jelenti, hogy a közlekedés terén Komárom meglehetősen hosszú évtizednek néz elébe.
Kapcsolódó cikkünk Keszegfalva |
A napokban egy jármű szétnyomta a keszegfalvai főút szélének egy részét, valamint az azt övező szalagkorlátot is. A hibás részeket azóta kijavították, de az út töltése mellett élők katasztrofálisnak nevezik a helyzetet.
A községen keresztülhaladó út egyik legkritikusabb része az a mintegy fél kilométeres szakasz, amely Komárom felé, a falu déli végén vezet ki a központból, egy töltésen halad keresztül. Mintegy 20 ház áll a közvetlen közelében. Néhány napja minden bizonnyal egy tehergépjármű szétnyomta az útpadkát és a szalagkorlátot is, de nagyobb baleset nem történt.
„Amikor észrevettük, még aznap reggel jelentettem a járási közútkezelő vállalatnak. Kijöttek, megnézték, beszórták aszfalttal, majd visszaállították a korlátot a helyére”
– tájékoztatta lapunkat Pataki Dezső (MKP) polgármester.
Úgy látja, a falunak egy elkerülőút megépítése, nem pedig a kritikus szakasz kijavítása jelentene enyhülést. Az erre vonatkozó kérvényüket még a tavalyi évben adták át a megyének.
Buzás József 33 éve lakik az út töltése melletti házában, amelytől nem messze történt a legutóbbi incidens. Az elmúlt 10 évben háromszor történt súlyos baleset a hajléka közelében, mindannyiszor tehergépjárművek fordultak le az út tetejéről vagy tépték ki a szalagkorlátot.
„Én itt a töltésen hajtok fel. Ha Komárom felé térek, itt, ahol van az oszlopvas, van egy ugrató. Ha már 40-nel megyek, már üt a teleszkóp. Állítom, nem csak az én autómon…”
– mondta lapunknak az út állapotáról.
Reggel általában 10 percig áll a saját udvarában, amíg fel tud hajtani a töltésen, olyan sűrű a forgalom. Nemrég puszta kíváncsiságból kiállt a kerítéséhez, és egy óra alatt 56 kamiont számolt meg.
Komárom környékén a Vág-hídon bevezetett súlykorlátozás életbe léptetése óta több falura is valósággal rászakadt a tranzitforgalom. Az áldatlan állapotok szinte biztosan nem változnak addig, amíg nem dúcolják alá a hidat, amire a Szlovák Közútkezelő Vállalat ígérete szerint december végéig vagy legkésőbb januárig kell várni. A Gúta–Komárom útszakasz felújítása is tervben van, de még nem világos, hogy mikor fog rá sor kerülni.
A Monostori híd 2020-as átadása után még rosszabb lett a helyzet, hiszen azóta egyértelműen megnövekedett például a lengyel tehergépjárművek száma. 2021-ben a környék polgármesterei aláírásgyűjtést kezdeményeztek a helyzet kezelése céljából, ám ennek végül nem lett foganatja. Noha az útszakasz felújításával javultak a közlekedési viszonyok Komárom és Gúta között, a gépjárművek számát ez értelemszerűen nem csökkentette.
Kapcsolódó cikkünk Gúta |
Dunaszerdahely, Komárom, Gúta, Naszvad és Érsekújvár polgármesterei által kezdeményezett petíciónak további célja, hogy a közlekedési- és építésügyi minisztérium több forrást különítsen el a közúti infrastruktúra fejlesztésére, illetve egy olyan mechanizmus kidolgozását is kérik, amely a fejlesztéseket igazságos, regionális alapon osztaná be.
A petíciós bizottságot alkotó öt városvezető stílusos módon, a folyamatosan intenzív forgalmi terhelés alatt álló gútai városközpontban található körforgalomnál jelentették be az aláírásgyűjtés elindítását. Horváth Árpád (Szövetség), Gúta polgármestere a jelenlevőket házigazdaként üdvözölve elmondta, a petícióval közösen arra szólítják fel a szaktárcát, hogy segítsen a már-már tarthatatlan helyzet megoldásában. Ő és Keszegh Béla (független) komáromi polgármester is emlékeztetett, hogy a gútai városházán október 13-án megtartott munkatalálkozón már szó volt a közlekedési problémák kezeléséről, ennek egyik eredménye a petíció elindítása. Közvetlen kiváltó okként a Negyed és Ifjúságfalva közti, négy életet követelő szeptember 29-i balesetre hivatkoztak.
Keszegh Béla hangsúlyozta, a Monostori híd átadása óta óriási teherforgalom zúdult Komárom térségére. Október 20-án külön levélben szólították meg Andrej Doležalt, amelyben többek között a stratégiai útfejlesztések pontosítását kérték. A polgármesterek és Milan Belica, Nyitra megye elnöke november 23-án találkoznak Pozsonyban a tárcavezetővel, amikor a petíció egyes pontjai képzik a tárgyalási alapot.
Komplex megoldások kellenek
Több polgármester is azzal érvelt, hogy az áldatlan közúti állapotokat nem egy-egy helyi probléma kezelésével, hanem ellenkezőleg, regionális szinten, komplex módon kell megoldani. A félórás sajtótájékoztatón egymás után hangoztak el az egy-egy városra nehezedő forgalmi terhelés helyi példái, Klein Ottokár (független) Érsekújvár, Hájos Zoltán (Szövetség) Dunaszerdahely, Molnár Zoltán (független) pedig Naszvad és környékének problémáit is érintette. Újságírói kérdésre Horváth Árpád elmondta, ugyan az R7-es folytatásának elkezdése még évekig eltarthat, ám
a Komárom és Gúta, majd azt követően a Vágsellye és Gúta közti útszakasz hamarosan kezdődő teljes felújítása már enyhíthet a gondokon, s el tudják képzelni azt is, hogy a Monostori hídon korlátozás alá essen a kamionforgalom.
Hármas cél
„A petíció annak szeretne hangot adni, hogy most már tényleg elég” – fogalmazott Keszegh Béla. Az R7-es gyorsforgalmi út keleti irányú folytatása lenne a legfontosabb cél, mivel ezzel jelentősen tehermentesíteni lehetne a térséget a forgalomtól. Emellett több pénzforrást követelnek az útfejlesztésekre, mert jelenleg csak arra elég az elkülönített összeg, hogy a következő években befejeződjenek a már megkezdett építkezések. A helyzetet tovább rontja, hogy rövidesen elapadnak a felhasználható EU-s pénzforrások is, ám a Helyreállítási Alapból további pénzeket lehetne erre a célra fordítani. Harmadik pontként pedig az útfejlesztések és a források igazságos regionális elosztását kérik a szakminisztériumtól.
Bevonják az önkormányzatokat
Az aláírásokat hagyományos, papír alapú módon fogják gyűjteni legalább 2021 végéig, elektronikus verziót egyelőre nem terveznek. A petíciós ívek felkerülnek az önkormányzatok honlapjaira, innen bárki letöltheti, majd gyűjtheti vele a szignókat. Horváth Árpád előrebocsájtotta, akár mindegyik város főterén lehetnek majd petíciós standok. Jelenleg 50 ezer aláírás szükséges ahhoz, hogy egy-egy felkarolt üggyel a kormány foglalkozni legyen köteles. A gútai polgármester szerint az érintett járások lélekszámát tekintve 2-3 hónap alatt elérhetik ezt a számot. Klein Ottokár elmondta, terveik szerint gyakorlatilag minden területileg érintett önkormányzatot megkeresnek a petícióval.
Kapcsolódó cikkünk Keszegfalva |
A helyi lakosok által kezdeményezett petíció címzettje a Komáromi Regionális Közegészségügyi Hivatal. A 573-as másodosztályú úton áthaladó tranzitforgalom keltette zaj sokszor elviselhetetlen, emellett pedig folyamatos közlekedési veszélyeknek teszi ki a főutcán tartózkodó embereket.
Hosszú ideje problémát jelent a bő 1900 fős Keszegfalván áthaladó tranzitforgalom, amelyről lapunk is többször cikkezett az elmúlt években. A kamionforgalom régóta veszélyes, az úttest kritikus része pedig már 2019-ben sem bírta a nagyméretű gépkocsik súlyát. Az önkormányzatnak úgyszólván folyamatos fejtörést okoz a probléma, amelyet szépen lassan növelt a 2020 őszén átadott Monostori híd.
Helyi lakosok egy csoportja nemrég petíciót kezdeményezett, amelyben hatósági zajszintmérés elvégzését kérik a Komáromi Regionális Közegészségügyi Hivataltól. Leszkó Melinda, a petíciós bizottság elnöke lapunknak elmondta, tudják, hogy a községi hivatal minden lehetőséget megragad arra, hogy a problémákat kezeljék, ill. jelezzék azokat az illetékes hatóságoknak. A lakosok így megnézték, hogy mivel tudnak esetleg ők hozzájárulni a gondok kezeléséhez. Így jutottak egy a közegészségügyi hatóságnak címzett petícióig, mivel ez a szerv illetékes a zajszintmérés elvégzésében.
„Olyan szinten zavaró a forgalom és az általa keltett zaj, hogy az kihatással van a mindennapi életünkre. Nem tudunk létezni a kertjeinkben, a teraszainkon, az ablakainkat csak annyi időre tudjuk nyitva tartani, amíg kiszellőztetünk” – érzékeltette a tranzitforgalom súlyosságát Leszkó Melinda. Emlékeztetett, a főutcán egyes házak csupán néhány méterre vannak az úttesttől. A szintén az 573-as úton található templomba egyes hívők kerülőúton járnak, s az alapiskolás diákoknak is fokozott figyelemmel kell közlekedniük, akár az iskolába, akár csak a buszmegállókba igyekeznek. Sokaknak már az is kockázatot jelent, ha szabályosan át szeretnének kelni az úttesten, s ugyancsak gondot okozhat a mellékutcákból vagy a saját udvarokból való kihajtás. Sok sofőr szemmel láthatóan nem tartja be a sebességkorlátozásokat sem. A legrosszabb szerencsére eddig még nem történt meg, de volt már példa arra, hogy egy-egy embert leszorítottak az útról a nyergesvontatók.
A petíciós íveket csak a keszegfalvi lakosok írhatják alá még április 15-ig, vagyis holnapig az élelmiszerboltokban, ill. a helyi vendéglőkben és cukrászdában. Leszkó Melinda elmondta, sokan önkéntesen kértek íveket, majd azokkal járták a házakat. A tapasztalat szerint messze nem csak a főutcán élők írtak alá, ugyanis az egész falu életét megkeseríti a brutális forgalom.
A zajszint magas – a megoldás még várat magára
Tavaly a Komáromi Regionális Közegészségügyi Hivatal (Regionálny úrad verejného zdravotníctva Komárno, RÚVZ) végzett zajszintmérést, s kiderült, a határértékeket meghaladó terhelést kell elviselnie a községnek. A felméréssel kapcsolatban tájékoztatásért fordultunk hozzájuk, ill. az 573-as másodrendű út kezeléséért felelős Nyitrai Regionális Útkezelő és Karbantartó Vállalathoz (Regionálna správa a údržba ciest Nitra, RSÚC-NR).
Denisa Masárová a közegészségügyi hivatal igazgatója emlékeztetett, 2024. július 17-én Keszegfalván találkoztak a RSÚC-NR, a megyei és a járási hivatalok, ill. a keszegfalvi önkormányzat képviselői. Ennek eredményeként augusztus végére megszületett egy állásfoglalás, melynek nyomán a közútkezelő úgy látta: a legjobb az volna, ha zóna alapú 30 km/h-s sebességkorlátozást vezetnének be azokon az útszakaszon, amelyeken a forgalmi zaj túllépte a megengedett határértékeket.
A járási hivatal ezt követően október elején a közegészségügyi hivatallal közölte:
a rendőrség nem ért egyet a sebességkorlátozás bevezetésével. Azzal érveltek, hogy emiatt torlódások alakulnának ki a község területén.
A közútkezelő – amelynek a törvényből adódóan biztosítania kell, hogy a lakosság ne legyen kitéve a határértékeken felüli forgalmi zajnak – azóta nem hozta nyilvánosságra, milyen újabb intézkedésekkel kívánják megoldani a problémát.
Masárová az Új Szóval azt közölte: 2025-ben is folytatni fogják a megoldások keresését. A folyamat azonban szerinte „összetett és hosszútávú” lesz, ha nem épülnek meg a szükséges elkerülőutak vagy nem történnek meg a zajcsökkentő intézkedések. A fő oknak a Monostori híd átadása óta megnövekedett nemzetközi közúti teherforgalmat látja.
Tudomásunk szerint február végén a RSÚC-NR részéről egy bizottság megvizsgálta a kérdéses útszakaszt, ám konkrét intézkedési javasatokat még nem fogamaztak meg. Ahogyan ezzel kapcsolatban bővebb tájékoztatást kap lapunk Matúš Starovič igazgatótól, arról azonnal tájékoztatni fogjuk az olvasóinkat.
Krónikus probléma
Megkeresésünkre Peter Medovič, a RSÚC-NR jogásza megerősítette: eredeti szándékuk szerint 30 km/h-s sebességkorlátozást akartak bevezetni a község belterületén, ám azt a komáromi rendőrség közlekedési felügyelősége ezt nem engedélyezte.
Hozzátette: a Monostori hídnak köszönhetően nemcsak a II/573-as, hanem a Komáromi járás egészében nőtt a forgalmi terhelés.
Ám ami a teherforgalmat illeti, a 12 tonnán felüli kamionok csak akkor használhatják a másod- és harmadrendű utakat, ha azok mentén található a szállítmányok ki- vagy bepakolásának helyszíne. Ugyancsak feltételnek számít, hogy ezen utak környékén ne legyen elsőrendű út, ill. hogy ha más útvonalak használata túlságosan hosszúra nyújtaná a szállítást.
Lekanyarodást tiltó és súlykorlátozó táblák kellenének
Medovič szerint Vágsellyétől kezdődően Érsekújváron át egészen Ógyalláig az első- és másodrendű utak összes kereszteződésénél állandó jelzőtáblák állnak, amelyek tiltják a lekanyarodást a 12 tonnán felüli tehergépjárműveknek. Kivételt csak a célforgalom jelent. Komárom városa ugyanilyen táblákat helyezett 7,5 tonnás súlykorlátozás jelzése mellett.
A nyitrai közútkezelő ezért úgy gondolja, hogy hasonló korlátozást kéne bevezetni a I/63-as és a Gadóci út kereszteződésénél – ám ez kívül esik a hatáskörükön. Ezt a lépést szerintük Komárom városa és a Szlovák Közútkezelő Vállalat (Slovenská správa ciest, SSC) tudja megtenni.
A végleges megoldást pedig a megfelelő közúti infrastruktúra jelentené. Utóbbit nem fejtették ki bővebben, de a RSÚC-NR itt feltehetően (és többek között) az elkerülő és gyorsforgalmi utak megépítésére gondolt.
A témában állásfoglalást kértünk Komárom városától, valamint az SSC-től is. A válaszaikról külön tájékoztatjuk majd olvasóinkat.
Az Új Szó mindkét felet megszólította, azonban az SSC hosszú napok után sem válaszolt a kérdéseinkre. Ugyanakkor Keszegh Béla (független) komáromi polgármester megkeresésünkre készségesen elmondta: a város számára csupán „kozmetikai megoldás“ volna, hogy „egy táblát itt, egy másikat pedig amott“ állítanak fel. A probléma és a törekvés nem új: a város már 2021-ben és azóta is a korlátozásért lobbizik.
Keszegh hangsúlyozta:
a megoldást a Monostori hídon zajló kamionforgalom jelentős korlátozásában látják, ám ennek meglépése nem megy egyik napról a másikra. Hozzátette, hogy ez természetesen nem érintené a célforgalmat, amelybe azonban nyilvánvalóan nem tartoznak a régión áthaladó lengyel kamionok. Azokat arra kényszerítenék, hogy Pozsony irányába kerülve ingázzanak.
Hogy mindezt elérjék, ahhoz a szlovák és a magyar államnak kell meghoznia a döntést. Jelenleg szervezés alatt áll Jozef Ráž közlekedési miniszter komáromi látogatása, amely során helyben is megvitatnák ezt a kérdést a tárcavezetővel. Keszegh ezenkívül már Budapestnek is jelezte a forgalomkorlátozás igényét.
A polgármester arról is beszélt, hogy mindaddig kitartanak az elképzelésük mellett, amíg a szlovák állam nem vállalja megfelelő úthálózat kiépítését egészen Nyitráig (beleértve a komáromi elkerülőutat), hiszen az utak mindaddig nem képesek befogadni a teherforgalmat.
Szijjártó a szlovák kormányban bízik
A KEMMA portál a minap közölte Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter álláspontját a kérdésben. Szijjártó elmondta: Keszegh Bélával többször is váltottak már szót és levelet is a kérdésben.
„A hídra vezető és az onnan elvezető infrastruktúra Magyarországon fejlettebb. Ez nem is kérdés, hiszen a város kikerülésével egyből az autópályán tudnak lenni a személy- és teherautók. Az északi oldalon ez még vontatottabban halad.
Többször is tárgyaltunk már a szlovák kormánnyal arról, hogy a szlovákiai oldal infrastruktúráját fejlesszék. Robert Fico miniszterelnök világossá tette, hogy a mostani szlovák kormány számára Szlovákia déli részének fejlesztése fontos szempont, ellentétben a korábbi kormányokkal, így joggal bízhatunk abban, hogy minél előbb elkészülnek azok a fejlesztési tervek, amelyek Észak-Komárom életét is könnyebbé tudják tenni
– közölte a miniszter.
Az SSC szerint a táblák nem jelentenek megoldást
Március közepén adtunk hírt a Nyitrai Regionális Útkezelő és Karbantartó Vállalat (RSÚC-NR) álláspontjáról. Lapunkkal akkor azt közölték: szerintük forgalomkorlátozó táblákat kéne kihelyezni a 63-as elsőrendű út és Gadóci út kereszteződésénél Komárom területén, amelyek csökkenthetnék az 573-as útra nehezedő nyomást. Hozzátették: ez azonban Komárom és az SSC hatáskörébe tartozik.
Kapcsolódó cikkünk Nyitra/Komárom |
A Nyitrai Regionális Útkezelő és Karbantartó Vállalat (Regionálna správa a údržba ciest Nitra, RSÚC-NR) lapunkkal közölte: forgalomkorlátozó táblákat kéne kihelyezni a 63-as elsőrendű út és Gadóci út kereszteződésénél Komárom területén. Ennek meglépése azonban nem az ő hatáskörükbe tartozik.
Március 7-én bővebb cikkben számoltunk be arról a hosszú évek óta húzódó és fokozódó forgalmi terhelésről, amely Keszegfalvára és a tágabb környékére nehezedik. Az illetékes hatóságok tavaly nyár óta intenzívebben foglalkoznak a helyzet megoldásával, azonban még mindig nem derült ki, milyen konkrét intézkedéssel lehetne mérsékelni a kamionforgalmat az 573-as másodrendű úton.
Kapcsolódó cikkünk Keszegfalva/Komárom |
Habár 2024-ben elindult a folyamat, még mindig nem születtek olyan korlátozó intézkedések, amelyekkel csökkentenék a Keszegfalvára nehezedő forgalmi terhelést. A sebességkorlátozást elvetette a rendőrség, jelenleg a nyitrai közútkezelő vállalatnak kell kitalálnia a következő lépést.
A február 27-én készült felvételen jól látható, hogy a Komárom részét képező Gadócon a lengyel kamion a megengedett sebességnél gyorsabban, veszélyes manőverrel megelőzi a felvételt készítő sofőr gépkocsiját, majd utána még egy járművet. A „mutatványt” aztán pár perccel később már két kamion ismétli meg a lakott területen kívül, Keszegfalva irányában az 573-as másodrendű úton.
Keszegfalva korábban egy csendes kis falucska volt, ma olyan, mintha egy autópálya haladna át a település főutcáján. Az életminőség jelentősen leromlott, a zaj- és levegőszennyezés elviselhetetlen, az utak, házak folyamatosan rongálódnak
– áll egy Komáromban élő olvasónk levelében. Mint leírta, hétvégenként a nagybátyjához és a kertjükbe járnak ki a faluba. A főutcán lakó rokonaik életminősége szerinte romlott, és még a Kereszt utcában is hallatszik a sok kamion, nem beszélve a rossz levegőről.
Évek óta nincs előrelépés
A községet megnyomorító problémák nem újak, az Új Szó hasábjain az elmúlt években már többször is foglalkoztunk velük. Az önkormányzat és a lakosok már 2019-ben is panaszkodtak a forgalomra, amely folyamatos károkat okoz az útburkolatban is.
Kapcsolódó cikkünk Keszegfalva |
A bő 1900 fős Vág menti faluban egyre súlyosabb gondot okoz a már egy hete tartó egyre intenzívebb tranzitforgalom. Ahhoz, hogy legalább enyhüljön a helyzet, meg kell várni a komáromi Vág-híd aládúcolását.
A közösségi médiában nagyon sokan megosztották azt a videót, amelyen látszik, hogy Keszegfalva belterületén több tucat kamionból álló sor várakozik. A dugó oka egy kisebb baleset volt, mely eltorlaszolta a Gúta irányába vezető egyetlen utat.
A Vág-híd miatt kerülnek
A teherforgalom korábban is okozott gondokat a községnek, ám amióta szeptember 20-án lezárták a komáromi Vág-hidat a 15 tonnánál nehezebb járművek előtt, a helyzet már-már elviselhetetlenné vált. A kamionforgalom leghamarabb akkor normalizálódhat, ha befejeződik a komáromi Vág-híd aládúcolása. A Szlovák Közútkezelő Vállalat és a közlekedésügyi minisztérium ezt még idén szeretné elérni, legkésőbb azonban jövő tavasszal kerülne rá sor.
Tengernyi gond
Pataki Dezső (MKP) polgármester lapunknak hosszan sorolta a községet nyomasztó közlekedésügyi problémákat. A falu déli bejáratánál van egy töltésen futó kritikus állapotú, nagyjából 500 méteres útszakasz, ami már alig bírja a terhelést, ezzel sürgősen foglalkozni kell. Keszegfalva fejlesztési tervének egy ideje ugyan része az elkerülőút ötlete, amelyet a nem működő vasútvonal mentén lehetne megépíteni, a megvalósítására azonban még biztosan várni kell egy darabig. Csökkentenék továbbá a lakott területen megengedett sebességet akár 30 km/ órára, emellett pedig egy veszélyes kereszteződés miatt északi irányból már Bálványszakállas elé kihelyeznék a helységnévtáblát, amely elvben lassítaná a forgalmat.
Fokozódhat a forgalom
Fejfájásra adnak okot a faluvezetésnek a szaporodó lakossági panaszok is, a megnövekedett teherforgalom miatt repedeznek a házfalak, és egyelőre nem világos, hogy a károsultak kihez fordulhatnak kártérítésért. Pataki úgy gondolja, az eddigieknél is sűrűbb átmenő forgalmat fog okozni Keszegfalvának az új komáromi Duna-híd, mely 2020 tavaszára készülhet el. Több helyi lakos hasonló véleményen van.
Csilingelő poharak
A 78 éves Vajkai Katalin negyedmagával él közvetlenül a főutca mellett épült házukban, melyen már több száz euróért javították ki a forgalom miatt keletkezett repedéseket. A vitrinekben és szekrényekben levő poharak gyakran megcsörrennek, amikor egy-egy kamion elhalad az utcán. Csak két méter választja el a ház kerítését az úttesttől, utána nem sokkal pedig már a fal következik. „Én attól félek, egyszer bedől egy kamion, a leányomék és az unokám az út melletti szobában alszanak, és ott halunk meg” – panaszkodott Vajkai Katalin. Mint mondja, már a boltba is fél elmenni, nem érzi biztonságban magát a főutcán, mivel a kamionsofőrök „úgy mennek, mint a nem normálisak”. Már előre tart a téltől, amikor az eltakarított hó miatt nem lehet majd látni pontosan az út szélét, s emiatt a teherautók könnyebben lecsúszhatnak az útról.
Cseppben a tenger
A keszegfalviak problémái nyilvánvalóan számos más Vág és Duna menti községben is jelen vannak. A helyzet összetett, hiszen a közlekedési hálózat fejletlensége, elhanyagoltsága, valamint a sokszor indokolatlannak tűnő felújítások és építkezések is bonyolítják azt. Sokan azon a véleményen vannak Komáromban és környékén, hogy az új Duna-híd helyett az elkerülőútra, a kritikus kereszteződések átépítésére és egy észak felé tartó új, lehetőleg gyorsforgalmi út megépítésere kellett volna összpontosítani. A várost észak felől megkerülő út elkészültére a jelenlegi állás szerint nagyjából 10 év múlva lehet számítani, s ez azt jelenti, hogy a közlekedés terén Komárom meglehetősen hosszú évtizednek néz elébe.
Kapcsolódó cikkünk Keszegfalva |
A napokban egy jármű szétnyomta a keszegfalvai főút szélének egy részét, valamint az azt övező szalagkorlátot is. A hibás részeket azóta kijavították, de az út töltése mellett élők katasztrofálisnak nevezik a helyzetet.
A községen keresztülhaladó út egyik legkritikusabb része az a mintegy fél kilométeres szakasz, amely Komárom felé, a falu déli végén vezet ki a központból, egy töltésen halad keresztül. Mintegy 20 ház áll a közvetlen közelében. Néhány napja minden bizonnyal egy tehergépjármű szétnyomta az útpadkát és a szalagkorlátot is, de nagyobb baleset nem történt.
„Amikor észrevettük, még aznap reggel jelentettem a járási közútkezelő vállalatnak. Kijöttek, megnézték, beszórták aszfalttal, majd visszaállították a korlátot a helyére”
– tájékoztatta lapunkat Pataki Dezső (MKP) polgármester.
Úgy látja, a falunak egy elkerülőút megépítése, nem pedig a kritikus szakasz kijavítása jelentene enyhülést. Az erre vonatkozó kérvényüket még a tavalyi évben adták át a megyének.
Buzás József 33 éve lakik az út töltése melletti házában, amelytől nem messze történt a legutóbbi incidens. Az elmúlt 10 évben háromszor történt súlyos baleset a hajléka közelében, mindannyiszor tehergépjárművek fordultak le az út tetejéről vagy tépték ki a szalagkorlátot.
„Én itt a töltésen hajtok fel. Ha Komárom felé térek, itt, ahol van az oszlopvas, van egy ugrató. Ha már 40-nel megyek, már üt a teleszkóp. Állítom, nem csak az én autómon…”
– mondta lapunknak az út állapotáról.
Reggel általában 10 percig áll a saját udvarában, amíg fel tud hajtani a töltésen, olyan sűrű a forgalom. Nemrég puszta kíváncsiságból kiállt a kerítéséhez, és egy óra alatt 56 kamiont számolt meg.
Komárom környékén a Vág-hídon bevezetett súlykorlátozás életbe léptetése óta több falura is valósággal rászakadt a tranzitforgalom. Az áldatlan állapotok szinte biztosan nem változnak addig, amíg nem dúcolják alá a hidat, amire a Szlovák Közútkezelő Vállalat ígérete szerint december végéig vagy legkésőbb januárig kell várni. A Gúta–Komárom útszakasz felújítása is tervben van, de még nem világos, hogy mikor fog rá sor kerülni.
A Monostori híd 2020-as átadása után még rosszabb lett a helyzet, hiszen azóta egyértelműen megnövekedett például a lengyel tehergépjárművek száma. 2021-ben a környék polgármesterei aláírásgyűjtést kezdeményeztek a helyzet kezelése céljából, ám ennek végül nem lett foganatja. Noha az útszakasz felújításával javultak a közlekedési viszonyok Komárom és Gúta között, a gépjárművek számát ez értelemszerűen nem csökkentette.
Kapcsolódó cikkünk Gúta |
Dunaszerdahely, Komárom, Gúta, Naszvad és Érsekújvár polgármesterei által kezdeményezett petíciónak további célja, hogy a közlekedési- és építésügyi minisztérium több forrást különítsen el a közúti infrastruktúra fejlesztésére, illetve egy olyan mechanizmus kidolgozását is kérik, amely a fejlesztéseket igazságos, regionális alapon osztaná be.
A petíciós bizottságot alkotó öt városvezető stílusos módon, a folyamatosan intenzív forgalmi terhelés alatt álló gútai városközpontban található körforgalomnál jelentették be az aláírásgyűjtés elindítását. Horváth Árpád (Szövetség), Gúta polgármestere a jelenlevőket házigazdaként üdvözölve elmondta, a petícióval közösen arra szólítják fel a szaktárcát, hogy segítsen a már-már tarthatatlan helyzet megoldásában. Ő és Keszegh Béla (független) komáromi polgármester is emlékeztetett, hogy a gútai városházán október 13-án megtartott munkatalálkozón már szó volt a közlekedési problémák kezeléséről, ennek egyik eredménye a petíció elindítása. Közvetlen kiváltó okként a Negyed és Ifjúságfalva közti, négy életet követelő szeptember 29-i balesetre hivatkoztak.
Keszegh Béla hangsúlyozta, a Monostori híd átadása óta óriási teherforgalom zúdult Komárom térségére. Október 20-án külön levélben szólították meg Andrej Doležalt, amelyben többek között a stratégiai útfejlesztések pontosítását kérték. A polgármesterek és Milan Belica, Nyitra megye elnöke november 23-án találkoznak Pozsonyban a tárcavezetővel, amikor a petíció egyes pontjai képzik a tárgyalási alapot.
Komplex megoldások kellenek
Több polgármester is azzal érvelt, hogy az áldatlan közúti állapotokat nem egy-egy helyi probléma kezelésével, hanem ellenkezőleg, regionális szinten, komplex módon kell megoldani. A félórás sajtótájékoztatón egymás után hangoztak el az egy-egy városra nehezedő forgalmi terhelés helyi példái, Klein Ottokár (független) Érsekújvár, Hájos Zoltán (Szövetség) Dunaszerdahely, Molnár Zoltán (független) pedig Naszvad és környékének problémáit is érintette. Újságírói kérdésre Horváth Árpád elmondta, ugyan az R7-es folytatásának elkezdése még évekig eltarthat, ám
a Komárom és Gúta, majd azt követően a Vágsellye és Gúta közti útszakasz hamarosan kezdődő teljes felújítása már enyhíthet a gondokon, s el tudják képzelni azt is, hogy a Monostori hídon korlátozás alá essen a kamionforgalom.
Hármas cél
„A petíció annak szeretne hangot adni, hogy most már tényleg elég” – fogalmazott Keszegh Béla. Az R7-es gyorsforgalmi út keleti irányú folytatása lenne a legfontosabb cél, mivel ezzel jelentősen tehermentesíteni lehetne a térséget a forgalomtól. Emellett több pénzforrást követelnek az útfejlesztésekre, mert jelenleg csak arra elég az elkülönített összeg, hogy a következő években befejeződjenek a már megkezdett építkezések. A helyzetet tovább rontja, hogy rövidesen elapadnak a felhasználható EU-s pénzforrások is, ám a Helyreállítási Alapból további pénzeket lehetne erre a célra fordítani. Harmadik pontként pedig az útfejlesztések és a források igazságos regionális elosztását kérik a szakminisztériumtól.
Bevonják az önkormányzatokat
Az aláírásokat hagyományos, papír alapú módon fogják gyűjteni legalább 2021 végéig, elektronikus verziót egyelőre nem terveznek. A petíciós ívek felkerülnek az önkormányzatok honlapjaira, innen bárki letöltheti, majd gyűjtheti vele a szignókat. Horváth Árpád előrebocsájtotta, akár mindegyik város főterén lehetnek majd petíciós standok. Jelenleg 50 ezer aláírás szükséges ahhoz, hogy egy-egy felkarolt üggyel a kormány foglalkozni legyen köteles. A gútai polgármester szerint az érintett járások lélekszámát tekintve 2-3 hónap alatt elérhetik ezt a számot. Klein Ottokár elmondta, terveik szerint gyakorlatilag minden területileg érintett önkormányzatot megkeresnek a petícióval.
Kapcsolódó cikkünk Keszegfalva |
A helyi lakosok által kezdeményezett petíció címzettje a Komáromi Regionális Közegészségügyi Hivatal. A 573-as másodosztályú úton áthaladó tranzitforgalom keltette zaj sokszor elviselhetetlen, emellett pedig folyamatos közlekedési veszélyeknek teszi ki a főutcán tartózkodó embereket.
Hosszú ideje problémát jelent a bő 1900 fős Keszegfalván áthaladó tranzitforgalom, amelyről lapunk is többször cikkezett az elmúlt években. A kamionforgalom régóta veszélyes, az úttest kritikus része pedig már 2019-ben sem bírta a nagyméretű gépkocsik súlyát. Az önkormányzatnak úgyszólván folyamatos fejtörést okoz a probléma, amelyet szépen lassan növelt a 2020 őszén átadott Monostori híd.
Helyi lakosok egy csoportja nemrég petíciót kezdeményezett, amelyben hatósági zajszintmérés elvégzését kérik a Komáromi Regionális Közegészségügyi Hivataltól. Leszkó Melinda, a petíciós bizottság elnöke lapunknak elmondta, tudják, hogy a községi hivatal minden lehetőséget megragad arra, hogy a problémákat kezeljék, ill. jelezzék azokat az illetékes hatóságoknak. A lakosok így megnézték, hogy mivel tudnak esetleg ők hozzájárulni a gondok kezeléséhez. Így jutottak egy a közegészségügyi hatóságnak címzett petícióig, mivel ez a szerv illetékes a zajszintmérés elvégzésében.
„Olyan szinten zavaró a forgalom és az általa keltett zaj, hogy az kihatással van a mindennapi életünkre. Nem tudunk létezni a kertjeinkben, a teraszainkon, az ablakainkat csak annyi időre tudjuk nyitva tartani, amíg kiszellőztetünk” – érzékeltette a tranzitforgalom súlyosságát Leszkó Melinda. Emlékeztetett, a főutcán egyes házak csupán néhány méterre vannak az úttesttől. A szintén az 573-as úton található templomba egyes hívők kerülőúton járnak, s az alapiskolás diákoknak is fokozott figyelemmel kell közlekedniük, akár az iskolába, akár csak a buszmegállókba igyekeznek. Sokaknak már az is kockázatot jelent, ha szabályosan át szeretnének kelni az úttesten, s ugyancsak gondot okozhat a mellékutcákból vagy a saját udvarokból való kihajtás. Sok sofőr szemmel láthatóan nem tartja be a sebességkorlátozásokat sem. A legrosszabb szerencsére eddig még nem történt meg, de volt már példa arra, hogy egy-egy embert leszorítottak az útról a nyergesvontatók.
A petíciós íveket csak a keszegfalvi lakosok írhatják alá még április 15-ig, vagyis holnapig az élelmiszerboltokban, ill. a helyi vendéglőkben és cukrászdában. Leszkó Melinda elmondta, sokan önkéntesen kértek íveket, majd azokkal járták a házakat. A tapasztalat szerint messze nem csak a főutcán élők írtak alá, ugyanis az egész falu életét megkeseríti a brutális forgalom.
A zajszint magas – a megoldás még várat magára
Tavaly a Komáromi Regionális Közegészségügyi Hivatal (Regionálny úrad verejného zdravotníctva Komárno, RÚVZ) végzett zajszintmérést, s kiderült, a határértékeket meghaladó terhelést kell elviselnie a községnek. A felméréssel kapcsolatban tájékoztatásért fordultunk hozzájuk, ill. az 573-as másodrendű út kezeléséért felelős Nyitrai Regionális Útkezelő és Karbantartó Vállalathoz (Regionálna správa a údržba ciest Nitra, RSÚC-NR).
Denisa Masárová a közegészségügyi hivatal igazgatója emlékeztetett, 2024. július 17-én Keszegfalván találkoztak a RSÚC-NR, a megyei és a járási hivatalok, ill. a keszegfalvi önkormányzat képviselői. Ennek eredményeként augusztus végére megszületett egy állásfoglalás, melynek nyomán a közútkezelő úgy látta: a legjobb az volna, ha zóna alapú 30 km/h-s sebességkorlátozást vezetnének be azokon az útszakaszon, amelyeken a forgalmi zaj túllépte a megengedett határértékeket.
A járási hivatal ezt követően október elején a közegészségügyi hivatallal közölte:
a rendőrség nem ért egyet a sebességkorlátozás bevezetésével. Azzal érveltek, hogy emiatt torlódások alakulnának ki a község területén.
A közútkezelő – amelynek a törvényből adódóan biztosítania kell, hogy a lakosság ne legyen kitéve a határértékeken felüli forgalmi zajnak – azóta nem hozta nyilvánosságra, milyen újabb intézkedésekkel kívánják megoldani a problémát.
Masárová az Új Szóval azt közölte: 2025-ben is folytatni fogják a megoldások keresését. A folyamat azonban szerinte „összetett és hosszútávú” lesz, ha nem épülnek meg a szükséges elkerülőutak vagy nem történnek meg a zajcsökkentő intézkedések. A fő oknak a Monostori híd átadása óta megnövekedett nemzetközi közúti teherforgalmat látja.
Tudomásunk szerint február végén a RSÚC-NR részéről egy bizottság megvizsgálta a kérdéses útszakaszt, ám konkrét intézkedési javasatokat még nem fogamaztak meg. Ahogyan ezzel kapcsolatban bővebb tájékoztatást kap lapunk Matúš Starovič igazgatótól, arról azonnal tájékoztatni fogjuk az olvasóinkat.
Krónikus probléma
Megkeresésünkre Peter Medovič, a RSÚC-NR jogásza megerősítette: eredeti szándékuk szerint 30 km/h-s sebességkorlátozást akartak bevezetni a község belterületén, ám azt a komáromi rendőrség közlekedési felügyelősége ezt nem engedélyezte.
Hozzátette: a Monostori hídnak köszönhetően nemcsak a II/573-as, hanem a Komáromi járás egészében nőtt a forgalmi terhelés.
Ám ami a teherforgalmat illeti, a 12 tonnán felüli kamionok csak akkor használhatják a másod- és harmadrendű utakat, ha azok mentén található a szállítmányok ki- vagy bepakolásának helyszíne. Ugyancsak feltételnek számít, hogy ezen utak környékén ne legyen elsőrendű út, ill. hogy ha más útvonalak használata túlságosan hosszúra nyújtaná a szállítást.
Lekanyarodást tiltó és súlykorlátozó táblák kellenének
Medovič szerint Vágsellyétől kezdődően Érsekújváron át egészen Ógyalláig az első- és másodrendű utak összes kereszteződésénél állandó jelzőtáblák állnak, amelyek tiltják a lekanyarodást a 12 tonnán felüli tehergépjárműveknek. Kivételt csak a célforgalom jelent. Komárom városa ugyanilyen táblákat helyezett 7,5 tonnás súlykorlátozás jelzése mellett.
A nyitrai közútkezelő ezért úgy gondolja, hogy hasonló korlátozást kéne bevezetni a I/63-as és a Gadóci út kereszteződésénél – ám ez kívül esik a hatáskörükön. Ezt a lépést szerintük Komárom városa és a Szlovák Közútkezelő Vállalat (Slovenská správa ciest, SSC) tudja megtenni.
A végleges megoldást pedig a megfelelő közúti infrastruktúra jelentené. Utóbbit nem fejtették ki bővebben, de a RSÚC-NR itt feltehetően (és többek között) az elkerülő és gyorsforgalmi utak megépítésére gondolt.
A témában állásfoglalást kértünk Komárom városától, valamint az SSC-től is. A válaszaikról külön tájékoztatjuk majd olvasóinkat.
A város az Új Szónak azonnal állást foglalt az ügyben, ám az SSC-t hiába kerestük, március 17-e óta nem válaszoltak a kérdéseinkre. Ugyanakkor egy olvasónknak a minap végül elküldték az állásfoglalásukat. Eszerint az SSC úgy látja,
ha megvalósulna a RSÚC-NR javaslata, akkor a teherforgalom egésze a megye kezelésében levő másodrendű útról átkerülne a hozzájuk tartozó 63-as útra, ami negatívan hatna annak műszaki állapotára.
Megjegyezték: ilyen igény már a múltban is felmerült. Akkor azonban nemcsak az SSC, de a Nyitrai Járási Hivatal és a megyei közlekedésrendészeti felügyelet is elutasították a javaslatot. Ezt azzal indokolták, hogy az alternatív útvonalon már így is leterheltek a vágsellyei és érsekújvári kereszteződések, valamint az elsőrendű úton levő hidak.
Ezzel kapcsolatban felmerült a vasúti közlekedés témája, mivel a miniszter szerint az európai útdíjrendszer drágulása arra motiválja a vállalatokat, hogy vonatokkal végezzék az áruszállítást. Ez azt feltételezi, hogy a vasúti infrastruktúrába is be kéne fektetni. Ráž szerint ezen a téren „jelenleg nyitva vannak az Európai Unió ajtajai”, és Szlovákia fel is használja ezeket a forrásokat.
A miniszter szerint a Komárom–Dunaszerdahely–Pozsony vasúti útvonal jövőbeli felújítása kapcsán jelenleg azt tervezik, hogy az kétvágányú lesz, és 120 km/h-s maximális sebességgel haladhatnak majd rajta a vonatok. Elképzelhetőnek tartják, hogy az állam és a magánszféra együttműködésében, vagyis PPP-projektként valósítanák meg a beruházást.
A Szlovákia program keretén belül országszerte több vasútállomást is felújít a tárca. Ezek közé tartozik a komáromi is, amelynek a felmérése jelenleg is zajlik. „Szép falfestmények vannak ott. Azt gondolom, hogy ez egy azon állomásépületek közül, amely megérdemli a felújítást, s hogy megőrizzük” – konstatálta a miniszter.
Szabaddá tett Spicc, kikötőfejlesztés és hajóközlekedés
A tárcavezető a Spiccel kapcsolatban beszélt a város régóta dédelgetett tervéről is. Mint közismert, Komárom szeretné hozzáférhetővé tenni a Vág-torkolatnál fekvő területet, vagyis a Csallóköz legkeletibb csücskét. „Megnyitjuk ezt a részt a nyilvánosság számára, s tudom, hogy a polgármester úr azt tervezi, hogy egy kilátótorony épüljön ott” – állapította meg a miniszter.
Beszéltek a kikötő kérdéséről, hiszen a komáromi az ország második legnagyobb vízi megállóhelye, s már hosszú évek óta zajlanak tervezgetések a kibővítésével kapcsolatban. Keszegh szerint a régió mezőgazdaságának is előnyére válna, ha az állam ebbe befektetne.
„A vízi forgalomnál az is fölmerült, hogy a közeljövőben, egy-két éven belül szeretnének egy aktív Budapest –Pozsony hajójáratot indítani, aminek az egyik megállója Komáromban lenne. Ezekre a fejlesztésekre is rá tudunk csatlakozni, s nem csak a turisták, de akár a komáromiak is utazhatnának a Dunán” – mondta Keszegh Béla.
Ingatlanfejlesztés és kerékpárutak
Az egyeztetés során szó esett a Határőr utcán található szlovák tannyelvű iskola felújításáról is – amely egyébként Szlovákia legrégebbi iskolaépülete. A munkálatok összértéke 2,8 millió euró.
Mivel a minisztérium portfóliójába tartozik a bérlakások építése is, ezért Keszegh Béla egy erre vonatkozó konkrét projektet is bemutatott a tárcavezetőnek.
Lényegében egy külső befektető bevonásával épülhetnének lakások a belvárostól nem túl messze. Komárom teljesen készen áll arra, hogy egy olyan befektetővel tárgyaljon, amely lényegében közel 90 lakást tudna kiépíteni
– mondta a polgármester.
Röviden érintették a kerékpárutak témáját is. Ráž összegezte: a város jelenleg három ilyen típusú projekttel pályázik forrásokra. „Hiszem, hogy az EU újabb és újabb forrásokat fog átcsoportosítani ebbe az irányba. Mivel ahogyan az államtitkárunk mondja: ezek a kerékpárutak olyan jól mennek nálunk, mint a meleg kiflik“ – fogalmazott a miniszter.
Keszegh Béla emlékeztetett: fokozatosan, szakaszosan haladnak a városi kerékpárút-hálózat kiépítésével. Hamarosan a Petőfi utcát szeretnék „rákötni“ a már meglevő útvonalra, de például ugyanezt szeretnék elérni majd a VII-s lakóteleppel is.
A pozsonyi szép állomás…
Annyira nem, sőt. Meglehetősen rossz benyomást tehet a vonattal ideérkezőkre a főpályaudvar állapota Pozsonyban. Sok ingázó talán ezért sem kedveli a szlovákiai fővárost, hiszen állandóan látogatott helyének állapota bőven hagy kivetnivalót.
Az mindenképpen pozitívum, hogy ezt a releváns személyek is tudatosítják, de drasztikus változásra rövid időn belül nem lehet számítani, még ha hangsúlyozták is, hogy prioritásként kezelik az ügyet.
Várható viszont előrelépés, ugyanis bejelentették:
10 napon belül pályázatot írnak ki a korszerűsítés projektdokumentációjának elkészítésére.
„Az elképzelés az, hogy 2028 végére a pozsonyi főpályaudvar legalább olyan hangulatos legyen, mint az az állomás, ahol ma állunk” – fogalmazott Bednárik az újvárosi (Nové Mesto) állomás peronján. Ráž annyit fűzött ehhez, hogy kisebb munkálatokat, például az ablakok cseréjét korábban is elvégezhetik.
Hozzátette: a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény módosításának egyik célja éppen az, hogy a vízvezeték-és csatornarendszer gyorsabban épüljön ki azokon a településeken, ahol ez még hiányzik, és az önkormányzatok gyorsított eljárás keretében meríthessék az uniós forrásokat. A törvényről való szavazást nemrég szeptemberre halasztották.
Két évig fog tartani a felújítás
Marek Illéš, a vízművek igazgatója elmondta, hogy az 1993-ban létesített tisztítótelep korszerűsítését két éven belül szeretnék befejezni. A soron következő lépés a közbeszerzési eljárás lefolytatása. Hozzátette:
bízik benne, hogy a közeljövőben jóváhagynak két környező települést érintő projektet is: a vízvezeték- és csatornahálózat kiépítését Vörösmajorban, valamint a csatornázást Felsőpatonyban.
Az eseményen felszólalt Hájos Zoltán, Dunaszerdahely polgármestere, aki tagja a Nyugat-szlovákiai Vízművek igazgatótanácsának is. A polgármester nagyra értékeli a beruházást, amely pozitív hatással lesz a lakosság egészségére és életminőségére. Emlékeztetett, hogy a csallóközi vízkészlet kiemelt védelmet érdemel, hiszen ez látja el az északabbra fekvő városok, például Érsekújvár, Léva, Nyitra lakosságát is ivóvízzel.
Taraba: küszöbön a megoldás a vereknyei hulladéktároló ügyében
Taraba a sajtótájékoztató végén kiemelte, hogy a víz Szlovákia egyik legfontosabb és legértékesebb erőforrása. Röviden kitért a csallóközi ivóvízkészletet fenyegető vereknyei (Vrakuňa) veszélyeshulladék-tároló ügyére is. Elismételte, hogy a Sólymos László volt környezetvédelmi miniszter által előkészített enkapszulációs eljárás műszaki szempontból sem lett volna megfelelő, viszont rengeteg pénzbe került volna. Szerinte a veszélyes szennyeződések végleges eltávolítása a megoldás, amelynek előkészítése már a végső fázisban van.
A kormány tavaly októberben fogadta el a környezetvédelmi minisztérium tájékoztató anyagát arról, hogy a vereknyei hulladéklerakó végleges szanálását termikus deszorpcióval szeretné megoldani. A rendkívül energiaigényes eljárás lényege, hogy a szennyező anyagokat egy többszáz Celsius-fokra felhevített „kemencében” nyerik ki a mérgezett talajból.
A kármentesítéssel foglalkozó cégeket tömörítő Envisan Egyesület szerint ugyanakkor kérdéses, hogy
ez a szanálási módszer gazdaságilag előnyös és biztonságos-e, a termikus deszorpciót ugyanis Szlovákiában eddig még nem alkalmazták környezeti károk felszámolásánál. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a már szennyezett talajvíz megtisztítására ez a módszer biztosan nem alkalmas.
Mérgek szivárognak a csallóközi vízkészletbe
A veszélyeshulladék-lerakó területe – amely Pozsony Vereknye és Főrév (Ružinov) városrészei határán fekszik – körülbelül 4,65 hektár, és mintegy 120 000 köbméter hulladékot tartalmaz, melynek nagy részét az 1960-as és 1980-as évek között szállították ide az Istrochem vegyi üzemből. A talajvízbe elsősorban növényvédő szerek és gyomirtók szivárognak. A kontaminációs felhő az említett két városrész mellett Pozsonypüspökit is érinti. A kármentesítési munkák megkezdését eredetileg 2018-ra tervezték.
A Sólymos és csapata által kezdeményezett ún. enkapszulációs megoldás ugyan nem likvidálta volna a vereknyei hulladéktárolót, viszont ideiglenesen megállította volna a mérgező vegyi anyagok további szivárgását a talajvízbe. Ezt úgy érték volna el, hogy a hulladéklerakót vízhatlan, földbe süllyesztett betonszarkofággal vették volna körül. A tervezet bírálói – köztük a mostani környezetvédelmi miniszter – szerint ezzel csak elodázták volna a probléma megoldását.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Tomáš Taraba (SNS-jelölt) környezetvédelmi miniszter leállította a vereknyei veszélyeshulladék-tároló leszigetelését, a 121 ezer köbméter méreg tovább szivárog a csallóközi ivóvízbe. A tárcavezető szerint az ún. enkapszuláció csak átmeneti megoldás lett volna és azt ígéri, két hónapon belül előáll a lerakó végleges felszámolásának pontos tervével. A Magyar Szövetség, de a korábbi környezetvédelmi miniszter, Sólymos László is élesen bírálta Tarabát a szigetelés leállítása miatt.
Taraba még április 24-én terjesztette a kormány elé a vereknyei veszélyeshulladék-tároló leszigetelését célzó projekt leállítását, amit a kabinet jóvá is hagyott. A döntésnek a kormány honlapján is elérhető indoklásában a miniszter elsősorban azt kifogásolja, hogy a tároló körbeszigetelése nem a probléma végleges megoldását jelenti. Rámutat, a 121 ezer köbméter vegyipari mérgező hulladék továbbra is a helyszínen marad, így azt folyamatosan monitorozni kell, a szigetelés pedig karbantartást igényelne. Problémásnak tartja, hogy az esetleges szigetelés által mintegy szarkofágba, kapszulába zárt veszélyes hulladék közé még ezt követően is szivárogna víz, amit onnan ki kell szivattyúzni, és a szabadba való kieresztés előtt jelentősen tisztítani kell. De megemlíti, hogy a külföldi hasonló projektek is nehézségekbe ütköztek. Ugyancsak kifogásolja, hogy a vereknyei tároló területének egyik tulajdonosától az államnak nem sikerült időben kompenzációért cserébe kisajátítania a kérdéses telket, ami a projekt nem megfelelő vezetésével együtt szerinte veszélyezteti az egész kivitelezést. Gondok között említi, hogy az egész kezdeményezés időben elhúzódott, ami a költségeket is megnövelte, ráadásul pluszmunkálatokra is sor kerülhet, ami tovább drágítaná a projektet. Taraba szerint mindezért az is fenyeget, hogy az uniós támogatást, amit erre a célra fordítanának, végül részben vissza kellene fizetni.
Pengeváltás Sólymossal
A 3. Fico-kormány környezetvédelmi minisztere, Sólymos László, aki akkor a Híd színeiben politizált, élesen bírálta Tarabát a veszélyeshulladék-tároló leszigetelésének leállításáért. „Tomáš Taraba környezetvédelmi miniszter ott folytatja, ahol Ján Budaj abbahagyta, tovább veszélyezteti a csallóközi ivóvízkészletet” – írja közleményében a korábbi tárcavezető, arra utalva, hogy a Matovič- és Heger-kormány környezetvédelmi minisztere, Budaj (akkor OĽaNO), szintén felfüggesztette a projekt kivitelezését. Sólymos szerint Budaj egyszerűen inkompetens volt, de Taraba motivációi egyelőre nem ismertek. A korábbi hidas miniszter lapunknak úgy nyilatkozott, a projekt felfüggesztésével, majd leállításával végleg elveszik a 35 millió euró uniós támogatást, amelyet a szigetelésre lehetett volna költeni. „A geológusok, a technológusok és a természetvédelmi szakemberek mind egyetértettek abban, hogy jelenleg az enkapszuláció, vagyis a leszigetelés a lehető legjobb megoldás” – közölte Sólymos. Hozzátette, a projekthez már minden készen állt, az építési engedély is megvolt már, a minisztériumnak minimális energiájába került volna a kivitelezés, és akár idén kész lehetett volna a betonszarkofág. „Az egyik legnagyobb környezeti teher felszámolására irányuló többéves munka a kukába került. A pénzt nem használták fel, a szanáció nem kezdődött meg, és a vereknyei mérgező örökség tovább veszélyezteti a Csallóköz víztartalékait” – közölte a korábbi hidas miniszter.
Taraba a TASR állami hírügynökségnek azzal reagált Sólymosra, az enkapszuláció már az elejétől fogva egy hibás projekt volt. „Az előttünk lévők az ingatlanok rendezetlen tulajdonviszonyait, a szerződésben pedig egy megkérdőjelezhető záradékot hagytak ránk, ami annak az előfeltételét teremti meg, hogy az uniós támogatások merítése során jelentős forrásoktól essünk el” – nyilatkozta Taraba. Hozzátette, a vereknyei projekt kapcsán jelenleg a hatóságok számára gyűjtik a megfelelő dokumentumokat, amelyek az ügyben már eljárást indítottak. Az ügynökségnek arról is beszélt, hogy két hónapon belül előáll a tároló végleges felszámolásának pontos tervével.
Égetőt építenének?
„Ezek gyermeteg kifogások, annak a fényében, hogy a projekt leállítása miatt az emberek százezreinek az egészségét, az ivóvízkészletüket veszélyeztető méreganyag-szivárgást nem állítják le” – nyilatkozta lapunknak Sólymos Taraba kifogásaival kapcsolatban. A korábbi hidas miniszter szerint az előkészített projekt rendben volt, többszöri szakértői véleményezésen is átment. Hozzátette, az ugyan igaz, hogy a veszélyes hulladék nem tűnt volna el, de az enkapszuláció után nem szennyezte volna tovább az ivóvizet. Arról is beszélt, hogy a projektet kidolgozó szakemberek szerint a szigetelés 100 évig jelentett volna átmeneti megoldást. „Száz évünk lett volna arra, hogy megtaláljuk a felszámolásra alkalmas technológiát” – tette hozzá. A végleges megoldással kapcsolatban jelenleg problémát jelent, hogy a föld alatt lévő tározót megnyitni is veszélyes, hiszen a levegőbe kerülhetnek a méreganyagok. A szállításról már nem is beszélve. Illetve ezeknek a hulladékoknak az elégetése sem egyszerű, mivel rendkívül sokféle vegyi anyag található itt. Sólymos szerint a Taraba által előrejelzett megoldás az lehet, hogy a közeli Slovnaft olajfinomító területén építenének fel egy hulladékégetőt, ahol ezeket a veszélyes anyagokat elégetnék. „Nem tudom, mit fognak szólni a környező lakosok egy ilyen vegyihulladék-égető felépítéséhez” – mutatott rá Sólymos azzal, azt sem tudni, ez mennyibe kerülne. Szerinte ezen problémák miatt valódi előrelépés nem fog történni, a méreganyagok tovább szennyezik majd a Csallóköz ivóvizét.
A Szövetség is lépne
A Magyar Szövetség alelnöke, Orosz Örs még a párt keddi sajtótájékoztatóján beszélt arról, 5-6 évvel ezelőtt ő is elkezdett a vereknyei hulladéklerakó témájával foglalkozni. Ő is úgy látja, az enkapszuláció megakasztásáért a felelősség Ján Budajt terheli, szerinte miatta esett el az ország a projektre szánt 35 millió eurós uniós támogatástól. Ugyanakkor szerinte is a szigetelés megépítése jelenthet egy elérhető megoldást. „Ebben az esetben is szeretnék minden eszközt bevetni, hogy a vereknyei hulladéklerakó kérdése mihamarabb megoldódjon” – válaszolta Orosz arra a kérdésünkre, hogy kommunikálják-e ezt az álláspontot a hivatalban lévő környezetvédelmi miniszter felé. A Magyar Szövetség alelnöke is rámutatott, a méreganyagok alkotta szennyezés a talajvízben olyan mértékű, hogy az annak irányába eső három, észak-csallóközi településen a talajvízzel már a kerti locsolás is tilos.
Csallóközi Csernobil
A vereknyei veszélyeshulladék-tároló az ország egyik leghírhedtebb és talán egyik legveszélyesebb környezetszennyezési problémája, amely ráadásul a főváros sűrűn beépített külvárosának kellős közepén található. Egy már régen kiszáradt Kis-Duna-ágról van szó, amelyet a Pozsonyban működő vegyipar közel egy évszázadon át hulladékkezelésre használt. Már a 1800-as évek végén a városban lévő Dynamit Nobel Vegyiművek ide engedte a szennyvizét. 1966-tól 1979-ig pedig a Georgi Dimitrov nevére átkeresztelt vegyi üzem is ide helyezte el a veszélyes hulladékot, majd egy-két méter földet hordtak rá. A 4,65 hektáros területen összesen 120 950 köbméter erősen mérgező anyagot raktak így le hordókban. Ezt elsősorban peszticidek, azaz növényvédő szerek, herbicidek, vagyis gyomirtók és halogénezett szénhidrogének gyártásából fennmaradt hulladék alkotja. Az elmúlt években végzett kutatás során 443 vegyi anyagot, nagyrészt erősen mérgező vegyületet találtak, így például arzént, PCB-anyagokat, klór-benzolt, diklór-benzolt. A környezetvédelmi minisztérium szakmai anyagából kitűnik, hogy ezek nagy része rákkeltő, közvetlen veszélyt jelent az is, ha például a talajvízzel való zuhanyzás esetén az emberek bőrére kerül. A környéken termelt zöldség fogyasztása ennél is fokozottabb veszélyt jelent, főleg a gyerekekre.
A folyóág alját egy viszonylag vízzáró agyagréteg alkotja, valószínűleg ezért döntöttek egykor úgy, hogy itt helyezik el a veszélyes hulladékot. A bősi vízerőmű miatt ugyanakkor nagyjából egy méterrel megemelkedett a talajvíz szintje, így az elkezdte kimosni a hordókból szivárgó vegyi anyagokat. A talajvízben lévő „méregfelhő” mára több tíz kilométer hosszan nyúlik el az Észak-Csallóközben és lassan halad Somorja felé. Az ún. enkapszuláció megoldása lényegében egy betonszarkofágba zárná a méreganyagok forrását. Az egész lerakat, vagyis a Kis-Duna-ág körül speciális markolókkal keskeny, de mély gödröt ásnának, amelyet vízhatlan betonnal töltenének fel. A felülről érkező esővíz elől fóliával szigetelnék el a tárolót.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
