Magyarország és Szlovákia is vétózta az orosz gázbehozatal tiltását, de az Európai Bizottság megkerülheti a lázadó tagországokat

Magyarország és Szlovákia is vétózta az orosz gázbehozatal tiltását, de az Európai Bizottság megkerülheti a lázadó tagországokat

Magyarország és Szlovákia is vétózta az orosz gázbehozatal tiltását, de az Európai Bizottság megkerülheti a lázadó tagországokat Nagy Roland2025. 06. 17., k – 13:22 Luxembourg |

Az Orbán- és a Fico-kormány nem áll be az Európai Bizottság (EB) javaslata mögé, melynek értelmében az EU 2027-ig teljesen felszámolná az orosz energiahordozóktól való függését. Az EB azonban megkerülheti a magyar–szlovák vétót.

Az energiaügyi miniszterek hétfői luxembourgi tanácskozásán 25 uniós tagállam beállt az orosz gázmegállapodások betiltása mögé, Szlovákia és Magyarország azonban blokkolt.

Kapcsolódó cikkünk

A miniszterelnök felkérte Juraj Blanár külügyminisztert: kérvényezze a szerdai EU-s csúcstalálkozón, hogy halasszák el az Oroszország elleni szankciós csomagról való szavazást.

Robert Fico (Smer) miniszterelnök vasárnapi sajtótájékoztatóját azzal kezdte, hogy felidézte a Moody’s ügynökség friss értékelését, amely Szlovákia GDP-növekedését 1,2 százalékra becsüli. Fico szerint ez nagyon jó eredmény. Egyszersmind az ellenzék, a média és az NGO-k szemére vetette, hogy ezeket a gazdasági eredményeket elhallgatják. „A médiától és a civil szervezetektől csak azt hallom, hogy minden rossz, rossz, rossz, és semmi sem működik itt” – fogalmazott Fico.

Az ügynökség pénteken kiadott jelentése nem rontotta Szlovákia hitelminősítését, és a kilátáson sem változtatott. Az ország így megőrizte az A3-as osztályzatot, ami az ügynökségnél a hetedik legmagasabb fokozat, ugyanakkor Szlovákia legrosszabb értékelése 2003 óta. A kilátás továbbra is stabil.

Az ügynökség azonban azt is megjegyezte, hogy a jogállamiság szintje és a korrupció kezelése Szlovákiában gyengébb, mint az uniós átlag – írja a Denník N.

„Nincs okunk Ukrajna miatt szenvedni”

Fico arról is beszélt vasárnap, hogy felkérte Juraj Blanár külügyminisztert: kérvényezze a szerdai EU-s csúcstalálkozón, hogy halasszák el az Oroszország elleni szankciós csomagról való szavazást addig, amíg nem rendeződik az orosz gázimport kérdése. 

Hírdetés

A miniszterelnök azt firtatta, hogy ha 2028. január 1-jétől valóban megszűnik az orosz gáz vételezésének lehetősége, milyen garanciái lesznek Szlovákiának arra, hogy elegendő gázhoz jut, és hogy a lakossági árak nem emelkednek meg drasztikusan. 

Szlovákiának semmi oka nincs arra, hogy Ukrajna miatt szenvedjen

 – tette hozzá.

A kormányfő arról is beszélt, hogy szeretné elkészíttetni Szlovákia 2040-ig tartó fejlesztési vízióját, ennek kidolgozására a Szlovák Tudományos Akadémiát, az egyetemeket és a szociális partnereket akarja felkérni.

Emlékeztetett arra, hogy hasonló dokumentumot már az első kormánya idején, 2008-ban is készíttetett. Most ezt szeretné felülvizsgálni, hogy választ kapjon több, a jövőbeni fejlődést érintő kérdésre.

„Mire kellene alapozni a GDP-nket? Mekkora legyen az idegenforgalom részesedése? Hogyan fog fejlődni a hadiipar? Milyen lesz az önkormányzatok szerepe?” – sorolta a példákat.

Fico józan észt kívánt a képviselőknek

Újságírói kérdésre, hogyan értékelné Peter Pellegrini egy éves elnökségét, azt válaszolta, hogy bár az államfő igyekszik pártok feletti pozíciót elfoglalni, néha nehezen szakad el a pártelnöki múltjától. Hozzátette: korrekt a viszonyuk, egyben kilátásba helyezte, hogy részt vesz a keddi kerekasztal-beszélgetésen a védelmi kiadások növeléséről. Ez utóbbit a köztársasági elnök hívta össze, hogy a koalíciós és az ellenzéki pártelnökökkel közösen vitassa meg a biztonsági és védelmi kiadások növelésének kérdését még a júniusi hágai NATO-csúcs előtt.

A koalíció által indítványozott alkotmánymódosításra utalva, amely a parlament hétfői ülésén kerül napirendre, józan észt kívánt a képviselőknek. Hozzátette: legalább abban konszenzusra juthatna a koalíció és az ellenzék, hogy csak férfi és nő van.

Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter az ülést követően arról beszélt, hogy „Brüsszel lefeküdt Kijevnek”, majd úgy fogalmazott, a terv 800 milliárd forint pluszterhet jelentene,

a magyar embereknek az eddigi rezsiköltség kétszeresét-háromszorosát, esetleg négyszeresét kellene fizetnie.

Az Európai Bizottság azonban előállt egy másik megoldással, amelyhez nem lenne szükség Magyarország és Szlovákia beleegyezésére. A hvg.hu szerint az EB a döntést a kereskedelmi törvény alapján hozná meg, ahhoz pedig elegendő a minősített többség, tehát nem kell mind a 27 tagállam jóváhagyása.

A tervet kedden mutathatják be a miniszteri tanácsülésen.


Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »