Az ellenzék nem utasítja el a védelmi kiadások növelését, de nem bízik Robert Kaliňák miniszterben Lajos P. János2025. 06. 17., k – 10:57 Pozsony |
A PS, az SaS és a KDH egyeztetett az államfő által mára összehívott kerekasztal-megbeszélés előtt, és támogatja a védelmi kiadások növelését. Ehhez azonban pontos tervet kér a védelmi minisztériumtól. A Szlovákia mozgalom egyáltalán nem bízik Robert Kaliňákban.
Az ellenzéki pártok képviselői részt vesznek a mai kerekasztal-tárgyalásokon, amelyet Peter Pellegrini köztársasági elnök hívott össze.
Szlovákia biztonsága abszolút prioritást élvez, nem lehet úgy tenni, hogy békés, biztonságos világban élünk. A legnagyobb biztonsági kockázatot az Orosz Föderáció jelenti, ezt ki kell mondani
– mondta Branislav Gröhling, az SaS elnöke. Szerinte éppen a koalíció kérdőjelezi meg, hogy a valódi biztonsági kockázatot Oroszország jelenti.
A védelmi kiadások növelését támogatják, de ehhez egy pontos tervet kérnek a védelmi minisztériumtól, amely összhangban van a szövetségeseink terveivel is. Az SaS szerint a NATO-val és a „tettre készek koalíciójával”, vagyis az Ukrajnát katonailag támogató országokkal közösen kell megtervezni a védelmi fejlesztéseket.
A védelmi kiadások növelését támogatja a Progresszív Szlovákia is.
Az ok, amiért támogatjuk a védelem megerősítését, az Oroszország és Vlagyimir Putyin agresszív politikája
– jelentette ki Michal Simečka pártelnök, de szerinte is pontos tervezésre van szükség. „Nem értünk egyet azzal, ahogy Robert Kaliňák bármiféle hosszú távú terv nélkül szórja a pénzt. Ha ez így fog folytatódni, akkor sem a 2, sem a 3 százalék nem lesz elég” – mondta a pártelnök. Szerinte stratégiai fejlesztési tervet kell elfogadni, és amely 8-10 évre előre meghatározza, hogy a hadseregnek milyen fejlesztésekre van szüksége, és ezt kell végrehajtani. A terv betartásának ellenőrzésére egy bizottság létrehozását javasolják, amelyben helyet kapna minden releváns párt képviselője.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A NATO tagállamainak védelmi miniszterei – beleértve Robert Kaliňákot is – pénteken megegyeztek, hogy jelentősen növelik védelmi kiadásaikat. A cél a GDP 5 százaléka, ami azt jelenti, hogy Szlovákiának 2,5-szörösére kellene növelnie a védelemre fordított összeget. A terv a koalícióban is komoly vitát váltott ki, egyelőre inkább Peter Pellegrinit támadják.
A koalícióban is éles vitát váltott ki, hogy a NATO-tagállamok védelmi miniszterei megállapodtak a védelmi kiadások jelentős növelésében. A cél, hogy minden tagállam GDP arányosan 5 százalékot költsön a védelemre, amiből 3,5% a hadsereg fejlesztésére menne, 1,5% pedig az úgynevezett kettős célokat szolgáló beruházásokra. Ez utóbbiban lehetne közútfejlesztés, a kórházi infrastruktúra fejlesztése és még több más olyan projekt is, amely a hadsereg céljai mellett civil célokat is szolgál.
A védelmi kiadások növeléséről múlt hét elején beszélt Peter Pellegrini köztársasági elnök is, aki az úgynevezett Bukaresti Kilencek vilniuszi találkozóján kijelentette, hogy Szlovákia is támogatja a védelmi kiadások jelentős növelését.
Teljes mértékben támogatom, hogy költsünk többet (a védelmi kiadásokra), és így erősítsük meg a NATO európai szárnyát. Ezért Szlovákia támogatja a védelmi kiadásoknak a GDP 3,5 plusz 1,5 százalékra való emelését
– jelentette ki Pellegrini a TASR hírügynökség szerint.
Mark Rutte, a NATO főtitkára történelmi mérföldkőnek nevezte a tagállamok minisztereinek pénteki egyetértését. A főtitkár szerint a szövetséges országoknak elsősorban a légvédelmi rendszereik modernizációját kell végrehajtaniuk, emellett a nagy hatótávolságú rakétarendszereket és a szárazföldi erőket kell fejleszteniük. Jelenleg azonban még a 32 tagú szövetségnek csak 22 tagja teljesíti a korábban elfogadott, a GDP 2 százalékát előirányzó tervet a védelmi kiadásokra, pedig erről már 2014-ben döntött a NATO.
Kapcsolódó cikkünk
A NATO-tagországok széles körben támogatják a védelmi és biztonsági kiadásaira vonatkozó új célkitűzést, a GDP-arányos 5 százalékos szintet – jelentette ki Mark Rutte főtitkár csütörtökön Brüsszelben, a tagállamok védelmi minisztereinek kétnapos tanácskozását lezáró sajtótájékoztatóján.
„Széles körű a támogatás. Pete Hegseth amerikai védelmi ma azt mondta: csaknem konszenzus van, tehát tényleg közel vagyunk a megállapodáshoz” – hangsúlyozta a NATO-főtitkár.
Mint mondta, a NATO előtt most az a feladat áll, hogy teljesítse a megnövekedett védelmi igényeket, amihez a tagállamoknak jelentősen növelniük kell beruházásaikat. A közelgő hágai csúcstalálkozó egyik fő témája egy új, átfogó védelmi beruházási terv elfogadása lesz, amely szerint a tagállamoknak a GDP 5 százalékát védelmi célokra kell fordítaniuk: ebből 3,5 százalék a közvetlen védelmi kiadásokra, míg 1,5 százalék biztonsági és védelmi jellegű beruházásokra, például infrastruktúrára és a védelmi ipar fejlesztésére jutna – taglalta.
„A 3,5 százalék természetesen közvetlenül kapcsolódik a képességcélokhoz. Ezekben még mindig nagy hiányosságok vannak, különösen úgy, hogy mindeközben Oroszország újraépíti katonai erejét. Ezt nem engedhetjük meg magunknak, ezért el kell érnünk a 3,5 százalékos alapvető kiadási szintet. Ezért kell a 1,5 százalék olyan dolgokra, mint a katonai mobilitás, az ipari kapacitás, a társadalmi felkészülés – máskülönben nem vagyunk védhetők” – jelentette ki.
A főtitkár hangsúlyozta, hogy a csúcstalálkozó zárónyilatkozata csak akkor válik véglegessé, amikor azt hivatalosan elfogadják, ugyanakkor már most körvonalazhatók a központi témák. A dokumentum három fő területre fog fókuszálni: a védelmi kiadások növelésére, a szövetség védelmi képességeinek megerősítésére, valamint az erőforrások igazságos elosztására. Emellett kiemelt cél, hogy Ukrajna megkapja a szükséges támogatást az Oroszország elleni harc folytatásához, és a háború igazságos és tartós békével zárulhasson.
Azzal kapcsolatban, hogy a tagországok védelmi miniszterei csütörtökön új hibridstratégiát fogadtak el, Rutte elmondta: a hibrid támadások a hagyományos hadviselés mellett egyre nagyobb szerepet kapnak, ezért a NATO-nak fel kell készülnie ezek egységes kezelésére.
Mint mondta, a „hibrid fenyegetések” valójában egy gyűjtőfogalom, amely számos, egymástól eltérő, de veszélyes tevékenységet ölel fel. Ide tartozhat például egy nagyvállalat vezérigazgatója elleni merényletkísérlet, a kereskedelmi repülőgépek elektronikus zavarása a NATO légterében vagy kibertámadások, mint amilyet az Egyesült Királyság Nemzeti Egészségügyi Szolgálata (NHS) is elszenvedett – taglalta.
Rutte a sajtótájékoztatón megerősítette: a nukleáris elrettentés továbbra is kulcsfontosságú biztonsági garancia. A NATO nukleáris szövetség marad, amíg léteznek ilyen fegyverek, és gondoskodik arról, hogy elrettentő képességei a jövőben is hitelesek és hatékonyak maradjanak – jelentette ki.
Pellegrini lett a bűnbak
A koalíción belül elsősorban Peter Pellegrinit támadják. Andrej Danko, az SNS elnöke már korábban is támadta a védelmi kiadások növelését, az STVR hétvégi vitaműsorában kifejezetten Peter Pellegrinit támadta. Kijelentette, hogy a köztársasági elnöknek nem volt mandátuma ilyen kijelentésre, és hogy a „védelmi kiadások jelenlegi növelése a jelenlegi helyzetben nem aktuális”, és híven önmagához „teljes őrültségnek” nevezte a kiadások növelését. Danko kijelentése azért is furcsa, mivel Robert Kaliňák (Smer) védelmi miniszter pénteken a NATO védelmi minisztereinek találkozóján szintén megszavazta a védelmi kiadások növelését.
Danko a védelmi kiadások növekedésével kapcsolatban az Európai Uniót is támadta, pedig annak semmi köze a NATO-hoz.
Ha az Európai Unió ezen az őrült úton megy tovább, ha ilyen mértékben fogunk fegyverkezni, ahogyan azt tervezzük, akkor annak nagyon rossz vége lesz
– jelentette ki az SNS elnöke. Szerint ezzel első lépésben tönkre tesszük saját gazdaságunkat. „A második lépés a harmadik világháború lehet” – riogatta az embereket Danko.
Fico nem híve a gyors emelésnek
Robert Fico kormányfő sem áll egyértelműen védelmi minisztere mögött, sőt, az ugrásszerű emelést „félőrültségnek” nevezte. Vasárnapi sajtótájékoztatóján azonban nem is utasította el teljesen tervet. „A védelmi kiadások ugrásszerű növelése lehetetlen, ezzel nem fogok egyetérteni” – mondta Fico, de a kiadások növelését nem utasította el teljesen. Arról azonban nem beszélt, hogy ő milyen növekedési ütemet tart elképzelhetőnek.
Le kell ülni, és meg kell mondani, hogy mire van pénzünk
– mondta a kormányfő. Ő már korábban kijelentette, hogy a köztársasági elnöknek egy széles körű kerekasztal-megbeszélést kellene összehívnia, amelyen az ellenzék is részt venne. Még annyit tett hozzá, hogy el kell dönteni: „tankokat vegyünk, vagy a nyugdíjasokat támogassuk”.
A Hlasra még mindig komoly befolyással bíró Pellegrini kijelentését még a hlasos politikusok is óvatosan kommentálták. Peter Žiga (Hlas), a parlament alelnöke szerint Pellegrini ezzel csak vitát kezdeményezett a védelmi kiadások növeléséről. „Én ezt úgy érzékelem, hogy a köztársasági elnök kész párbeszédet kezdeni a védelmi kiadások növeléséről” – mondta a parlament alelnöke.
Nem azonnal emelnék
Pellegrini később maga is óvatosabban nyilatkozott. Szerinte ugyanis nem ugrásszerű, hanem fokozatos növekedésről lenne szó.
A tagállamok évente 0,2 ponttal növelhetnék a kiadásaikat. Ez azt jelentené, hogy a megcélzott határt mintegy 7 év múlva érnénk el
– magyarázta Pellegrini. Szerinte Szlovákia ennél is lassabban, mintegy 10 éven belül érné el az 5 százalékos határt.
A védelmi kiadások jelenlegi, 2 százalékos értéke mintegy 2,4 milliárd euró, vagyis a GDP 1 százaléka 1,2 milliárd euró. Aktuális számokat nézve a 3,5 százalék tehát plusz 1,8 milliárd euró lenne, ami a költségvetést figyelembe véve komoly megszorításokat okozna más tételeknél. A 13. havi nyugdíj például 2024-ben mintegy 830 millió euróba került. A védelmi költségek növelése téma lesz a NATO hágai csúcstalálkozóján is, június 24-25-én a tagállamok vezetői újra átveszik ezt a kérdést. Hágában szintén Pellegrini képviseli majd Szlovákiát.
Az ellenzék szerint a kormány nem egységes
Az SaS és a PS is kifogásolta, hogy a koalíció nem képes egy egységes álláspont kialakítására a védelmi kiadások növelése kérdésében.
Az SNS szerint nem szabad többet költeni a hadseregre, a Smer félőrültségről beszél, a Hlasról pedig nem tudjuk, mit akar
– magyarázta Tomáš Valášek, a PS külpolitikai szakértője. Szerinte az a legnagyobb probléma, hogy egy héttel a hágai NATO-csúcstalálkozó előtt a kormány nem tudja, milyen álláspontot fogott képviselni.
A védelmi kiadások növelését a Szlovákia mozgalom sem utasítja el, de szerintük ennyi pénzt nem lehet rábízni Robert Kaliňák védelmi miniszterre. A mai kerekasztalt csak egy álcának tartják.
A Smer csak az ellenzék mögé akar bújni, mivel azt ígérte választóinak, hogy a védelmi kiadásokra egy euróval sem akar többet költeni
– magyarázta Grendel Gábor, a mozgalom parlamenti képviselője.
A PS és az SaS is kicsit feleslegesnek tartja az államfő által mára összehívott kerekasztalt, mivel szerintük Pellegrini már eldöntötte a védelmi kiadások növelésének kérdését, amikor – Robert Kaliňák védelmi miniszerrel egyeztetve – már a Bukaresti Kilencek vilniuszi csúcstalálkozóján egyetértett a védelmi kiadások jelentős, GDP arányosan 5 százalékra való emelésével. Ebből 3,5 százalékpontnyi jutna a hadsereg fejlesztésére, 1,5 százalék pedig a kettős célt szolgáló fejlesztésekre. Igaz, Pellegrini az 5 százalékos cél elérését fokozatosan, 7-10 éves távlatban képzeli el. Szlovákia jelenleg a GDP 2 százalékát fordítja védelmi kiadásokra, ami éppen megfelel a NATO által 2014-ben elfogadott minimumkiadásoknak.
A kerekasztal-megbeszélés ma (kedd) délután egy órakor kezdődik, az eredményéről beszámolunk.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
