Angliai mezőn talált gyászgyűrű egy letűnt nemesi család tragédiáját idézi fel. A koponyás díszítésű ékszer ritkaságnak számít: több mint 300 éve készülhetett egy báró halála után.
Koponyás gyászgyűrűt talált egy amatőr kincskereső Angliában
Amatőr fémdetektoros Anglia keleti részén, Norfolkban, egy mezőn különleges leletre bukkant, egy 18. századi aranygyűrűre. A British Museum szakértői szerint a gyászgyűrű egy nemesi gyászékszer, amely Sir Bassingbourne Gawdy, Harling 3. bárója emlékére készült. „Tudtam, hogy ez valami nagyon különleges, és egy kicsit táncra perdültem” – mesélte a megtaláló a BBC-nek.
A vastag, D-alakú aranygyűrű belső oldalán latin nyelvű felirat található: „B.G. Bart. ob: 10. Oct: 1723. aet: 56.” Ez annyit tesz: B. G. Baronet, meghalt 1723. október 10-én, 56 éves korában.
A felirat alapján a gyűrű valószínűleg a vadászbalesetben elhunyt Gawdy báró emlékére készült. A gyűrű mérete amerikai 6-os vagy 7-es (brit L–N), vagyis egy nő vagy tinédzser viselhette. Mivel Sir Gawdy hajadonként halt meg, nem világos, ki lehetett a megrendelő vagy a viselő.
Zománcos koponya – ritka gyászmotívum
A gyűrű külsején ovális mélyedés található, melyet színes ékszerzománccal töltöttek ki. A szürkés alapon fekete mintázat tömzsi koponyát mintáz. A British Museum szerint ez a fajta díszítés szokatlan, a korabeli gyászgyűrűkön általában gravírozott vagy vésett koponyák jelentek meg.
Ez a gyűrű tehát ritka, késői példa a memento mori – „emlékezz, hogy meg fogsz halni” – szimbolikájára, amely a 16. századtól a viktoriánus korig volt népszerű Angliában. A kor más gyászékszerei medálok, brossok és fülbevalók formájában készültek, gyakran az elhunyt nevével és emberi koponyákkal díszítve.
Ismeretlen készítő, ismert jelentés
A gyászgyűrű belsejében „TU” jelzést találtak, de az ékszer készítőjének kiléte ismeretlen. Mivel aranyból készült és több mint 300 éves, a brit 1996-os kincstörvény hatálya alá esik. A lelet így múzeumba kerülhet, a megtaláló és a földtulajdonos pedig jogosult a jutalomra.
Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »
