A mentősök mindennapjai Komáromban és könyékén – fotókiállítás az Anglia parkban Vataščin Péter2025. 05. 31., szo – 16:29 Komárom |
Az idén 20 éves ZaMED mentőszolgálat szabadtéri fotókiállításon mutatja be a mentősök mindennapi munkáját. A fényképeket a komáromi Anglia Parkban lehet megtekinteni június 24-ig.
A komáromi székhelyű mentőszolgálat közölte: a fotókiállítás egyedi szemszögből mutatja be a ZaMED történetét, sikereit és mindennapi tevékenységét.
A fényképek többek között felelevenítik a mentőszolgálat és a komáromi régió lakosságának közös pillanatait, amelyeket a különféle rendezvényeken élhettek át. Ezekre a gyereknapokon, sporteseményeken és elsősegélynyújtó képzéseken kerülthetett sor.
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
26 kétfős csapat mérte össze tudását a 12. Komárno Rescue nemzetközi versenyen. A szervezők olyan helyzeteket szimuláltak, amelyek a Csallóközben hamarabb előfordulhatnak, mint máshol.
„Versenyről beszélünk, de alapvetően egy oktatói eseményről van szó, mivel a csapatok hét szimulált szituációt teljesítenek, amelyek során mindegyik páciensek megfelelő kezelést kell nyújtaniuk. Ezért pontokat, de ami még fontosabb, visszajelzést kapnak a bíróktól és instruktoroktól, akik elmondják nekik, mit csináltak jól, s miben lehetnek még jobbak“ – fejtegette lapunknak Matej Polák, a ZaMED mentőszolgálat igazgatója.
A versenyfeladatokat a környékhez, vagyis a Csallóközhöz igazították. Így például az egyik szimuláció „alapsztorija” szerint a Dunán horgászókat villámcsapás érte, míg a másik során egy olyan munkást kellett ellátni, akinek szerelés közben egy kombájn levágta a lábait. Ezek mellett például még egy laborban történt detonációnál is be kellett avatkozniuk, ill. kiszálltak egy cukorbeteg gyerekhez is, akinél a család rossz szociális helyzete miatt elhanyagolták a kezelést. Utóbbival sajnos többször találkoztak a komáromi mentősök is a valós életben.
Idén a házigazda, vagyis a ZaMED Chip és Dale névre keresztelt kettőse, Matúš Stolárik és Annamária Ivanová bizonyultak a legjobbnak. A második helyet szintén a komáromi székhelyű mentőszolgálat duója szerezte meg, míg a „bronzot” a nyitraiak érdemelték ki.
A verseny kis volumenű, a ZaMED saját szervezésű eseményeként kezdődött 12 éve, majd fokozatosan megnyitották azt a többi szlovákiai mentőszolgálatok számára is. Majd miután a cseh kollégák igényelték, majd meg is kapták a részvétel lehetőségét, lassan nemzetközivé fejldődött a megmérettetés. Így idén magyar, szlovén, osztrák egységek is versenybe szálltak – sőt Romániából is volt érdeklődés, ám ők szabad hely híján már nem fértek be a csapatok sorába. Ezen felül a háromfős bírói csapatokban is legalább három ország mentősei szerepeltek. A Marina Parkban és környékén szervezett verseny két napja során látható volt, hogy sokan régebbről ismerik egymást, szinte egy „nagy mentős család“ tagjaiként érkeztek Komáromba.
A megmérettetés költségei nem elhanyagolhatóak, ám a ZaMED-et számos olyan szponzor segítette, akik tudatosítják, hogy a mentősök munkája nélkülözhetetlen. Maguk a csapatok nem fizettek nevezési díjat. A szervezők ezzel szeretnék évről évre biztosítani, hogy mindenki az anyagi helyzetétől függetlenül vehessen részt a versenyen. A pénz mellett nem kevés munka áll az előkészületek mögött: több szervezetből legalább 100 ember két hónapig dolgozott azon, hogy minden készen álljon a verseny 12. évadára.
Másrészt a ZaMED történetét és identitását felelevenítő fotókkal találkozhatnak az érdeklődők. Ilyennek számít például az általuk 2013 óta szervezett Komárno Rescue nevű nemzetközi, nagypresztízsű verseny. Ide tartozik az EMS Angels Awards 2024-es, világszintet jelentő elismerése is, amit az agyi érkatasztrófa során végzett ellátásért kapott a mentőszolgálat. Meg lehet még említeni a TECC taktikai orvoslás kurzust is, amelynek Szlovákiában a ZaMED az egyedüli tréningközpontja.
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
30 diákot kellett kimenteni a Komáromi erőd Újvárából, akik a forgatókönyv szerint egy földrengés miatt rekedtek a komplexumban. A gyakorlatot az indokolta, hogy a város egy tektonikus törésvonalnál fekszik, amely – mint az köztudott – 1763-ban romba döntötte Komáromot.
Az Újvár parancsnoki épülete alatt baktatunk a törmelékkel teli pincefolyosókon az operatőr kollégákkal. Az „áldozatokat” keressük Matej Polák, a ZaMED igazgatójának segítségével, hogy időben megörökítsük a megmentésüket. Vesztünkre belegyalogolunk a mesterségesen gerjesztett füstbe, ugyanis a forgatókönyv szerint tűz is keletkezett a katasztrófa során.
A sűrű, sötétszürke füst, gyenge látási viszonyok, ingoványos terep és ami a legborzasztóbb, sikítások, hörgések „színesítik” a pince hangulatát, ugyanis a raktárhelyiségek némelyikében sokkos állapotban levő sérültek, vagy épp végtagjukat vesztett áldozatok hevernek.
Szimuláció ide vagy oda, az ilyen földalatti hangulatok nem tudnak nem hatni az emberre. S abba már bele sem mer gondolni, hogy nézne ki ez a valóságban.
Matej Polák a sajtónak elmondta, globálisan növekszik a földrengések száma, s mivel Komárom egy tektonikus törésvonalnál fekszik, ezért a mentőegységeknek fel kell készülniük egy potenciális katasztrófára – még akkor is, ha ennek valószínűsége alacsonynak mondható. Egyben emlékeztett arra is, hogy 1763-ban katasztrofális mértékű földmozgás sújtotta a várost.
A gyakorlat során, amelyet a ZaMED mentőszolgálat és a Tűzoltó és Műszaki Mentőszolgálat Komáromi Járási Igazgatósága szervezett, több különböző szervezet embereinek kellett együttműködniük. A ZaMED mentőcsapatai mellett az önkéntes és professzionális tűzoltóegységek, a komáromi kórház szakemberei, a rendőrségek, valamint a Kék Angyal kríziscsapata, az Önkéntes Polgári Védelem és a Különleges Kinológiai Mentőszolgálat emberei is az erődöt járták. A sérületeket, ill. áldozatokat az érsekújvári Egészségügyi Középiskola tanulói alakították.
Matej Polák szerint mivel az erőd lepusztult állapotba került a szovjet katonaság kivonulása után, ezért jelenlegi állapotában megfelel a földrengés utáni állapotok szimulálására. „Nekünk a gyakorlat alapján meg kell tanulnunk azt, hogy mi volt a jó, ill. a rossz, s mi az, amit aztán egy éles helyzetben jobban kell csinálnunk. Ezért a mentőcsapatok parancsnokai mellett van egy instruktor, amely egész idő alatt felírja magának azokat az eljárásokat, amelyeket az adott ember alkalmaz“ – magyarázta az igazgató. Az eredményeket aztán közösen is kiértékelték a gyakorlat után.
Tavaly egy autóbuszbalesetet szimuláltak az erőd területén. Jövőre elképzelhető, hogy folyami hajóbaleset kapcsán tartanak hasonló gyakorlatot, amelynek a verőcei tragédia kapcsán sajnos most friss aktualitása is van.
A kiállítás nemcsak a fényképek áttekintéséről szól, hanem egyben alkalmat kínál arra, hogy elgondolkodjunk a mentősök munkájáról, akik napi szinten mentenek meg életeket
– közölte a mentőszolgálat.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
