A civil szektor jövőjéről, határokon átívelő együttműködésről és a digitális kihívásokhoz való alkalmazkodásról beszélgettünk Palik Zoltánnal, a miskolci Esély és Részvétel Közhasznú Egyesület (ERKE) szakmai vezetőjével, aki egyúttal a Civil Központ tanácsadójaként is aktívan részt vesz a határon innen és túl működő szervezetek támogatásában.
„Mi sosem tekintettük úgy, hogy ne egy térségbe tartoznánk a felvidéki szervezetekkel” – kezdi Palik Zoltán, majd elmosolyodik.
„A határ egyik illetve másik oldalán ugyanazokkal a gazdasági és társadalmi kihívásokkal küzdünk, ezért természetes számunkra az együttműködés.”
Palik Zoltán és Hajdú István, a Fundament elnöke (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
Közös kihívások, közös válaszok
Az ERKE és partnerei régóta hisznek abban, hogy a határ nem elválaszt, hanem összeköt. A felvidéki partnerei között évek óta ott találjuk a rimaszombati Fundament Polgári Társulást és a Szövetség a Közös Célokért társulást.
A civil szervezetek számára különösen fontos a közös gondolkodás, a közös projektek és a közös célok mentén felépült kapcsolatok, amelyek túlmutatnak a földrajzi határokon.
„Örömteli, hogy ezt a szemléletet már a hazai támogatáspolitika is kezdi felismerni. Egyre több pályázati lehetőség nyílik meg egyszerre anyaországi és külhoni szervezetek számára. A Nemzeti Együttműködési Alap (NEA) például az elmúlt két évben sokkal nyitottabbá vált a határon túli kezdeményezések irányába” – nyilatkozta a Felvidék.má-nak a legutóbb Rimaszombatban megrendezett konzorciumban létrejött akción.
Mesterséges intelligenciával foglalkozó workshop Rimaszombatban
Palik kiemeli: aki egyszer partnerségben pályázik és nyer, a következő évben már önállóan is jogosult lehet támogatásra. Ez a fajta bizalomépítés és lehetőségteremtés erősíti az összetartozás érzését.
Miskolctól Rimaszombatig – partnerség mesterséges intelligenciával
Palik Zoltán legutóbb a rimaszombati, mesterséges intelligenciáról rendezett képzésen is jelen volt, de a közelmúltban találkozott Szentendrén és Miskolcon is a partnereivel.
Ezek az események nem csupán tudásátadásról szólnak, hanem arról is, hogy a civil szervezetek közösen tudjanak fellépni és pályázni, legyen szó akár uniós Interreg-forrásokról, akár hazai támogatásokról.
„Nincs lényegi különbség abban, hogy mit kell tennünk Borsodban vagy Besztercebánya és Kassa megyében. Ezek a térségek nem az országuk legfejlettebbjei, ezért közös a feladatunk: tenni a perifériára szorult közösségekért” – szögezte le.
Gömöri civilek Szentendrén
Identitás, tudás, rugalmasság – civil túlélőcsomag 2025-re
Arra a kérdésre, hogy milyen állapotban vannak a térség civil szervezetei, Palik egy fontos gondolattal válaszolt:
„A saját identitásunk megerősítését egy kicsit elhanyagoltuk. Fontos újra tisztázni: kik vagyunk mi, civilek, miben vagyunk jók, és miben kell még fejlődnünk.”
Mint kifejtette, a mai világban például a digitalizáció és a mesterséges intelligencia is új kihívásként tornyosul a civil szektor előtt. Míg a gazdasági és állami szereplők már alkalmazkodtak az új működési rendhez, a civileknek gyakran saját erőből kell megküzdeniük a fejlődéstért.
„Nem elég megtanulni használni a Facebookot – a munka- és gondolkodásmódunkat is át kell alakítani. A velünk szembeni elvárások ugyanolyan magasak, mint a cégekkel vagy hivatalokkal szembeniek, csak kevesebb eszköz áll a rendelkezésünkre” – tette hozzá Palik.
Összefogásban az erő
Palik Zoltán végül egy egyszerű, de erőteljes gondolattal zárta nyilatkozatát: „Együtt kell működnünk. Mert ha mi nem húzzuk egymást előre, akkor senki sem fogja ezt helyettünk megtenni.”
Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
