Tanger közelében régészek három ősi temetőt, sziklarajzokkal díszített barlangokat és állóköveket tártak fel. A felfedezések rávilágítanak, hogy Észak-Afrika rituális tájai sokkal összetettebbek voltak, mint azt korábban gondolták.
Ősi temetők a Tanger-félszigeten
A Gibraltári-szorostól délre fekvő Tanger közelében a régészek három ősi temetőt tártak fel, köztük egy 4000 éves sziklasíros temetőt. A lelőhelyek a marokkói Tanger-félszigeten találhatók. A kutatók szerint a felfedezések a temetkezési hagyományok „gazdag mozaikját” mutatják, erről az African Archaeological Review május 13-án megjelent számában számoltak be.
A térség ősi múltja eddig kevéssé volt ismert. A tudományos viták középpontjában az áll, hogy mióta lakott a régió, és hogyan változott az ott élők élete az évezredek során.
A temetkezések nyomában
A csapat a Kr. e. 3000 és Kr. e. 500 közötti időszakból származó lelőhelyeket vizsgálta. Három temetőt azonosítottak, köztük egy sziklasíros temetőt is. Ezek sziklába vájt üregek, amelyeket gyakran kőlapokkal fedtek le és jelöltek meg. A sziklába vájás komoly kihívást jelentett, „építésük valószínűleg jelentős idő- és munkabefektetést igényelt” – írta Hamza Benattia, a Barcelonai Egyetem doktorandusza és a kutatócsoport vezetője a Live Science-nek.
Radiokarbonos vizsgálattal az egyik sírból származó emberi csontok korát is meghatározták. Az eredmény szerint a sír Kr. e. 2000 körül épült. Ez az első radiokarbonos keltezés egy sziklasíros temetkezésről Északnyugat-Afrikában.
Titokzatos sziklarajzok
A csapat mintegy tucatnyi sziklabarlangot talált, amelyek falait sziklarajzok díszítik. A geometrikus minták között négyzetek, pontok, hullámvonalak, valamint antropomorf alakok is megjelennek, amelyek embereket vagy istenségeket ábrázolhattak.
Különösen figyelemre méltó az úgynevezett „két háromszög” motívum: nyolc, egymással szemben elhelyezkedő háromszög egymás fölött. Ez a minta régiós szinten „bi-háromszög” néven ismert, és hasonló rajzokat találtak Ibériában is. Ezeket gyakran emberalakokként, sőt női figurákként értelmezik.
Egy másik típus négyzeteket ábrázol, amelyekben pontok és vonalak láthatók – hasonló ábrákat fedeztek fel a Szaharában is.
A sziklarajzok digitális képfeldolgozással váltak még részletgazdagabbá.
Állókövek az őskor nyomában
Mind a temetők, mind a sziklarajzok közelében álló kövek maradványaira bukkantak. Ezek a kövek különböző méretűek, néhány több mint 2,5 méter magasra emelkedik. A kövek az ég felé mutattak, és több helyszínen csoportosan helyezkedtek el.
„Az állóköveket a történelem előtti időkben széles körben területjelzőként használták” – jegyezte meg Benattia. Egyúttal gyülekezési és rituális helyszínek is lehettek.
Tanger múltja új fényben
A felfedezések arra utalnak, hogy „a Tanger-félsziget rituális tájai sokkal összetettebbek és elterjedtebbek, mint azt korábban feltételezték” – írta a kutatócsoport. A lelőhelyek legközelebbi párhuzamai a késő őskori Dél-Ibériában és a Szaharában találhatók.
Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »
