Fallikus tőr és háborús emlékek, a Gullberg-erőd titkai

Fallikus tőr és háborús emlékek, a Gullberg-erőd titkai

A göteborgi Gullberg-erőd ásatásai során különleges, fallikus markolatú tőr került elő, amely az 1400-as évek közepéről származik. A lelet a harcokat és a túlélést egyaránt megidézi.

Fallikus tőr a múlt homályából

A svédországi Göteborgban, a Gullberg-erőd ásatásai során különleges, fallikus tőr került elő. Ez az úgynevezett „ballock dagger” vagy „bollock dagger”, amely a 15. század közepéről származik, vaspengével és göndör nyírfából faragott, körökkel díszített nyéllel készült. A markolat két ovális dudorával a férfi nemi szerveket idézi, amit nem csupán tréfának szántak, a sejtető forma az öv elején viselve a férfiasság demonstrációját szolgálta.

A tőrt törött állapotban találták meg: hegye hiányzik, éle erősen kopott. Azt is megfigyelték, hogy ugyanabban a rétegben találták, mint a nyílpuskákat és golyókat, ami harci használatra utal.

A ballock-tőrök nem csupán stílusos kifejeződései voltak a középkori divatnak, hanem brutális fegyverekként szolgáltak, lekerekített gömbjeik extra fogást adtak, hogy a pengét az ellenség páncéljának repedésein keresztül nyomják.

Gullberg, a Göta folyó kapuja

A Gullberg-domb a 14. században kulcsfontosságú helyszín volt. Ez volt Svédország egyetlen kijárata az Északi-tengerre, mivel a nyugati part többi részét Dánia és Norvégia birtokolta. A helyet gyakran támadták, a 14. és 17. század között többször lerombolták és újjáépítették.

Hírdetés

Az eredetileg egyszerű, palánkfallal körülvett tömbházat Birger Magnusson király építtette. Később, a 16. században IX. Károly uralkodása alatt az erőd építése elérte csúcspontját.

1612-ben a dán csapatok végleg elpusztították az erődöt. A fiatal szemtanú, Cecilia Krakow, feljegyzésében drámai képet festett a támadás pusztításáról.

Harcok nyomai a föld alatt

A 2014–2023 közötti ásatások során a régészek számtalan fegyvert találtak: nyílpuskákat, nyílhegyeket, könnyű ágyúkhoz és pisztolyokhoz tartozó ólomgolyó-készleteket. A régészek megállapították, hogy az ólomgolyók egy részét helyben öntötték, és néhányukat harcban is használták, amire a lövedékeken látható sérülések utalnak.

Emellett feltárult egy 16. századi torony pincéje is, amelynek falai elképesztő, 13 láb (kb. 4 méter) szélesek voltak. A pincében söröshordó-csapok, egy homokszóró (A középkorban, amikor tintával írtak pergamenre vagy papírra, a friss tinta elmaszatolódhatott volna. Ezt megelőzendő finom homokot szórtak az írásra egy kis edényből (homokszóróból), ami felszívta a felesleges nedvességet.) és egy napóra is előkerült. A napóra vésett mészkőlap, amelyből a mutató hiányzik, de a szerkezet többi része ép maradt.

Szemtelen, de fontos lelet

A ballock-tőr különös alakja ellenére nem pusztán tréfa volt: gyakorlati funkciója is volt a harctéren, valamint a mindennapi élet része is. A középkori ember nem csupán fegyverként, hanem étkezésre is használta ezeket a tőröket, mivel akkoriban az evőeszközök ritkák és drága luxusnak számítottak.

A Tudor-korban Nagy-Britanniában is elterjedt volt a használatuk, ahol a nemeseken kívül tilos volt kardot viselni, így a ballock-tőr lett az átlagos férfi napi viseletének része. A híres Mary Rose hadihajón is számos ballock-tőr került elő.


Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »