Bár a kormánykoalíció tagadja, minden nap ott lóg a feje fölött Damoklész kardja, az előrehozott választás képében. A felmérések tanúságai szerint jelenleg nincs olyan formáció, amely stabil kormányzást tenne lehetővé sem kormányoldalon, sem ellenzéki oldalon (egy négypárti, három ideológiai irányt követő ellenzéki koalíció sem lenne túl életképes). Az, hogy végül milyen lehetőségei lesznek a Smernek az újbóli kormányalakításra, nagyban függ attól, mi lesz a HLAS sorsa. Jelenleg ugyanis úgy fest, hogy a Smer megpróbálja felszámolni az egyre kiszámíthatatlanabb koalíciós partnerét, amely legalább egy kormányválságért már felelőssé tehető. A nagy kérdés továbbra is az, hogy ha nem lesz a HLAS, vagy nagyon meggyengül, kivel tud a Smer kormányt alakítani.
A Hlas-SD párt, amelyet Peter Pellegrini alapított a Smer-SD-ből való kiválása után, kezdetben üstökösként emelkedett a szlovák politikai térben, ám mostanra a választói támogatottság csökkenésével és belső kihívásokkal kell szembenéznie. A következő két év kulcsfontosságú lesz a párt számára, hogy kilépjen a Smer árnyékából, miközben megpróbálja fenntartani a kormánykoalíció stabilitását. Legalábbis, az ő szempontjukból.
A HLAS a Kuciak-gyilkosság utáni belpolitikai válság terméke. Robert Fico lemondásával Peter Pellegrini került pozícióba, aki a 2020-as választást követően úgy döntött, hogy a Smer egyes arcaival külön pártot alapít. A mai ellenzéki pártok 2023-ig tartó politikai bukdácsolásainak köszönhetően egy ideig úgy tűnt, hogy a HLAS nyeri meg a választást.
A mainstream sajtó és a progresszívok ezért kesztyűs kézzel bántak Pellegrinivel. Beszédes, hogy az Aktuality.sk 2021 nyarán egyik napról a másikra leállt a Pellegrinivel kapcsolatos korrupciós ügyek forszírozásával.
A fordulat
A kellemetlen fordulatra 2023 év elején került sor. 2020-tól a progresszív sajtó, az SaS-szel és Zuzana Čaputová államfővel összefogva minden oldalról az akkori OĽANO-t és Igor Matovičot támadta. A sorozatos (mostaninál jóval indulatosabb és intenzívebb) kormányválságok fedezetében azonban a HLAS, mint arany középút megerősödött. Csakhogy 2022-ben kitört a háború, és a HLAS arany középút politikája megbillent.
A Heger-kormány a választók akarata ellenére és átverése árán is teljes mellszélességgel támogatta nem csak Ukrajnát, de az EU gazdaságot tönkretevő és energiaválságot súlyosbító lépéseit is. Mivel Pellegrini nem határolódott Ukrajna (és vele a háború) támogatásától, elkezdett lefelé araszolni.
Közben a Smer 10 százalék alá gyengült (a Focus 2021 januárjában 9,1 százalékra mérte), pártelnöke, Robert Ficonál pedig csak Igor Matovič volt népszerűtlenebb pártvezér. Csakhogy, ahogy a mainstream sajtó azzal volt elfoglalva, hogy Matovič kivégzésével a progresszívokat ültesse kormányra, Fico elkezdte azt a politikát folytatni, amire akkor még a HLAS sem volt kapható. Békét szorgalmazott, és kimondta azt, amit a lakosság igen nagy része gondolt: a Nyugat és Ukrajna is felelősek a háború kitöréséért, az EU pedig óriási hibákat követ el, amelynek a társadalom issza meg a levét.
Ez Robert Ficot és a Smert fokozatosan visszaemelte a legerősebb pártok közé, és néhány hónappal később, 2023 szeptembere végén, meg is nyerte vele a választást. A HLAS, az egykori favorit pedig csak a harmadik lett.
Elindult a lassú hanyatlás
Pellegrininek nem volt sok választása. A progresszívok ugyan kormányfői posztot ígértek neki, a PS-szel való közösködés magában hordozta a párt szétesésének esélyét. Vagy azért, mert a Smerhez közelebb álló vezető politikusok ugrodtak volna ki a pártból, vagy azért, mert a PS – a megszokott progresszív taktikát alkalmazva – megpróbálta volna fellazítani a HLAS frakcióját (lásd Za Ľudí esete az SaS-szel), hogy választások nélkül növelje mandátumai számát és törekedjen egyeduralomra a liberális oldalon.
Így a HLAS a Smerrel lépett koalícióra. Ebben a döntésben valószínűleg a közelgő elnökválasztás (2024 tavasza) is közrejátszott. A progresszívok akkor már Ivan Korčokot akarták indítani, Pellegrininek velük nem termett volna babér. Ráadásul egy háborúpárti állásponttal Pellegrininek aligha lett volna esélye. Végül is, az elnökválasztáson Pellegrini győzött Korčokkal szemben, és ebben a békepárti álláspontjának kulcsszerepe volt.
A HLAS azonban lassan, de biztosan elkezdett hanyatlani. Az ok prózai. A kormánykoalícióban a Smer és az SNS sorai nehezen megtörhetők voltak külső nyomás által. Az SNS frakciója is felbomlott, de annak nem ideológiai, hanem hatalomtechnikai okai voltak. A HLAS azonban alapvetően egy vegyesideológiájú, félig progresszív, félig baloldali párt volt. Nem véletlen, hogy az Ukrajnával, LMBTQ-val és uniós finanszírozással kapcsolatos témák mentén a HLAS frakciója egy ponton megtört, és négy képviselő kirobbantotta a kormányválságot.
Ez a válság hónapokig húzódott, és végül a HLAS kétszeresen is rajta vesztett. Egyrészt, a négy rebellis képviselőjéből kettőt kizárt a pártból. Ezeket később a kormányzótöbbség fenntartása érdekében Fico miniszterré és államtitkárrá nevezte ki. Másrészt, a választók azt látták, hogy a HLAS kormányválságot idéz elő, miközben egyes miniszterei (pl. Drucker) támogatja az LMBTQ-propagandát és brüsszeli vonalat követnek.
Ezt a látásmódot a Smer is táplálta. A Smer magát „Irány – Szlovák Szociáldemokráciának” nevezte el, míg a HLAS-ra úgy hivatkozott, mint „brüsszeli szociáldemokrácia” (hivatalosan egyébként csak „Hang – Szociáldemokrácia”).
Vesztes pozícióba manőverezték magukat
A Hlas támogatottsága a kezdeti sikerek után ingadozó pályára állt. A 2023-as parlamenti választások után, különösen a Pellegrini győzelmével záruló államfőválasztás idején, a párt népszerűsége átmenetileg nőtt. Az AKO ügynökség 2023 májusi felmérése szerint a Hlas elérte a 17,2%-os támogatottságot. Azóta azonban a tendencia lefelé mutat: 2024 márciusában már csak 12,3%-ot mértek, a Focus pedig áprilisban 10,9%-ra, az NMS Market pedig 8,8%-ra becsülte a párt támogatottságát.
A csökkenés részben a kormányválság kirobbantásáért kapott választói megtorlás eredménye, részben annak következménye, hogy a HLAS nem rendelkezik valóban nagy horderőt, reflektorfényt vonzó miniszteri poszttal.
Az egészségügyi tárca nagy figyelmet kap, de válságokkal, és folytonos tűzoltással jár. Aki hosszú távú politikai jövőt akar magának, az messziről elkerüli ezt a tárcát. A belügyminiszteri poszt folyamatos támadások talaja, az ellenzék és a kormánypártok egyik ütközéspontja, nem igazán szavazatszerzésre szolgál.
A gazdasági minisztériumnak pedig súlyos döntéseket kell meghoznia, ami szintén gyengíti a HLAS pozícióját. Ha el fogják törölni a jelenleg minden háztartást érintő energiaár-kompenzációt (márpedig ez csak idő kérdése), azért elsősorban a gazdasági minisztérium fogja elvinni a balhét. A többi miniszter gyakorlatilag láthatatlan.
Egyedül a munka-, család- és szociálisügyi minisztérium jelent valamiféle pozitívumot a párt számára, ott is csak a 13. nyugdíj miatt.
Nem véletlen, hogy míg a választáson a HLAS a 49-63 év közöttiek között tarolt, addig most a szavazói átlagéletkora magasabb, mint a Smer választóinak átlagéletkora, ami megdöbbentő, de a fenti körülmények ismeretében, érthető.
Ha a Smer kizsigereli a HLAS-t, akkor mi lesz a következő választások után?
Egyre biztosabb, hogy a Smer megpróbálja kizsigerelni a HLAS-t. Nincs szüksége ugyanis egy külföldről, bábként bármikor szétzilálható koalíciós partnerre. Szüksége van azonban azokra az arcokra a HLAS-ból, amelyek egykor a Smer vezető politikusai voltak: Erik Tomáš, Denisa Saková, Richard Raši. Ennek oka, hogy a Smer káderhiánnyal küzd, fiataljai inkább a Republika narratíváihoz állnak közel, nem a Fico által megtestesített mainstream baloldalhoz.
De ha nem lesz a HLAS, akkor a Smer (a jelenlegi állás szerint) nem nagyon tud majd koalícióra lépni senkivel, hogy többséget szerezzen. Az SNS jelenleg 1-2 százalék között mozog. A magyar párt ugyanolyan kiszámíthatatlan és könnyen szétzilálható, mint a HLAS.
Elvileg marad a Republika, amely egyes felméréseken már megelőzi a HLAS-t, de közel sem éri el azt a tartozmányt, amelynél helyettesíteni tudja a félprogresszív pártot. A másik probléma, a koalíciós potenciál. Nehéz mondani olyan pártot a jelenlegi felhozatalból, amely hajlandó lenne a Smer és a Republika párosa mellé állni. Ez pedig több dolgot jelent.
A Smer a HLAS bukásában érdekelt
A Smert a békepárti retorika és szuverenizmus juttatta hatalomba 2023-ban. Kormányon azonban ennek megvannak a maga hátulütői. Nehéz külföldön tárgyalni, ha nem is teljes a nemzetközi elszigeteltség, de Fico kormányfő vért izzad, hogy ne zsarolják meg az országot az uniós csapok elzárásával.
A megoldás a teljes szuverenista-nemzeti politikai térfél újraszervezezése. A HLAS kiiktatásával vagy meggyengítésével a Smer megpróbálja visszaszerezni a HLAS miatt elvesztett baloldali szavazókat. Egyszersmind, kiiktatja azt az elemet, akivel a PS legnagyobb valószínűséggel koalícióra tudna lépni.
Ez azért is elkerülhetetlen, mert a Smernek meg kell nyernie a választást. Ha nem ő lesz a befutó, akkor nem ő kapja az első lehetőséget a koalícióalkotásra, ami az erős progresszív, mediális és külföldi nyomás miatt vesztes pozíció. Itt pedig van egy dilemma.
Választókat kellene hagynia a szlovák jobboldali-nemzeti oldalnak úgy, hogy közben saját magát az első helyen tartja. Ezért vissza kell térnie a mainstream baloldali oldalra. Ezt csak a HLAS kárára teheti meg. A jobboldalon pedig szuverenista-nemzeti beállítottságú pártokra, potenciális koalíciós partnerekre van szüksége, akikkel kormányozhat.
Ha a Smer maga mellé tudja állítani a KDH-t, akkor a Republika csak elrettentő eszköz lesz (ha nem kormányoztok velem, szélsőjobboldali koalíciót hozok létre!). Ha nem, akkor a Republika bekerül az első ligás politikába. A két párt azonban önmagában még kevés, szükség van további partnerekre. Az SNS bizonyította, hogy képtelen stabil frakcióként működni, a Magyar Szövetség pedig azt bizonyította az elmúlt hetekben, hogy nem megbízható partner és könnyen felbomolhat az első progresszív intrikára.
Ez azt jelenti, hogy a szlovák nemzeti-szuverenista oldalon új pártok fognak megjelenni. Hogy mennyi, és milyen formában, azt egyelőre nem lehet megjósolni. Ám szükségszerűen megjelennek, mert az SNS nélkül, csak a Republika nem lesz képes lefedni ezt a választói réteget.
A progresszív példa és a Maszövi várható lépése
Olyan mozgásokat kell itt elképzelni, mint amit nemrég a progresszív-globalista oldalon láttunk. Ott az SaS egy akolba terelte az atlantista-háborúpárti mikropártokat (Simon Zsoltékat, Pavol Mackoékat, stb.). A Demokrati elleni kampányt leállították, így az egyre közelebb kerül az 5 százalékhoz.
A magyar pártot vagy sikerül meggyőzniük, vagy beépített trójai falovaikkal gúzsba kötik. Így is úgy is nyernek, mert ha a magyar párt követi ezt a semleges, semmilyen irányt, akkor nem kell velük számolni, és kiszámíthatóbb keretek között lehet kezelni a szlovák pártokra szavazó magyarokat, miközben egy jelentős magyar választói tömeg otthon marad. A PS már akkor is nyer, ha a magyar szavazók tömege otthon marad.
A Magyar Szövetség azonban valószínűleg nem ezt az utat választja. A jelek arra utalnak, hogy Gubík László pártelnök és kompániája nem csak hogy összefog a háborúpárti, progresszív volt most-hidasokkal, hanem rákapaszkodik arra a releváns pártra, akinek a legnagyobb szüksége lesz az erősítésre és amely a ugyanolyan megosztott belsőleg ideológiai alapon, mint a Magyar Szövetség. Ez párt pedig nem más, mint a HLAS.
Ettől a ponttól aztán rengeteg irányba elágazhatnak az események. Az azonban biztos, hogy a szlovák politika jövőjét az határozza meg, hogy milyen jobboldali-szuverenista pártok emelkednek fel a következő két évben, és azok milyen célokat tűznek ki. Mivel a verseny kiélezett, ezúttal igen valószínűnek tűnik, hogy a magyar választók is látványosabban mozdulnak majd meg. Főleg, ha Gyimesi György valóban alternatívát tud majd kínálni – ebben az esetben számos, eddig távol maradó magyar szavazó elmehet választani.
Hogy ez mire lesz elég kormányalakításkor? Ez a könnyebbik, de még költői kérdés. Jóval bonyolultabb lesz választ találni arra, hogy ilyen körülmények között mit tud a magyar politika megőrizni a magyar közösség érdekeinek védelméből? Semlegességgel és semmitmondással nyilván semmit. Így most a nemzeti-szuverenista vonalon múlnak a válaszaink.
Komjáthy Lóránt
Nyitókép forrása: SITA/Milan Illík
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
