És elvont fizikai fogalmakkal. Amelyekre aztán magyarázat születik, legalábbis a közönségtalálkozón, mert a Téridő három kisregényének olvasata – legalábbis a moderátori szerepet betöltő Veres Emese Gyöngyvér szerint, aki úgy fogalmazott: „nem könnyű olvasmány, mert az ember keres összefüggéseket” – nem ad magyarázatot olyan fogalmakra, mint szingularitás, eseményhorizont, entrópia.
A szerző, Oberczián Géza azonban „képbe helyez”, elmagyarázza értelmüket – így mindjárt más megvilágításba kerül a kötet, amely nem is három különálló szöveg, hanem kisregényfolyam, „mert egy irányba hömpölyög a három történet, bizonyos szereplőkön keresztül összefügg”, magyarázta az író.
A szerda délután a Bod Péter Megyei Könyvtárban tartott közönségtalálkozón Oberczián Géza másik kisregénye, az Áramlás is terítékre került, ennek cselekménye már – jórészt – ismerősebb tájakon (Brassóban és környékén) játszódik, a szerző bevallása szerint „egyfajta aparegénynek” szánta. Édesapja ugyanis brassói származásúként ragadt Budapesten a második világháború után, így a szerző gyerekkorát a kétlakiság határozta meg – ezeket az írói fantázián átszűrt élményeket írta meg az Áramlásban, mely családtörténet is, szerelmi történet is, időutazás is visszamenőleg száz évre, üzenete pedig: „szembesülni kéne azzal, hogy mit veszítettünk el”, összegezett Oberczián Géza.
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
