Nagyszombattal véget ért a húsvéti böjt időszaka. Ez a nap nemcsak vallási szempontból kiemelkedő, hanem számos népi hagyomány és szokás is kapcsolódik hozzá – különösen az ünnepi ételek készítésében.
A szlovákiai Regionális Közegészségügyi Hivatal (RÚVZ) pozsonyi szakértői felidézték, milyen hagyományos fogások kerülnek ilyenkor az asztalra, és milyen tevékenységek jellemezték ezt a napot a múltban.
Zuzana Klinčáková, a RÚVZ Egészségügyi Tanácsadó Irodájának munkatársa elmondta:
„Nagyszombaton hagyományosan süteményeket sütöttek, valamint savanyú levest fogyasztottak, amelyet füstölt hús főzőlevéből készítettek, és tojással vagy tésztával sűrítettek. Sok régióban kerül az asztalra sonka, kolbász, kocsonya, füstölt hús tormával.”
A vacsora egyik jellegzetes étele volt a egy savanyú káposztából, gombával, fűszerekkel, fokhagymával és rántással készített leves. Emellett gyakoriak voltak a mákos vagy juhtúrós gombócok, valamint az édes sütemények: kelt tészták, bejglik, fonott kalácsok és túróval töltött húsvéti kalács.
A díszített húsvéti bárányka sem hiányozhatott az ünnepi asztalról – ezt általában kelt vagy kevert tésztából készítették, cukorral, zöld ágacskával és szalaggal díszítve.
A nagyszombat a néphagyomány szerint szerencsés napnak számított vetés és ültetés szempontjából.
Régen az emberek ilyenkor fonták a húsvéti korbácsokat és festették a tojásokat.
Egyes vidékeken tűzrakással is ünnepeltek: „Estefelé, miután a máglyák leégtek, a megégett faágakból kereszteket tettek a földekre, a szentelt tűz hamuját pedig a rétekre szórták” – emlékeztetett a RÚVZ.
tasr/Felvidék.ma
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
