Újabb kérdőjelek merültek fel a nemrég feltámasztott óriásfarkasról

Újabb kérdőjelek merültek fel a nemrég feltámasztott óriásfarkasról

Nyitókép: SITA

Bombaként robbant a napokban a hír, hogy egy amerikai bio- és géntechnológiai vállalat „feltámasztott” egy olyan állatot, amely az utolsó jégkorszak vége felé halt ki. A kölykök valóban hordják őseik jellegzetességeit, azonban vannak, akik szkeptikusak, állítva, igazából nem egészen felel meg a valóságnak, amit a vállalat állít.

A három rémfarkas kölyök jelenleg egy ismeretlen helyen, egy 2000 hektáros területen él, 3 méter magas kerítéssel körülvéve, ahol biztonsági személyzet, drónok és élő kamerák figyelik őket, olvasható a HVG cikkében.

De vajon tényleg feltámasztható egy már kihalt faj? Nos van, aki szerint kellő kritikával kell követni a Colossal ténykedését. Anders Bergstörm, kutyaevolúcióra szakosodott biológus szerint helytelen azt állítani, hogy visszahozták volna az óriásfarkas fajtát a kihalásból, vagy hogy a mostani állatok bármilyen értelemben óriásfarkasok lennének.

Hírdetés

Azt a szakember is elismeri, hogy egy technikailag lenyűgöző kísérlet a szürke farkasok genetikai módosítása, azonban a Colossal, állítja a szakember, erősen eltúlozza azt, hogy mindez mit is jelent.

A biológus fontosnak tartotta megértetni a fajok közötti genetikai különbségek mértékét. A kétféle farkasfaj DNS-e nagyjából 99,5 százalékban hasonló. Ez nagyon soknak tűnhet, azonban a teljes genomban ez mintegy 10 millió eltérést jelent. Ha valaki elvégezné az összes ilyen módosítást egy szürke farkas genomján, akkor biztosan óriásfarkast kapna.

A Colossal viszont mindössze húsz szerkesztés végzett. Ez közel sem elég ahhoz, hogy megközelítse az eredeti rémfarkas biológiát. Bár jelenleg senki sem tudja biztosan megmondani hogy mely különbségek jelentősek biológiailag, Bergstörm azonban úgy gondolja, hogy legalább tízezer, esetleg több százezer szerkesztésre lenne szükség ahhoz hogy egy szürke farkast óriásfarkassá alakítsanak. Húsz szerkesztés ezt meg sem közelíti. Ráadásul a kiválasztott szerkesztések főként a szabad szemmel látható tulajdonságokat pl. a szőrzet színét és a testméretét befolyásoló géneket célozták meg.

De persze nyilvánvalóan több a fajok közötti különbség, mint ezek a felületes tulajdonságok. Van viselkedés, anyagcsere, immunitás, szaporodás stb. A Colossal meg sem próbálta közelíteni a rémfarkas viselkedést, mivel senki sem tudta, hol lehet elérni ezt. Még a farkasok fehérré tétele is csak lazán megalapozottnak tűnik a genomikai adatokon, de ez az a fajta tulajdonság, amely vizuálisan feltűnőbb egy teszi az állatokat.

Bergstörm egyfajta kritikát is megfogalmaz a Colossal általános céljait illetően, beleértve azt is, hogy a kihalt állatok feltámasztására való irreális összpontosítás elvonja a figyelmet a még létező fajok megőrzésének fontosságáról. Azonban nincs teljesen igaza, amikor támadja a vállalatot, ugyanis  az óriásfarkas bejelentésével egy napon arról is beszámoltak, hogy a technológiájukat a vörös farkas klónozására is használják, amely a világ ma élő, legveszélyeztetettebb farkasfaja.

HVG


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »