Február 27-én emlékezik az Egyház Nareki (más forrásokban Naregi, Náreki) Szent Gergely örmény szerzetesre, apátra, költőre, akit Ferenc pápa 2015-ben avatott egyháztanítóvá.
Életéről kevés adat maradt fenn. 950-955 körül született a mai Törökország területén, Vaspurakan örmény királyságban. Anyja halála után testvérével együtt a Van-tó mellett, a nareki monostorban nevelkedett. A szerzetesközösség tagja lett, majd nagyhírű mestere.
Életét aszketikus szemlélődésben élte. Híres misztikus verseiről, himnuszairól, bibliai kommentárjairól és homíliáiról. Legismertebb műve, A bánat könyve című imagyűjtemény ötvenéves kora körül készült el. Halála nem sokkal ez utánra tehető, 1003 körülre. A nareki monostorban temették el. Sírja egészen a 20. századi örmény népirtásig nemzeti zarándokhely volt.
Irodalmi hagyatéka örmény nemzeti közkincs. Remekműve, A bánat könyve, amelyet Siralmak könyve, illetve Siralmas panaszok (örményül: Մատեան ողբերգութեան) címen is ismerhetünk az egyik legkorábbi és leggyakrabban kiadott örmény könyv, amelyet már a középkorban is sokan másoltak és nagyra értékeltek. Azon az ókori nyelven szólalt meg, amely mindmáig az örmény liturgia hivatalos nyelve. 95 fejezetét korai szerkesztője (valószínűleg napi használatra) 367 részre osztotta. A szöveg javarészt ritmikus próza, 26. fejezetét úgy tartják számon, mint ahol az örmény irodalomban először jelenik meg a rím. A bánat könyvét a Kairosz Kiadó, Szám László fordításában magyarul is kiadta 2016-ban.
A bánat könyve (kódex 1173-ból)
Az imafüzér Schütz Ödön armenológus szerint „csodálatos szimfónia egy húron, benne Szent Gergely szíve mélyéből Istennel társalkodik, magára vállalva az egész emberiség bűneit, lázban égő testét-lelkét az utolsó ítélet szörnyei rémítik, de rettegésén átdereng a megváltásba vetett hit”.
Szent II. János Pál ezt mondta A bánat könyvéről: „Nareki Szent Gergely megjárta az emberi reménytelenség sötét mélységeit, és elvitte oda a kegyelem ragyogó világosságát, hogy a reménytelenségben is fényt adjon a hívőknek. Ez a könyv bátorította az örmény keresztényeket arra, hogy állandóan imádkozva az örmény történelem legtragikusabb pillanataiban is erőt merítsenek belőle, és a megpróbált nép keresztény hitét megőrizve újjászülessen.”
Mozaik az örmény katolikus mechitarista rend velencei kolostortemplomában
Puskely Mária A keresztény Európa szellemi gyökerei című kötetében úgy fogalmaz Nareki Szent Gergelyről: „»Az örmény egyház misztikus doktora«, kortársai szerint »testben élő angyal«.”
A legenda szerint hithűsége kivizsgálására egy papi bizottságot küldtek a monostorba. Gergely céljukat megsejtve asztalhoz ültette őket. Két galambot süttetett a tiszteletükre, de a vendégek a pénteki böjt megszegése miatt felháborodva tiltakoztak. Erre a szent a galambokhoz fordult: „Keljetek szárnyra, és térjetek vissza dúcotokba” – mire azok életre keltek, és elrepültek. A küldöttek pedig térdre borultak, és a szerzetes bocsánatát kérték.
Emléknapját az örmény katolikus egyház szeptember 2-án tartja. Ferenc pápa 2015-ben, az örmény genocídium századik évfordulója évében avatta egyháztanítóvá.
2021-ben vették fel Nareki Szent Gergely apát és egyháztanító ünnepét az Általános Római Naptárba. Az erről szóló dekrétumban az Istentiszteleti és Szentségi Fegyelmi Kongregáció rámutatott: „Az életszentség kapcsolódik a tudományhoz, mely Jézus Krisztus misztériumának megtapasztalása, és elválaszthatatlan egységet alkot az Egyház misztériumával. Az életszentség és az isteni és emberi dolgok megértése közti kapcsolat különleges módon ragyog azokban, akik az egyháztanítói címmel rendelkeznek. Valóban, ezeknek a férfiaknak és nőknek bölcsessége nemcsak a sajátjuk, merthogy miként az isteni Bölcsesség tanítványai lettek, egyben tanítókká is váltak az egész egyházi közösség számára.”
Forrás: katolikus.hu; Magyar katolikus lexikon; Puskely Mária: A keresztény Európa szellemi gyökerei
Fotó: Wikipedia, Vatican News, St. Gregory of Narek Armenian Church/ Eastern Diocese of the Armenian Church of America
Magyar Kurír
(sza)
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
