A L’Eco di Bergamo olasz helyi lapnak adott, február 15-én megjelent, számos témát érintő interjújában Pietro Parolin bíboros, szentszéki államtitkár rámutatott, hogy sürgősen szükség van a remény multilaterális (azaz több félre kiterjedő, többoldalú) diplomáciájára és a bátorságra a béketárgyalásokhoz.
Mostanság, amikor úgy tűnik, hogy a nemzetközi diplomácia mindenütt elvesztette vonzerejét és hatékonyságát, Pietro Parolin bíboros megismételte, hogy a Szentszék határozottan támogatja a multilateralizmust, hangsúlyozva a befogadó megközelítés jelentőségét a béke megteremtéséhez.
A konfliktusok megoldását soha nem szabad egyoldalúan kikényszeríteni
– figyelmeztetett a vatikáni államtitkár az interjúban. A sok témát felölelő beszélgetésben Parolin bíboros számos sürgető geopolitikai kérdéssel foglalkozott, köztük a gázai és ukrajnai háborúkkal, a közel-keleti helyzet változásával és Európa szerepével korunk geopolitikai kihívásaiban.
Az izraeli–palesztin konfliktussal kapcsolatban óvatos optimizmusát fejezte ki az ideiglenes és bizonytalan fegyverszünetet illetően: „Ez mindenképpen jó hír, mert kezdenek látszódni a gyümölcsei – mint például az izraeli túszok szabadon bocsátása és a humanitárius segélyek megnövekedett beengedése a Gázai-övezetbe –, és azért is, mert van remény arra, hogy ez egy állandó tűzszünet kezdete, amely véget vet a palesztinok szenvedésének Gáza és Palesztina többi részén.”
A szíriai rezsim közelmúltbeli változásával kapcsolatban Parolin bíboros aggodalmát fejezte ki annak stabilitása miatt, és nyomatékosította, hogy nemzetközi támogatásra van szükség ahhoz, hogy az ország megőrizze területi integritását és elősegítse a sokszínű lakosság harmonikus együttélését.
A kölcsönös bizalmatlanság és félelem akadályozza a párbeszédet
Arra a kérdésre, hogy a nemzetközi diplomácia milyen nehézségekkel néz szembe az olyan összetett helyzetek kezelése során, mint a gázai és az ukrajnai háború, Parolin bíboros megjegyezte, hogy az elsődleges akadály a széles körben elterjedt kölcsönös bizalmatlanság és félelem, amely a polarizációt táplálja és akadályozza a konstruktív párbeszédet. Megerősítette, hogy
Ez az öntörvényű kirekesztés a sokszínű vitákból korlátozza az értelmes közvetítés és a megoldás lehetőségeit – figyelmeztetett a vatikáni államtitkár.
E kihívások leküzdésére Parolin bíboros egy másik diplomáciai megközelítést javasolt, amely abban gyökerezik, amit Ferenc pápa a „remény diplomáciájának” nevez, és amely a párbeszédre, a türelemre és a bizalomépítésre összpontosít. Egy ilyen megközelítés alternatívát jelentene a konfrontáció és kirekesztés uralkodó dinamikájával szemben, helyette olyan keretet javasol, amely a megértést és a hosszú távú megbékélést helyezi előtérbe, és ezáltal hatékonyabb lehet a béke előmozdításában. Ezért – tette hozzá Parolin bíboros – „elengedhetetlen, hogy higgyünk a multilateralizmusban és megerősítsük olyan nemzetközi intézmények szerepét, mint az ENSZ, amelyek biztosítják, hogy hatékonyabban és szélesebb képviseleti formában működhessenek”.
A tárgyalás nem gyengeség
Ferenc pápa és Szent II. János Pál pápa szavait idézve Parolin bíboros hangsúlyozta, hogy
miközben a katonai erőt és az erődemonstrációt továbbra is kiváltságos eszközként kezelik a konfliktusmegoldásra” – mutatott rá Parolin bíboros. Másrészt a békét a megbocsátáson alapuló igazságosságra kell építeni, mivel „hiteles béke nem létezhet igazságos rend nélkül”. „Csak amikor a bátorságot, az igazságosságot és a megbocsátást ismét alapvető értékként éljük meg, akkor lehet majd elindulni a béke felé vezető úton” – állapította meg a vatikáni államtitkár.
Európa, találj újra önmagadra!
Áttérve Európa szerepére a globális ügyekben, Parolin bíboros a kontinens jelenlegi kihívásait arra vezette vissza, hogy nem ismerte el keresztény örökségét az európai alkotmányban. Ennek az elismerésnek a hiánya Parolin bíboros szerint hozzájárult az európai identitás és egység gyengüléséhez. Ahhoz, hogy Európának továbbra is legyen hangja és szerepe a jelenlegi világban, vissza kell térnie azokhoz a történelmi és kulturális gyökerekhez, amelyek egykor erejét és jövőképét adták, amelyet II. János Pál pápa és Ferenc pápa is kért – jegyezte meg.
Forrás: Vatikáni Rádió
Fotó: Vatican Media
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
