Raoul Wallenbergről, a nyilas uralom alatt üldözöttek tízezreit megmentő diplomatáról elnevezett elismerést hatan, köztük Szili András plébános és Baranya István iskolaigazgató vehették át január 17-én Budapesten a Civilek Házában. A díjjal azok tevékenységét ismerik el, akik hitéleti tevékenységükkel hozzájárulnak népek, vallási közösségek együttéléséhez, méltó példát mutatva humanizmusból.
A vészkorszakban a deportálástól magyar zsidók ezreit megmentő svéd diplomatáról elnevezett díj megalapítását a Raoul Wallenberg Egyesület kezdeményezte azzal a céllal, hogy etikai mércét és példát állítson a magyar társadalmi és politikai közélet elé. A díj azok áldozatos munkáját, emberi, közösségi magatartását ismeri el, akik tevékenységükkel, életútjukkal példát mutatnak a Magyarországon hátrányos helyzetben élők, diszkriminációt elszenvedők érdekében, az emberi és állampolgári jogok érvényesítésében kifejtett tevékenységükkel – olvasható a civil szervezet honlapján.
A díjban olyan egyházi személyek, közösségek is részesülhetnek, akik hitéleti tevékenységük során, a hit erejét felhasználva, aktívan hozzájárulnak a különböző népcsoportok, felekezetek, vallási közösségek együttéléséhez, az előítéletek leküzdéséhez.
A díjátadón részt vett Erdő Péter bíboros, prímás és az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye Katolikus Iskolai Főhatósága képviseletében Oláh Gábor tanügyi igazgató.
Sebes József, a Raoul Wallenberg Egyesület elnöke köszöntötte a megjelenteket, kiemelten a díjazottakat. Az elismerést hatan vehették át Szili András plébános, Baranya István, a Meszlényi Zoltán Katolikus Általános Iskola igazgatója, Babits Antal vallásbölcselő, bibliakutató, Glonczi László integrációs oktatási szakértő, Hárs Gábor diplomata, közéleti aktivista, valaminr Surányi András filmrendező, egyetemi oktató.
Andreas Attorps, a Svéd Nagykövetség munkatársa kiemelte, nemzetük büszkeségeként tekintenek Raoul Wallenbergre, akiről a világ számos országában megemlékeznek, és akről több országban neveztek el díjat. Ez a díj mindenütt ugyanazt a célt szolgálja: elismerni azok tevékenységét, akik kiállnak az emberség, a tolerancia, a demokrácia mellett. Rámutatott, az embermentő diplomata emlékezete hídként köti össze a két országot: Wallenberg Svédországban született, de Magyarországon találta meg küldetését, itt vált több ezer ember megmentőjévé. Ő, és a példáját követő életmentők „csillagok”.
– fogalmazott Andreas Attorps.
Sebes József, a Raoul Wallenberg Egyesület elnöke hangsúlyozta, a díjazottak példaképek, és minden honfitárs lehet díjazott, aki inspirál, motivál, hitet, reményt, erőt, viszonyítási alapot ad. Így lesznek példaképek, akik hatással vannak tetteinkre. Követésükre, a tőlük való tanulásra a Biblia is ösztönöz. Azt látjuk, az őszinteség, a becsületesség, a segítőkészség még mindig benne van a fiatalok ideáljában, de sajnos gyengülőben vannak a szülői és tanári példaképek, és egyre többen vannak, akik nem akarnak hasonlítani senkire. Kimondhatjuk:
Ha a segítőkészség, empátia, hitelesség jelen van, nagy és növekvő a civilek és egyházak, a modern kommunikációs intézmények szerepe.
A laudációkat a bíráló bizottság részéről Forgácsné Dénes Katalin titkár es Derdák Tibor elnök ismertette.
Forgácsné Dénes Katalin Szili András, Békásmegyer-Ófalu Szent József-templom plébánosa, a Szent Erzsébet Karitász lelkésze méltatásában ismertette a díjazott papi életútját, melynek fontos része a spanyol anyanyelvű hívek lelkipásztori gondozása. Az ukrajnai háború kitörésekor vállalta és megszervezte az Ukrajnában tanuló, menekülni kényszerülő spanyol ajkú diákok befogadását. Egy este alatt összegyűlt befogadásukra minden, ami szükséges, és a békásmegyeri-ófalusi Szent József Plébánia közössége heteken át gondoskodott a 150-200 menekült elszállásolásáról, ellátásáról. Mint a spanyol ajkúak lelkésze segíti híveit, hogy „identitásuk megőrzése mellett megismerjék a magyar és európai kultúrát, közös vallási és kulturális alapokat keresve és egymást elfogadva, együtt élve a többségi társadalommal maguk is befogadó közösséggé váljanak”.
A békásmegyeri fiatalok közösségét, a „pueblót” vezető fiatal plébános vallja,
Szili Andrást Erdő Péter bíboros terjesztette fel a díjra.
Baranya István tanító, tanár, pszichológus a Meszlényi Zoltán Katolikus Általános Iskola igazgatója. 28 éve vezeti az intézményt, 41 éve van a pályán. Iskolája kezdettől fogva felvállalja a hátrányos helyzetű gyerekek nevelését, teszik ezt ma a katolikus értékrend iránt elkötelezetten, a tantestület támogató közegében. Az orosz–ukrán háború alatt 120 ukrán menekült tanulót fogadtak be. Az intézmény 2020-ban került az EKIF fenntartásába.
Számos roma származású fiatal számára tudott oktató-nevelő munkájuk kitörési lehetőséget biztosítani, akik ma már államtitkárként, főigazgatóként, válogatott sportolóként, képviselőként, sikeres vállalkozóként állják meg a helyüket. Baranya István több alkalommal volt nemzetközi konferenciák előadója, így mutathatta be Párizsban a szegény és cigány származású tanulók magyarországi nevelését. Baranya István nemcsak az iskola, hanem az iskolai oktatást támogató tanoda vezetője is. Hitvallása: Mindannyian Isten gyermekei vagyunk. Az intézményvezetőt Gyetván Gábor, az EKIF főigazgatója ajánlotta a díjra.
Baranya István a díjat megköszönve megfogalmazta, mennyire hálás, hogy az elismerést a főpásztora, családja, a tantestülete és az EKIF munkatársai jelenlétében veheti át. „Legyünk elfogadóak, hogy együtt dolgozhassunk.
Babits Antal kiadóvezető, egyetemi oktató, bibliakutató nevéhez számos publikáció kötődik. Sokat tett a zsidóság, a neológia fennmaradásáért. Felekezettől függetlenül képviseli a zsidó-keresztény Biblia igazságait.
Glonczi László személyes missziója a romákat ért jogsértések feltárása és orvoslása. A Hátrányos Helyzetű Családok Egyesületének megalapítójaként küzd a jog- és érdekérvényesítésért, az integrált oktatásért.
Hárs Gábor diplomata, közéleti aktivista a baloldali politizálás képviselője. Szerepet vállalt a Raoul Wallenberg Egyesületben és más jogvédő szervezetekben.
Surányi András filmrendező, egyetemi oktató. 26 film kötődik a nevéhez, köztük a Kocsis –Intim megvilágításban, Az aranycsapat, a Fény-képek gyermekeinknek, Erózió, Egy másik világ. A KuglerArt galéria vezetője, mely a cigány képzőművészet, népművészet, iparművészet együttes bemutatását tűzte célul.
Fotó: Merényi Zita
Trauttwein Éva/Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
