A döntést a havannai külügyminisztérium jelentette be január 15-én, a Katolikus Egyház közvetítését és a pápa szentévi felhívását kiemelve. Miguel Díaz-Canel elnök a napokban levelet is intézett Ferenc pápához az ügyben. A kubai diplomácia közleménye nem utal arra, hogy a döntés közvetlen kapcsolatban áll a Fehér Ház lépésével, hogy leveszi Kubát a terrorizmust támogató államok listájáról.
Fokozatosan bocsátják szabadon a foglyokat, a Katolikus Egyház évek óta tartó közvetítő tevékenysége segítségével – jelentette be tegnap a kubai külügyminisztérium, amely közleményben tudatta, hogy 553, „különböző bűncselekményekért elítélt” ember szabadon bocsátásáról döntött. Azt nem pontosították, hogy azok között, akiket Havanna szabadon enged, vannak-e politikai foglyok is, akik közül sokan a 2021 júliusában tartott kormányellenes tüntetéseken való részvételük miatt töltik büntetésüket.
A bejelentés néhány órával azután történt, hogy Joe Biden kormánya közölte: leveszi Kubát a terrorizmust támogató államok listájáról, amelyen olyan országok szerepelnek, mint Észak-Korea, Irán és Szíria. A kubai diplomácia közleménye nem utal arra, hogy a döntés közvetlen kapcsolatban áll a Fehér Ház lépésével. Az USA-ban hamarosan hivatalba lépő Donald Trump megválasztott elnök első elnöki ciklusa alatt Kubát is felvette ugyanerre a listára.
A havannai kormány közölte, hogy január elején Miguel Díaz-Canel elnök levelet intézett Ferenc pápához, amelyben közölte a döntést, hogy „553, különböző bűncselekményekért büntetett embernek szabadságot biztosít”. A kubai kormány arról számolt be, hogy „folyamatosan kapcsolatban állt Ferenc pápával és képviselőivel, és a korábbiakhoz hasonlóan tájékoztatta Őszentségét a szabadságuktól megfosztott emberek átvizsgálásának és szabadon bocsátásának folyamatáról”. Emlékeztettek arra, hogy 2023–24-ben „több mint 10 ezer szabadságvesztéssel büntetett személyt” engedtek ki a börtönből „a törvény által biztosított különböző típusú kedvezményekkel”. A pápa „A remény zarándokai” mottójú szentév meghirdetésekor a Spes non confundit (A remény nem csal meg) kezdetű bullában azt javasolta, hogy a kormányok éljenek az amnesztia vagy a büntetések enyhítésének lehetőségeivel – emlékeztett a havannai közlemény a szentév szellemiségére.
1998-ban, amikor II. Szent János Pál a szigetre látogatott, Fidel Castro mintegy kétszáz embert engedett szabadon. Több ezer fogoly nyerte vissza szabadságát XVI. Benedek 2012-es kubai látogatásának előestéjén, és mintegy 3500 fogoly Ferenc pápa 2015-ös érkezése előtt. A két dátum közötti időben történt meg a diplomáciai kapcsolatok helyreállítása Washington és Havanna között, 2014 decemberében. Barack Obama amerikai és Raúl Castro kubai elnök egyaránt megköszönte Ferenc pápának a megállapodás elérésében való közreműködését.
Fordította: Thullner Zsuzsanna
Forrás: Vatican News olasz nyelvű szerkesztősége
Fotó: Vatican News
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
