Kétéves politikai bénultság után a libanoni parlament Joseph Aoun katolikus tábornokot választotta elnökké. Libanonban a békés együttélés zálogaként hagyományosan a miniszterelnök szunita, a házelnök síta, az államfő maronita katolikus keresztény. A választási patthelyzet – az elnöki mandátumot két évig nem tudták betölteni – feloldásában a külföldi közvetítők is kulcsszerepet játszottak.
Több mint kétéves politikai bénultság után Libanon új elnököt kapott: Joseph Aoun tábornokot, a hatvanéves maronita katolikus férfit. A libanoni fegyveres erők korábbi parancsnokát január 9-én 99 szavazattal választották meg a 128 fős parlamentben. Megválasztása véget vet annak a vezetői vákuumnak, amely 2022. október 30-án kezdődött, amikor Michel Aoun korábbi elnök mandátuma lejárt. Annak ellenére, hogy a két elnöknek azonos a vezetéknevük, nem állnak rokonságban.
Joseph Aoun megválasztására hónapokig tartó heves politikai káosz és huzavona után került sor. A szavazás korábbi fordulói nem vezettek konszenzusra a síita Hezbollah párt és az ellenzéki frakciók közötti mély megosztottság miatt. Az áttörésre akkor került sor, amikor a Hezbollah és szövetségese, az Amal mozgalom a szíriai Aszad-párti jelölt, Szulejmán Frangie helyett Aount támogatta. Bár Aoun katonai vezetése kétpárti tiszteletet váltott ki, megválasztása jogi bonyodalmat okoz: Libanon alkotmánya tiltja, hogy magas rangú állami tisztviselők, akik az előző két évben közhivatalt viseltek, elnöki tisztséget vállaljanak. Ezért az alkotmány módosítására lesz szükség ahhoz, hogy legitimálásra kerüljön az új elnök, ami kihívást jelent Libanon törékeny politikai környezetében.
A választás sikerét elősegítették a külföldi közvetítők, köztük a francia Jean-Yves Le Drian; az amerikai küldött, Amos Hochstein és a szaúd-arábiai Jazid bin Farhan, akik kulcsszerepet játszottak a patthelyzet feloldásában. Közreműködésük tükrözi, hogy Libanon geopolitikai helyzete sakktábla jellegű: a rivális hatalmak jelentős befolyást gyakorolnak a belföldi frakciók felett. Az áttörés a közelmúlt pusztító konfliktusa után következett be. Az ország déli és keleti részén két hónapig tartó háború november 27-én Franciaország, az Egyesült Államok és az ENSZ közvetítésével tűzszünettel ért véget. A megállapodás értelmében az izraeli erők kivonulnak Dél-Libanonból, a Hezbollahnak – amely az ország egyik jelentős befolyással bíró pártja is – pedig át kell helyeznie csapatait a Litani folyótól északra, miközben a libanoni hadsereg átveszi a biztonsági műveleteket a térségben. A tűzszünet a párhuzamos katonai erőként működő Hezbollah és Izrael között évek óta tartó feszültségnek vet véget. A konfliktus 2023 szeptemberében a Hezbollah vezetőjének, Hasszán Naszrallahnak az életét követelte, ami fordulópontot jelentett a csoport térségbeli dominanciájában.
Elnökként Aounra az a herkulesi feladat vár, hogy Libanon számtalan válságának megoldásában segédkezzen. Az ország gazdaságilag továbbra is bénult, politikailag megosztott és társadalmilag széttöredezett. Beiktatási beszédében Aoun hangsúlyozta, hogy fenntartja a nemzeti paktumot, azt a kényes felekezeti hatalommegosztási megállapodást, amely Libanon kormányzásának alapját képezi, s amely alapján hagyományosan a miniszterelnök szunnita, a házelnök síita, az államfő maronita katolikus keresztény.
Azt is ígérte, hogy újjáépíti a közelmúltbeli konfliktus által lerombolt területeket, és elnökségét a megújulás esélyének állította be. Ezek az ígéretek azonban egy széttöredezett politikai rendszernek és a kormányzati intézményekkel szembeni széles körű társadalmi bizalmatlanságnak a hátterében nehéz kihívás elé állítják az új elnököt.
Ferenc pápa az Apostoli Szentszékhez akkreditált diplomáciai testülethez intézett beszédében január 9-én ezt mondta Libanonról: „Én is a szeretett Libanonra gondolok, és reményemet fejezem ki, hogy az ország a keresztény közösség döntő segítségével képes lesz a szükséges intézményi stabilitásra, amely szükséges a súlyos gazdasági és szociális helyzet kezeléséhez, a háború sújtotta déli országrész újjáépítéséhez, valamint az alkotmány és a taifi megállapodás teljes körű végrehajtásához. Minden libanoni dolgozzon azon, hogy a nagy cédrusok országát soha ne csúfítsa el a megosztottság, hanem inkább az »együttélés« jellemezze. Libanon maradjon az együttélés és a béke országa, illetve üzenete.”
Forrás: Zenit.org
Fotó: TerraSanta.net
Kuzmányi István/Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
