Feljelentették a Magyar Szövetség Nyitra megyei képviselőit – a kétnyelvű táblák és egy kampányesemény kerültek célkeresztbe Vataščin Péter2024. 12. 18., sze – 13:20 Komárom |
Két külön esetben érkeztek feljelentések a magyar politikusok ellen: az egyik az idén kihelyezett kétnyelvű perbetei útirányjelző táblára, a másik pedig egy tavalyi kampányeseményre vonatkozik. Utóbbi során a komáromi elkerülőútra hívták fel a figyelmet.
A feljelentésekről a Magyar Szövetség (MSZ) megyei képviselői, Orosz Örs és Andruskó Imre tájékoztatták a nyilvánosságot a hét elején. Az egyik esetben mindkettejüket, továbbá Csenger Tibort, Nyitra megye alelnökét jelentette fel valaki egy 2023. szeptemberi kampányesemény miatt. A politikusok ekkor egy „performanszot” hajtottak végre Komárom nyugati határában, a majdani elkerülőút nyomvonalán. Hogy felhívják a figyelmet a fejlesztés szükségességére, két méternyi szabványos aszfaltréteget, „utat” hoztak létre a termőföldön, amelynek bérlője beleegyezett az akcióba. Az építményt aztán rövid időn belül eltávolították.
A másik feljelentés az idén júniusban Perbete mellett kihelyezett kétnyelvű útirányjelző tábla miatt érkezett Orosz és Csenger ellen. A tábla kapcsán még abban a hónapban felmerültek adminisztrációs problémák, ám ennek ellenére teljesen jogszerű volt a kihelyezése. Egy ismeretlen feljelentő azonban újra belekötött a folyamatba.
Kapcsolódó cikkünk Perbete |
Összesen 686 tábla cseréjéről vagy kihelyezéséről van szó a Komáromi, Érsekújvári, Lévai és Vágsellyei járásokban. Miután ez befejeződött, 2026-ban a turisztikai táblák kétnyelvűsítésére is sor kerülhet Nyitra megyében.
A Magyar Szövetség Nyitra megyei képviselőcsoportja és más tisztviselőik által leleplezett tábla a 509-es és az 589-es másodrendű utak kereszteződésének közelében, ill. fizikailag Perbete és Bajcs között található.
Orosz Örs, Nyitra megye kulturális és idegenforgalmi bizottságának elnöke egy 15 éve tartó nyelvhasználati küzdelem jelentős mérföldkövének nevezte az aktust. Megemlítette a Kétnyelvű Dél-Szlovákia mozgalom 2011-ben kezdett működését. Méltatta a Híd koalíciós pártként és Gyimesi György parlamenti képviselőként tett erőfeszítéseit is, amelyekkel előmozdították, ill. beépítették a jogrendbe a közúti kétnyelvűséget. Tavaly Nagyszombat megyében már megindult az irányjelző táblák kétnyelvűsítése, a hétfői nappal pedig ez Nyitra megyében is elkezdődött. Később hozzátette, a most bemutatott perbetei tábla számít a járás legnagyobbjának, ezért is mutatták be ezt először. Elmondta még, hogy azon települések határában lehet elhelyezni ezeket a táblákat, ahol a magyarok számaránya meghaladja a 20%-ot.
Farkas Iván, a párt megyei frakciójának vezetője elmondta, a 2022-es megyei választásokat követően a táblacserét beiktatták a koalíciós szerződésbe. A cserék, ill. kihelyezések előreláthatólag a jövő év végére fejeződnek be. Ezt követően a barna színű turisztikai táblákat is kétnyelvűsíteni szeretnék. Farkas hozzátette: 2023-ban elfogadtatták a megye vezetésével, hogy létrejöjjön a nemzeti kisebbségek és marginalizált csoportok bizottsága, amely az irányjelző táblák ügyét is felkarolta. 2024 februárjára sikerült elérniük, hogy a megyei hivatal elkezdett foglalkozni a kérdéssel, s utasította az önkormányzat útkarbantartó vállalatát, hogy a megye négy déli járásában fokozatosan kétnyelvűsítse az irányjelző táblákat. A költségvetésben 100 ezer eurós keretet különítettek el erre az évre és célra. 2025-ben hasonlóképp tervezik folytatni a táblacserét.
Csenger Tibor megyei alelnök, ill. az említett bizottság vezetője elmondta, a vonatozó 2020-as rendelet tette lehetővé az irányjelző táblák kétnyelvűsítését, ebből indultak ki, ill. az év elején az ügyben egyezettek Horony Ákos kisebbségi kormánybiztossal. Összesen 686 tábla cseréjéről van szó a Komáromi, Érsekújvári, Lévai és Vágsellyei járásokban.
Korrekt volt a rendőrség
Orosz Örs úgy fogalmazott,
sajnálja, hogy az „ódivatú, mečiarista-slotai időket idéző nacionalizmustól fűtött feljelentgetések jöttek újra divatba“.
Utalt arra, hogy a közelmúltban nemcsak ők, de Komárom városa, ill. a KOMVaK vízgazdálkodási vállalat ellen is érkeztek hasonló jellegű feljelentések. A tavalyi kampányesemény kapcsán emlékeztetett: a komáromi elkerülőútra is használható, korábban elkülönített összegből Kisszeben (Sabinov) mellett épül tehermentesítő út – vagyis annak a régiónak, amelynek nincs politikai képviselete, „nem fognak babérok teremni“.
Ő és Andruskó is hangsúlyozták, a rendőrség korrekt módon és hangnemben hallgatták ki őket, ill. kötelességük is lefolytatni az eljárást.
Andruskó szerint
nem tudják pontosan, ki volt a feljelentő – a 2023-as „performansz” kapcsán hozzátette, senkinek nem okoztak kárt, az „útdarab” eltávolítása óta pedig tovább zajlik a mezőgazdasági termelés az érintett néhány négyzetméteren.
Összefügghetnek a feljelentések
A két üggyel kapcsolatban bővebb tájékoztatást kértünk a rendőrségtől, ám cikkünk megjelenéséig nem kaptunk tőlük választ. Ha ezt megteszik, beszámolunk róla az olvasóinknak.
Információink szerint elképzelhető, hogy az MSZ politikusai és a Komárom városa és önkormányzati cége ellen érkezett feljelentések összefügghetnek – ill. kapcsolatban vannak azokkal a komáromi „ügyekkel”, botrányokkal, amelyeknek főleg hangulatkeltés és lejáratás volt a céljuk idén, valamint az elmúlt években.
Kapcsolódó cikkünk Komárom/Gúta/Ógyalla/Naszvad |
Az elmúlt hónapokban két szlovák nyelvű újságcikk is erős kritikával illette azt, hogy a komáromi képviselő-testületi üléseken túlnyomórészt magyarul beszélnek a jelenlevők. Arról azonban sem Komáromban, sem a járás további három városában sincs szó, hogy akár a magyar, akár a szlovák nyelvet bárki is a másik kárára erőltetné. Az is világos, hogy a kétnyelvűség biztosítása összetett feladat, s mindenki máshogy próbálja kezelni.
Júniusban és augusztusban is közölt egy, a komáromi képviselő-testületet és a városvezetést bíráló cikket a Pluska. A portál újságírója elsősorban azt sérelmezte, hogy az ülések javarészt magyarul zajlanak, a komáromi szlovákok pedig nem férnek hozzá az elhangzottak fordításához. Két ülésen ő maga is megjelent, ahol tolmácsolást is kapott. Kifogásolta azonban, hogy április 18-án Banai Tóth Pál fordított neki szlovákra, ahogyan a tolmácskészülék hiányát is sérelmezte. Végül kétségbe vonta, hogy a Dunamocs polgármesteri posztját is betöltő Banai Tóth egyáltalán végezhet-e ilyen munkát. Nem tetszett neki az sem, hogy a komáromi ülések felvételeit sem fordítják le szlovákra.
Az újságíró a belügyi és a kulturális tárcánál is utánakérdezett a vonatkozó jogszabályoknak, ami a videófelvétel közlését illeti. Előbbi közölte, ha a nyilvánosnak minősülő testületi üléseken a nemzeti kisebbségek nyelvén is zajlik a tárgyalás, az az államnyelv használata mellett történhet. A kulturális minisztérium illetékese pedig egyenesen úgy fogalmazott, a szlovák fordítás nélkül közölt felvétellel „a nemzeti kisebbség tagjait előnyben részesítették”.
Az újságíró aztán a június 27-i ülésen a lakossági kérdéseknél éles kritikával illette a polgármestert, előtte kérte, hogy szlovák legyen a tárgyalás nyelve. Azt pedig elutasította, hogy a városi rendőrség jelenlevő parancsnoka tolmácsoljon neki. Augusztus végi, második második cikkében két helyi szlovák fiatalt idézett, akik méltatlankodva számoltak be a magyar nyelven is zajló ülésekről, hiszen nem értik azokat. Emellett megszólaltatott egy középkorú magyar férfit is, aki származása ellenére többek között azt mondja, hogy az államnyelvet kéne használniuk a képviselőknek. A kulturális minisztérium szerint Keszegh Béla polgármester ráadásul megsértette az államnyelvről szóló törvényt azzal, hogy nem adott helyet az újságíró tiltakozásának.
Az újságíró végül megszólította Kovács Zoltánt is, a kisebbségi kormánybiztosi hivatal titkárságának vezetőjét. Ő közölte: helyben, az ülésen bárki végezhet fordítást, aki bírja az államnyelvet. A törvénysértést ő is megállapította, ám hozzátette, a jogszabály szerint senki sem korlátozhatja a képviselőt abban, hogy kisebbségi nyelven szólaljon fel. A szerző a cikk végén méltatlankodva veszi tudomásul, hogy még a hivatalos szervek sem biztosak abban, hogy milyen nyelvet kell használni az üléseken. „Nem annak kéne érvényesülnie, hogy »Szlovákiában szlovákul?«” – zárja a szövegét.
Az ülések kétnyelvűek
A komáromi képviselő-testületen belül valójában van egy régi, rugalmas és informális egyezség arról, hogy mindenki a saját anyanyelvét használhatja. Ez egész egyszerűen annyit tesz, hogy a magyarok magyarul, a szlovákok szlovákul beszélnek – noha arra is van példa, hogy az adott személy az alkalom és téma szerint váltogatja a nyelveket. Alapvetően mindenki érti azt, amit a másik nyelven mondanak.
Teljesen szlovákul gyakorlatilag csak akkor zajlik egy ülés, ha azon egy hivatalos vendég van jelen. Gyakran megtörténik az is, hogy például a közintézmények képviselőinek felszólalásánál vagy a lakossági kérdéseknél is szlovákul zajlik a vita, ha az adott személy ilyen nyelven adja elő a mondandóját.
Az újságíró kritikája arra épülhet, hogy az ülés résztvevőinek nagyobbik része általában magyar, így az ő nyelvük ebből a szempontból túlsúlyban van a szlovákhoz képest.
Provokáció?
Az önkormányzatot kritizáló második szlovák cikk után megszólítottuk Keszegh Bélát, aki úgy fogalmazott, a komáromi testületi üléseken mindig is jól működött a kétnyelvűség, s amennyiben ezt valaki igényelte, tolmácsot biztosítottak neki. Eddig a „józan ész és a gyakorlatiasság szabályai működtek és tisztelték egymást”. Ha pedig eleget tettek volna az újságíró kérésének, akkor azzal többen lemondtak volna magyar anyanyelvük használatáról.
„Ő egyértelműen provokatív jelleggel érkezett, ezen dolgozott, kereste a fogást. Megkérdőjelezett egy olyan tolmácsot, aki az igazságügyi minisztériumnak fordít egy cégen keresztül, s a legmagasabb szintű tárgyalásokon vesz részt” – közölte Keszegh, majd folytatta: „Az is egyértelmű, hogy egy helyi Facebook-csoport két-három provokatőre hecceli őt, mert a témák, amelyekre rákérdez, egyértelműen nem tőle származnak.” Hozzátette: a tendenciózus cikkek célja, hogy azokat az embereket vezesse félre, akik nem itt élnek. Hangsúlyozta: a helyi szlovák közösségnek sosem volt gondja az ülések kétnyelvűségével.
„Mi az emberekkel beszélgetünk, nem árnyékbokszolunk. Elég sokat kint vagyunk a lakosok között. Ő pedig leutazik ide, hecceli őket és Szlovákia többi részét is azzal, hogy mi zajlik Komáromban. Meggyőződésem, hogy erre van most a legkevesebb szükség az országban”
– mondta a polgármester.
Elmondta azt is, hogy az ülések közvetítése nem hivatalos platformon történik, így itt nem is kell számolni törvényi megkötéssel. A kritikával legfeljebb azt lehetne elérni, hogy egyáltalán ne legyen közvetítés. Ráadásul egy-két tucat ember követi ezeket figyelemmel, akik egy része újságíró.
Helyi adottságok
Megszólítottuk Ondrej Gajdáčot, a város szlovák nemzetiségű alpolgármesterét is. Más tisztviselőkhöz hasonlóan ő sem tud arról, hogy a kétnyelvűséggel különösebb gondok lennének most, vagy lettek volna a múltban.
„Komáromban születtem, s ebben a környezetben nevelkedtem. Fiatalkoromban sosem kellett a kétnyelvűséggel törődni, mert a lakosok túlnyomó többsége szlovákul és magyarul is tudott, s nem foglalkoztunk azzal, ki milyen nyelven beszél. Aszerint válaszolok szlovákul vagy magyarul, hogy ki hogyan szólít meg engem. A másik dolog pedig az, hogy a kétnyelvűség Európa számos részén, a határmenti területeken egy létező jelenség: szlovén-olasz, osztrák-olasz területeken, nem is beszélve Svájcról és így tovább. Vagyis ez nálunk nem egy egyedülálló dolog. Ami pedig a hivatali ügyintézést illeti, a vonatkozó törvényeket mindenkinek be kell tartania mindkét oldalon. Vannak bizonyos szabályok, amelyeket az önkormányzatok határozhatnak meg.
Komáromban az a közismert szabály, hogy a képviselő-testületi üléseken mindenki olyan nyelvet használ, amilyet szeretne. Ha valaki nem érti valamelyiket, kaphat tolmácsot. A gyakorlatban ezzel nincsenek kifejezett gondok.
Természetesen senkinek sem szabad valamilyen módon ráfizetnie arra, hogy nem érti az egyik vagy a másik nyelvet, ám azt is tiszteletben kell tartani, hogy itt a szlovák a hivatalos nyelv” – mondta lapunknak Gajdáč.
Andruskó Imre, aki az egyik legrébben szolgáló városi képviselő, megkeresésünkre elmondta, az üléseken szerinte sem volt gond sosem a magyar nyelv használatából. Emlékeztetett, júniusban az újságíró jelenlétében elmondta: nem tartja tisztességes dolognak, hogy amikor kellemetlen és fontos döntéseket kell hozni például a hulladékilleték ügyében, „akkor jön valaki, és egy mondvacsinált problémából akar óriási gondot kreálni”. Végül hozzátette: egy-egy ülésre akár több ezer oldalnyi szlovák nyelvű anyagot is kaphatnak a képviselők, amelynek legfeljebb csak a címük szerepel magyar nyelven is. Az ok egyszerű: az önkormányzatnak nincs arra kapacitása, hogy ezeket lefordítsa. Szerinte a lényeg a végül elfogadott szlovák nyelvű anyag, ami bárki által szabadon hozzáférhető, s ugyanez érvényes a jegyzőkönyvekre is.
Mindenki máshogy csinálja
A Komáromi járás négy városa sok mindenben különbözik – így abban is, hogy a testületi üléseken hogyan kezelik a szlovák, ill. a magyar nyelv használatát.
Gútán a képviselő-testület tagjainak mindegyike magyar anyanyelvű, ezért a teremben a legtöbb esetben így zajlik a kommunikáció. Ha azonban olyan vendégük van, aki nem ért magyarul, akkor ahogyan Komáromban, az ülés itt is kizárólag szlovák nyelven zajlik. Gúta utólag, a városi tévé adásaiban egyensúlyozza ki a nyelvi arányokat: a döntően magyar nyelvű felvételeket hangalámondással lefordítják szlovákra is, amit aztán leadnak a tévéadásban, ill. az utólag megnézhető a Gúta TV Youtube-csatornáján is. Kárpáty Ernő alpolgármester megkeresésünkre még hozzátette, a város hivatalos Facebook-csatornáján az élő közvetítés ugyan csak magyarul zajlik, de a mesterséges intelligencia segítségével később szerinte bizonyára lehetséges lesz az automatikus élő szlovák feliratozás is.
Ógyallán nem minden képviselő tud magyarul, ezért ott a tárgyalás nyelve néhány kivételtől eltekintve a szlovák. Ugyanakkor a programot, vagyis a napirendi pontokat, ill. a szavazások után az elfogadott határozatok címét mindkét nyelven felolvassa egy magyarul is tudó tisztviselő.
Naszvad a másik három városhoz képest egy negyedik megoldást választott: minden hozzászóló igyekszik egymás után mindkét nyelven megnyilvánulni. Ez egyszerűen azt jelenti, hogy Molnár Zoltán polgármestertől a képviselőkig lehetőség szerint minden hozzászóló magyarul és szlovákul is elmondja, amit szeretne. Egy-egy esetben ez elmarad, s csak egy nyelven hangzik el a felszólalás, azonban a kétnyelvűség az irányadó.
Nincs tökéletes megoldás
A négy város példáiból látszik, hogy a képviselő-testületi ülések kétnyelvűségének biztosítása rendszerint problematikus, s nem igazán van tökéletes megoldás. A kisebbségi és az államnyelv közti megfelelő arány beállítása nem egyszerű. Időt, türelmet, pénzt, emberi erőforrást illetve mindezek kombinácóját igényelheti, nem beszélve arról, hogy ezt hogyan határozzák meg a helyi viszonyok és a lakosság igényei, valamint egy folyó és kötött tárgyalás dinamikájáról.
A komáromi megoldás a folyamatban levő ülésen azoknak valóban problémát jelenthet, akik nem értik mindkét nyelvet – mégpedig elsősorban az egynyelvű, azon belül is a szlovák lakosoknak. Gútán csak helyben, az ülésteremben és az élő közvetítés során adódhatnak gondok, azonban a négy közül a lakosságot tekintve ez a „legmagyarabb” város. Ógyallán a szlovákul nehezen vagy egyáltalán nem értő magyarok azt kifogásolhatják, hogy a tárgyalások elején és közben tett nyelvi gesztusok számukra nem elegendőek. Naszvadon pedig az ülést vontatottá teheti, hogy a legtöbbször mindenki egymás után két nyelven is elmondja azt, amit szeretne.
Az is világos azonban, hogy egyik önkormányzat sem viszonyul rosszindulatúan a kétnyelvűséghez, s valamilyen módon igyekszik azt kezelni. Nincs nyoma annak sem, hogy magyar vagy szlovák oldalról egyes tisztviselők kifejezetten és előre megfontoltan a másik nyelv rovására erőltetnék a saját anyanyelvüket. Arra sincs példa egyik városban sem, hogy a képviselő-testületi munka során – beleértve az üléseket is – súlyos nyelvi akadályokba ütköznének a tisztviselők.
Régi „reflexeket” idéz
A párt megyei képviselőivel kapcsolatos eljárások miatt megkerestük a MSZ sajtóosztályát is. A 2023-as kampányesemény vonatkozásában nem, a perbetei tábla esetében azonban elküldték az állásfoglalásukat.
A párt többek közt azt közölte, a Szlovákiában élő magyarok érdekképviseletét felvállaló magyar pártként elengedhetetlennek tartják „közösségünk nyelvhasználati jogainak, ezen belül a vizuális kétnyelvűségnek a fokozatos bővítését“.
„A MSZ Nyitra megyei képviselői idén júniusban a vonatkozó törvény adta lehetőségeket, az útjelzőtáblákkal is foglalkozó, 30/2020-as számú rendeletet kihasználva kezdték el a megye déli járásaiban található közúti irányjelző táblák kétnyelvűsítését. A perbetei táblán kívül 100 ezer eurós ráfordíttással további 686 táblán jelennek majd meg a magyar nyelvű helységnevek.
Úgy tűnhet, hogy 686 kétnyelvű tábla ellenében egy feljelentés elfogadható arány, de a valóságban ez is azt jelzi, hogy egy demokratikus jogállamban 30 esztendő sem volt elegendő ahhoz, hogy ne szúrjunk szemet a többségi nemzet nacionalista tagjainak.
A kétnyelvű közúti táblák miatt történő feljelentések ugyanazokat a három évtizeddel ezelőtti reflexeket idézik, mint a nyelvtörvény kulturális minisztérium által tervezett módosítása és maga az a tény is, hogy egy olyan országban, ahol a lakosság csaknem 11 %-a más nemzetiségűnek vallja magát, egyáltalán létezik az állam nyelvét védő jogszabály“
– zárul a MSZ sajtóosztályának tájékoztatása.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
