Az Európai Unió arcai Közép-Európából, helyből és Berlinből Vataščin Péter2024. 12. 11., sze – 15:25 Komárom |
Az „Érdekérvényesítés és viszontagságok az Európai Unióban“ című konferencián három különböző perspekítvából világították meg előadók az EU működését. Nem hiányzott sem a globális, sem a helyi kitekintés, valamint a Unió által biztosított lehetőségek újbóli és jobb felhasználásáról is szó esett.
A Fehér Sólyom Polgári Társulás szervezésében, ill. a pénzügyminisztérium támogatásával megvalósuló eseményen három előadás volt terítéken a Kortina Étteremben. Ezek különböző szempontokból vizsgálták az Európai Uniót. Less Károly, a társulás elnöke is az előadók és a közönség sokszínűségét emelte ki – ugyanis szerinte a konferencián szlovák és magyar, konzervatív és liberális emberek ültek le beszélgetni, ill. közösen gondolkodni.
Keszegh Béla polgármester a jelenlevőket köszöntve arról beszélt, hol néznék meg, hogy mi mindent kínál az EU, ha nem épp Komáromban. Különösen a határellenőrzés megszűnését emelte ki, ami nagyban segítette a város és környékének életét. Az EU-n belüli problémák kapcsán pedig annyit mondott,
az Unió olyan mint egy házasság: nem maga az intézmény rossz, hanem az abban résztvevő felektől függ, hogy valójában hogyan működik.
Barabás Miklós a magyaroszági civil szféra képviseletében az Európai Unió működésének alapjait boncolgatta, ill. egy-egy alapgondolat szintjén igyekezett arra is válaszokat adni, hogy mivel lehetne új tartalommal feltölteni a szövetséget. Különösen azt járta körül, hogy a „magasröptű politizálás“ mellett hogyan lehet a gyakorlat és a mindennapi tapasztalat szintjén éreztetni az Unió hatását.
Utalt arra is, hogy ugyan Magyarországon jó az EU támogatottsága, de azt is el kell mondani, hogy nem jelentősen, ám csökkenő tendenciát mutat – emiatt „van feladat bőségesen“. Többek között például arról beszélt, sok probléma olyan jellegű (klímaváltozás, energiabiztonság stb.), hogy kezelésük meghaladja a nemzetállamok kapacitását. Ilyen téren óhatatlan az állami összefogás. Ám ez állampolgári, egyesületi szinten nem szabad, hogy kishitűséggel találkozzon.
„Minden kicsi számít“, akár baráti, egyesületi vagy városi szintről indul el egy-egy aktív kezdeményezés.
Konkrét problémaként vetette fel, a térségben a lakosok nem szokták meg, hogy az EP-képviselőiket megszólítsák. Ők elvileg havi egy héten át otthon tartózkodnak, a terepet járják, például ilyenkor meg kell próbálni őket megkeresni. Ugyancsak lehetséges az Európai Bizottság közvetlen megszólítása is javaslatokkal, problémákkal – ám ezt jó, hogy többedmagunkkal, egyesületekkel együtt tesszük meg.
Ida Janíková a komáromi munkaügyi hivatal részéről a város és a járás munkaperőiacának helyzetét mutatta be komplex módon – ill. azt is, hogy ők maguk hogyan próbálnak megfelelni az új trendeknek, hiszen például számolniuk kell azzal, hogy a műszaki innováció miatt régi munkahelyek megszűnnek, újak pedig létrejönnek. Így a munkavállalók részéről gyakorlatilag a változásokhoz való alkalmazkodás ma már a legfontosabb munkaerőpiaci képesség.
Mindazonáltal Szlovákiában folyamatosan mérséklődik a munkanélküliség magassága. Jelenleg csak 4,91%-os, míg 2013-ban 12% körül volt. Ennek ellenére az állam úgy számol, 2050-re 250 ezer ember fog hiányozni a szlovákiai munkaerőpiacról.
Most október 31-én a Komáromi járásban 2670 főt tartottak nyilván álláskeresőként. 58%-uk nő, 78%-uk pedig hártányos helyzetű. 1329 fő 7 hónapnál kevesebb ideje van nyilvántartásban, 2217-ben pedig gyorsan munkába tudnának állni. A járásban egyébként csak 3,27%-ot tesz ki a munkaélküliség (20 éve még 16% volt) és 67702-en dolgoznak, „ami elég jó szám“.
Hogy most pontosan hányan ingáznak naponta Magyarországra, arról nem szólt, ám a EU által biztosított szabad mozgás szintjén ez a lehetőség nagyban hozzájárult a komáromi állástalanok számának csökkenéséhez. Évente magyarországi munkabörzéket is tartanak a szlovákiai oldalon.
Végül pedig Berger Krisztina, Berlinben élő pszicho- és táncterapeuta adott elő arról, amit a főváros és Németország aktuális problémáinak tart. Többek között az évek óta stagnáló német gazdaságról beszélt, amely jövőre is változatlan lesz úgy, hogy elveszni látszik a német gazdaság globális versenyképessége. Előadása szerint a szociális háló fenntartására az állami költségvetés 35,4%-át fordítják, ill. ezzel együtt kérdés, hogy a „magas eszményeket“ meg tudja-e magának engedni a németországi társadalom. Emellett számos más problémás kérdést érintett a gyerekvállalás alacsony szintjétől kezdve a menekültek integrációjáig.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
