Keller Péter: A velünk élő Gárdonyi—Vallomások című könyvének bemutatója a Százak Tanácsában
eger.egyhazmegye.hu
2024. december 5-én a Magyarságkutató Intézetben tartotta a Százak Tanácsa ez évi utolsó rendezvényét, amelyet jórészt a Keller Péter által szerkesztett és kiadott könyv bemutatójának szentelt.
A megjelenteket Foltán László ügyvivő elnök köszöntötte, külön üdvözölve Somogyi Alfréd nagytiszteletű urat, a Selye János Egyetem Református Teológia Karának dékánját, az egri vendégeket. Szijártó István irodalomtörténész, a Tanács elnöke szólt a honlaról és a kapcsolattartásról: a határon túli tagok könnyebb elérhetőségén kívül a 19-20. századi publicisztikai stílus legjobb hagyományával kívánnak példát mutatni az eldurvult közéletben.
Cs. Varga István elmondta, hogyan lett Keller Péter minőségbiztosítási mérnökből család-, majd Gárdonyi-kutató. Legutóbbi szerkesztői, kiadói vállalkozása „A velünk élő Gárdonyi” kötet, amelyben az egész Kárpát-medencét képviselő 26 kortárs válaszát olvashatjuk a „Mit hagyott nemzetére Gárdonyi?” kérdésre.
Keller Péter Prokopp Máriának, az MMA akadémikusának a vallomását idézte a kötetből: „a két világháború közötti lelki újjászületésünkben óriási szerepe volt Gárdonyinak! A helyzet nem változott. Példaképekre van szüksége (…) a 21. századnak is, … fel kell mutatnunk a szellemi értékeinket, akár alkalmas rá az idő, akár nem! A Szeretet illatos rózsája, … ma is ontja fényét és illatát Gárdonyi Géza minden írásából. Ő közel hozta a magyar szívekhez Jézus 2000 éves Örömhírét, hogy a legfőbb ÉRTÉK a Szeretet.”
Cs. Varga István kiemelte, hogy Gárdonyi közismert regényeit, az Isten rabjait és az Egri csillagokat is érdemes a Jézus-követés eszményének megértésével újraolvasni, és ezzel megismertetni a diákokat. „Aki engem követ, legyen az én szolgám…” mondja az Úrjézus. Az eredeti görög szövegben a szolga eleuthérosz (ἐλεύθερος), a rabszolga pedig a doulosz (δοῦλος). A legtöbb bibliafordítás szolgának fordítja a douloszt. A szolga egyszerű alkalmazott, aki addig dolgozik valakinek, ameddig neki abból előnye, fizetése származik. Ezzel szemben a rabszolga valakinek a tulajdona, aki az élete és az ideje felett is rendelkezik. A rabszolga nem várhat ellentételezést a munkájáért, az uráért él és dolgozik. Pál és az apostolok ilyen értelemben Jézus Krisztus ’rabszolgái’ voltak. Az Isten rabjaiban Árpád-házi Szent Margit megszentelődésének, Jézusnak felajánlott életpéldáját ismerhetjük meg.
Szemléletes analógiát említett: álmában Bornemissza Gergely Török Bálint udvarában volt, ahol Zrínyi Miklós ezeket a szavakat intézte hozzá: „nem a kar ereje a fő, hanem a szív ereje, a bátorság.” Analogikusan ezt ismétli Dobó az esküjében: „Az egri vár erős,… a falak ereje nem a kőben vagyon, hanem a védők lelkében… A haza nem eladó semmi pénzen.” A jézusi gondviselés, az irgalom biztosítja nemzetünk megmaradását — hagyta ránk Gárdonyi Géza.
Keller Péter elmondta, hogyan született meg a vallomáskötet. 2023-ban, Gárdonyi Géza születésének 160. és halálának 100. évfordulóján kérte fel a 26 kutatót, írót, tanárt (a jelenlévők közül Cs. Varga Istvánt, Gereben Ferencet, Nagy János Ádámot, Sallai Évát, Széplaki Györgyöt), hogy vessék papírra gondolataikat Gárdonyi érdemeiről, hatásáról. Szükségesnek tartotta az írói életműben az 1950-es évektől kezdődött, ideológiai érdekek miatt megjelent féligazságok, torzulások kiigazítását, amely sematizmus hatott a tanárképzésben is. Vallja, hogy dédapja életműve az evangéliumi esztétika vagy keresztény etika, azaz a jézusi megbékélő szeretet eszménye alapján válik befogadhatóvá a mai olvasó számára. Gárdonyit idézte: „Ha vannak értékek a munkáimban, nem az én értékeim, hanem nemzeteméi. Amit Isten nekem erőnek adott, hogy alkossak, nem nekem adta, hanem nemzetemnek…”
Hogyan él velünk Gárdonyi? Az ELTE és a Gárdonyi Géza Emléktársaság is konferenciákat szervez; a Magyar Nyelvőrben tanulmány jelent meg az Egri csillagok négy szövegváltozatáról; Devecserben emléktábla hirdeti, hol hangzott fel először a „Fel nagy örömre” karácsonyi népének; Agárdon emléktábla hívja fel a figyelmet: itt született és keresztelték meg Gárdonyit; Sallai Éva a Katolikus Rádióban műsoridőt szán a Gárdonyi-kutatás és -kultusz új eredményeire, eseményeire; Németh Mária professzornak, a könyv egyik vallomástevőjének fontos szerepe volt és van abban, hogy a Selye János Egyetemen Gárdonyi pedagógiáját is oktatják; a Göre-humorkonferenciát hat éven át Szőlősgyörökön tartották; Devecser-Kál-Szőlősgyörök és Gárdony létrehozta a Gárdonyi-települések hálózatát; a Nemzeti Színház monumentális Egri csillagok produkciót álmodott meg; az Egri Bikavér Lovagrend borászai megalkották az Egri csillag fehérbort. Gárdonyi Gézát poszthumusz Magyar örökség díjjal is kitüntették.
Gereben Ferenc tanár, szociológus Gárdonyi olvasottságáról beszélt. Az 1960-as évektől kezdve felmérésekkel követik nyomon a felnőtt lakosság olvasási szokásait. Akkor az olvasóközönség egyharmada magyar klasszikusokat, Jókait, Gárdonyit, Mikszáthot, Móriczot olvasott, 2019-ben viszont a legolvasottabb tíz szerző között nem szerepel egyikőjük sem. Ez egyértelmű távolodást jelent a hagyományos értékektől. 2000-től a határon túli magyar olvasókat is felmérték: az ő körükben még élnek a magyar klasszikus szerzők, bár ott is kezd megfakulni a hagyományok iránti érdeklődés. Ha nincs olvasottság a szerző mögött, csökken a kedveltség, ez Gárdonyira is igaz. Szintén a 2000-es évek felmérésével adatolható, hogy nyolc ország magyarságának az Egri csillagok a legkedvesebb regénye, gondoljunk vissza a 2005-ös Nagy Könyv mozgalomban elért első helyezésre. De ez már a múlt. Míg 2000-ben Bornemissza Gergelyt nevezték meg legkedvesebb regényhősnek, addig 2019-ben Harry Pottert és Pókembert. A globalizációnak köszönhetően a klasszikus magyar irodalom kimegy a divatból, sőt magyar írók könyveit is egyre kevesebben olvassák.
Sallai Éva tanár, szerkesztő-riporter hozzászólásában hangsúlyozta, hogy Keller Péter a kötetet a gadameri befogadáselmélet jegyében szerkesztette. A szerzők nem ismerték társaikat, utólag rajzolódik ki, hogy egy részüket összekapcsolják a szőlősgyöröki Göre-konferenciák. Gárdonyi művei és Keller Péter kötetei is az olvasás szeretetére tanítanak.
Nagy János Ádám mérnök hozzászólásában elmondta, hogy készül a Gárdonyi-szótár, és ezen munkálatok közben feltárulnak pl. az írói szókincs szakrális jelentésárnyalatai.
ifj. Gyimesi János kosárlabdaedző Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes levelének felolvasásával köszöntötte a 90 éves Sutarski Konrad mérnököt, költőt, írót a lengyel-magyar kulturális kapcsolatok terén végzett kimagasló tevékenységéért. Sutarski Konrad azzal köszönte meg a szép szavakat, hogy újonnan megjelent műveiből kiemelte a hallgatóság számára szívmelengető történetet: egy magyar lány szerelme miként tette magyarrá is a fiatal lengyelt, s menyegzőjét Magyarországgal.
Zárásként Hartlein Károly fizikus tartott előadást Szkeptikus gondolatok – startupok górcső alatt címmel. Az előadás a szó klasszikus értelmében “szkeptikusan” (megfontoltan, körbenézve) mutatott be a ma oly divatos vállalkozások közül hármat, melyek működésével kapcsolatban jogos a kételkedés (a köznapi értelemben vett szkeptikus magatartás), miután ezekről mértékadónak számító lapok is hírt adtak.
Cs. Varga István összegzésében hangsúlyozta, hogy az irodalom létmódja, értelme és célja: a jelenre vonatkoztatás. Éppen ezért értékelhető nagyra Keller Péternek, aki 2024. november 7-e óta a Százak Tanácsának tagja, sokrétű és sikeres tevékenysége mind dédapja életművének irodalomtörténészeként, mind kultuszának a mecénásaként. Keller Péter közéleti tevékenységével felhívja a figyelmet Gárdonyi ezerarcúságára. Érdemben figyel az írói munkásságot meghatározó életelvekre, a művekben kiteljesedő írói minőségelvre. Gárdonyi Géza életét a szeretet irányította, tollát népének szolgálata vezette, és ezért él velünk, Jézus-követőkkel, ma is. Az olvasó ember boldog ember, mert soha nincs magában. A magyar klasszikusok olvasásától függ a magyar nyelv jövője, amely gondolatok a 2025-ös esztendőre mutatnak előre, amikor is a Magyar Tudományos Akadémia megalakulásának 250. évfordulóját ünnepeljük.
Tuba Márta
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
