Az elfogadás nem egyirányú út – Az ukrán menekültek beilleszkedési nehézségei

Az elfogadás nem egyirányú út – Az ukrán menekültek beilleszkedési nehézségei

Az elfogadás nem egyirányú út – Az ukrán menekültek beilleszkedési nehézségei szaszifanni2024. 12. 10., k – 17:15

Több mint ezer napja zajlik háború Ukrajnában, amely számtalan ember életét változtatta meg gyökeresen. A harcok elől menekülők közül sokan érkeztek Szlovákiába, ahol új életet próbálnak kezdeni. Ez a folyamat azonban tele van kihívásokkal mind a menekültek, mind a befogadó közösség számára. A Human Rights League (HRL) ‒ azaz Emberi Jogi Liga ‒ munkatársával, Urgács Andreával beszélgettünk arról, milyen akadályokkal szembesülnek az ukrán menekültek, és hogyan lehet őket segíteni. 

A nonprofit szervezet ingyenes jogi és szociális tanácsadást nyújt a menekülteknek. Emellett oktatnak, érzékenyítő előadásokat tartanak, törvényjavaslatokat véleményeznek, és az itt letelepedettek integrációjával is foglalkoznak. A háború óta munkájuk megsokszorozódott. Andrea is ezekben az időkben került a szervezethez, melynek személyzeti osztályán dolgozik. Több kollégája maga is háborús menekült.

Papír helyett kártya: egy egyszerűbb megoldás 

Az ideérkező menekültek jelentős része nincs tisztában azzal, milyen jogai vannak, és gyakran az első lépéseket is nehéz megtenniük. „Nem tudják, milyen dokumentumokra van szükségük, hol kezdjék el az ügyintézést” – magyarázza Andrea. Az ukrajnai menekültek elsődleges feladata az átmeneti menedékjog megszerzése. Ezt Szlovákiában az idegenrendészet ítélheti oda. Jelenleg egy papírlapú nyomtatványt állítanak ki, ha pozitívan bírálták el az adott bevándorló kérelmét. 
„A papírforma nem praktikus. Mindenhol az eredeti dokumentumot kérik, nem lehet lemásolni, fotón megmutatni. Egy papírlap azonban könnyen sérül, gyorsan tönkremegy. Erre a problémára többféle fórumon is próbáltuk felhívni a figyelmet. Javasoltuk az idegenrendészetnek, hogy vegyék fontolóra a kártyaalapú dokumentum bevezetését, amely nemcsak tartósabb, de a menekültek pontosabb nyilvántartását is lehetővé tenné. 2022 óta ugyanis több mint 123 ezer átmeneti menedékjogot adott ki Szlovákia, nincs azonban pontos adat arról, hogy ezek közül hány ember él ténylegesen az országban. Sokan továbbállnak, vagy visszatérnek Ukrajnába anélkül, hogy értesítenék erről a hatóságokat. Szerencsére a javaslatot elfogadták, december 15-től már kártyát kap az, akinek megítélték az átmeneti menedékjogot.” 

Tetőt a fejek felé 

A lakhatás az egyik legfontosabb kérdés, amellyel az ukrán menekültek szembesülnek. Bár jogosultak bizonyos támogatásokra, ezek időbeli és pénzügyi korlátokkal járnak. A lakhatási hozzájárulás csak az első 120 napban érhető el, és azt is közvetlenül a szállásadó kapja. Ennél tovább csak a kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek ‒ például az egyedülálló édesanyák ‒ lakhatását támogatja Szlovákia. „Tévhit, hogy a menekültek bőséges támogatást kapnak. Egyáltalán nincsenek könnyű helyzetben, sőt! Hiába bérelnek lakást, nincs az országban állandó lakcímük, ezért munkanélküli-segélyre egyáltalán nem is jogosultak, még úgy sem, hogy ledolgozzák az ehhez szükséges minimumot.” 

Szomorú tény, hogy sokaknak nemcsak itt, de már Ukrajnában sincs állandó lakcímük. „A kérelmek kiállításakor meg kell adniuk egy állandó lakcímet az ideérkezőknek, de találkoztunk olyannal, hogy ez a cím a gyakorlatban megszűnt létezni, mert lebombázták. A papírra mégis ez a mára már fiktív adat került.”

Diplomával a gyárban

Azoknak, akik hosszabb ideig maradnának az országban, muszáj munkát találniuk, ez azonban nem mindig egyszerű. „Az ukrajnai diplomák elismertetése hosszadalmas, bonyolult és költséges folyamat. Sokan nem is hozzák magukkal az okleveleiket, ezért nem tudnak a szakmájukban elhelyezkedni. Hiába volt valakinek magas beosztású munkahelye, ha például nem beszéli a nyelvet, akkor nem fog tudni a régi szakterületén elhelyezkedni. Ennek eredményeként a menekültek jelentős része alacsony képzettséget igénylő munkakörökben dolgozik, gyárakban vagy futárként. Az is gondot okoz, hogy aki nem keresi meg a minimálbért, nem tud egészségbiztosítást kötni, ami további problémákat eredményez.”

Újabban sokan keresik a ligát olyan kérésekkel is, hogyan tudnának az átmeneti menekültjogról valamilyen stabilabb státuszra váltani. Erre szerencsére már van megoldás. „Azok, akik fél éve ugyanabban a pozícióban, ugyanannál a munkáltatónál dolgoznak, egyszerűbben kaphatnak tartózkodási engedélyt” ‒ ismerteti Urgács Andrea.

Hírdetés

Nyelvi nehézségek

Bár az ukrán és a szlovák hasonló nyelvek, nem minden érkezőnek könnyű megtanulnia. „Több szervezet is biztosít ingyenes nyelvoktatást, de ezekkel az a gond, hogy csak A1, maximum A2-es szintig terjednek. Azoknak, akik magasabb szinten szeretnék elsajátítani a szlovákot, muszáj megfizetniük a nyelvórákat. Sokan egyébként gyorsan és magas szinten sajátítják el a szlovákot, érteni pedig kiválón értik a nyelvet.” Andreától azt is megtudom, hogy vannak, akik nem is szeretnék megtanulni az ország nyelvét, inkább angolul kommunikálnak, mert úgy érzik, ha szlovákul beszélnének, azzal lemondanának arról, hogy egyszer még visszatérnek a hazájukba. 

Websuli

Egyelőre nem kötelező az iskolalátogatás az ideérkező ukrán gyerekek számára. Az alternatíva az, hogy online, ukrajnai iskolákban tanuljanak.

„Számos szülő nem is akarja azt, hogy itteni tanintézménybe járjanak a gyermekeik. Azt szeretnék, hogy az anyanyelvükön oktassák őket, az otthoni tantervet kövessék.” Akik járnának is itteni iskolába, azok sem feltétlenül tudnak, ugyanis nincs elég hely az oktatási intézményekben. Ez főleg Pozsony megyére igaz, ahol a legtöbb menekült tartózkodik. Keleten, illetve az ország különböző pontjain még csak-csak volna hely az iskolákban, de a legtöbben Pozsonyba jönnek, mert munkalehetőségből itt van a legtöbb. Igazi patthelyzet. 

Szétesett családok

Ukrajnában már tizenhét évesen nagykorúnak számítanak a lakosok. Ez több problémakört is megnyitott nálunk. „Jött hozzánk egy család: egyedülálló anya három gyerekkel (az egyikük már tizenhét éves múlt), rajtunk keresztül intézték az átmeneti menekültstátuszt. Néhány nap múlva azonban a gyerekek egyedül jelentek meg nálunk. Az édesanyjuk hazament még néhány papírért, de vissza már nem jött, mert bombatalálat érte. Ők pedig itt maradtak gyám nélkül. Egy másik, tizenhét éves fiú azzal kereste fel a szervezetet, hogy egyedül van itt, nincs miből élnie, és jobb megoldás híján gyerekotthonba szeretne menni.”

Pozsonyban sétálva nem ritka látvány csoportokba verődött, iskoláskorú ukrán gyerekekkel találkozni. „A szülők nem szeretnék, hogy a gyermekeiket besorozzák. Sok ügynökség pedig ezt a helyzetet használja ki. Szlovákiai gyámot, iskolát, lakhatást ígérnek a gyermekeiknek, súlyos összegekért. Csakhogy ezekre a beígért gyámokra húsz-harminc másik gyerek is jut, és nem foglalkoznak azzal, hogy az adott gyereknek legyen hol aludnia, legyen mit ennie, jól legyen. Ezek a problémák egyébként úgy derülnek ki, ha az ügyfeleink segítséget kérnek a témában, mi pedig elkezdünk utánajárni a részleteknek.”

Kiszolgáltatott helyzet

A menekültáradattal a különböző visszaélések is megnőttek. Sokan próbálnak hasznot húzni az ukránok helyzetéből, kihasználják őket anyagilag, vagy épp szexuálisan. „Több ügyfelünk is arról számolt be, hogy kevesebb bért kapott, mint amit a szerződésében ígértek, vagy hogy nem fizették ki a túlórákat, a szabadnapokat. Előfordul olyan is, hogy szállást vagy munkát ajánlanak szexuális szolgáltatások fejében” – mondja Andrea. 

Több szolidaritásra volna szükség

A háború kezdetén rengetegen segítették az ideérkezőket, de a szolidaritás alábbhagyott, pedig még mindig szörnyűségek történnek a szomszédunkban. „Fontos felismerni, hogy az integráció nem egyirányú folyamat. A szlovákiai közösségnek is nyitottnak kell lennie az érkezők kultúrájára” – hangsúlyozza Andrea. 

Az ukránok nem azért vannak itt, hogy élősködjenek rajtunk, hogy elvegyék a munkánkat, pénzünket. Nem ingyen élnek az országban; amint munkát találnak, ugyanúgy fizetik az adókat és járulékokat, mint bárki más. A szolidaritás és a közös erőfeszítések elengedhetetlenek ahhoz, hogy mindkét fél számára előnyös helyzet alakuljon ki. 

Az összeg, melyet hazánk 2022-ben Ukrajna megsegítésére fordított, csupán 11 euró per szlovákiai állampolgárra jönne ki. 

A cikk eredetileg a Vasárnap családi magazin 2024. december 3-ai számában jelent meg.


Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »