Mint azt már annak idején hírül adtuk, hétszeri halasztás után szeptember 17-én döntés született a román államot képviselő pénzügyminisztérium és az ozsdolai Láros Közbirtokosság között zajló perben. Az alapfokú ítélet indoklását december 4-én tette közzé a kézdivásárhelyi bíróság az igazságügyi minisztérium honlapján.
A román állam a pénzügyminisztériumon keresztül azért indított pert az ozsdolai közbirtokosság ellen, mert álláspontjuk szerint a közel 2600 hektár erdőt törvénytelenül kaptak vissza, mivel azt nem 1948-ban államosították, hanem már a két világháború közötti időszakban megtörtént annak kisajátítása, és a közbirtokosság meg is kapta annak ellenértékét. Az ozsdolaiak meglátása szerint azonban egy kisajátítási folyamat valóban elkezdődött 1923-ban, ám az 1948-ig nem zárult le, mert több rendben is pereltek ellene, és pénzt sem kaptak soha erdőikért. A pereskedés Kézdivásárhelyen 2019. április 2-án kezdődött és 26 tárgyalás után idén június 25-én ért véget.
A 2024/673-as számú alapfokú ítélet nem volt jogerős, mivel hiányzott a meghozott döntés indoklása, amit csak december 4-én hoztak nyilvánossága, akkor vette át a 47 oldalas végzést Lukács Attila, az ozsdolai Láros Közbirtokosság tagja. A közbirtokosságnak december 4-től kezdődően harminc nap áll rendelkezésére megfellebbezni a megyei törvényszéken a számukra kedvezőtlen ítéletet. A bíróság elrendelte a Láros Közbirtokosság 2571,3 hektár erdős területére szóló birtoklevelek, illetve az ezzel kapcsolatos helyi és megyei földtulajdonjog-megállapító bizottsági határozatok semmissé nyilvánítását, valamint a telekkönyvi kiigazításokat.
Ha a megyei törvényszéken megerősítik a kézdivásárhelyi bíróság ítéletét, az jogerőre lép, a Láros Közbirtokosság erdőterületei pedig állami tulajdonba, a Romsilva állami erdészet ügykezelésébe kerülnek. Mivel az eljárás a kézdivásárhelyi bíróságon kezdődött meg, az itt meghozott döntés után az ozsdolaiak számára csak egyetlen fellebbezési lehetőség marad, a Kovászna Megyei Törvényszék, tehát sem a Brassói Táblabírósághoz, sem a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszékhez nem fordulhatnak.
Az ügy érdekessége, hogy az ugyanazon a telekkönyvben szereplő, az 1968-as megyésítéskor Vrancea megyébe átkerült 1668,86 hektár erdő sorsáról nem esik szó, azt nem államosítják vissza…
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
