A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) elnöke szerint a tíz éve hatályba lépett kódex kiállta a próbát, bár egyes szabályait pontosítani kell.
A hétvégén Balatonfüreden megrendezett 35. Közép-európai Közjegyzői Kollokvium előadóinak értékelése szerint a Ptk. módosítására a digitális vagyontárgyak és az élettársak vagyonjoga tekintetében, illetve több más témával kapcsolatban van szükség. Ugyanakkor az állampolgárok mindennapi jogviszonyait szabályozó törvénykönyv első tíz évében általánosságban jól vizsgázott a jogalkalmazási gyakorlatban.
A konferencián a MOKK elnöke többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy ebben a munkában a közjegyzőknek különösen fontos jogszabály a Ptk., amely hatáskörüknek legtöbb elemét szabályozza. Tóth Ádám a tanácskozás feladatát összefoglalva arról beszélt: a konferencia célja, hogy elismerve a jogalkotó jó szándékát és tudását,
a közjegyzők megosszák tapasztalataikat és javaslatokat tegyenek a kódex javításához, csiszolásához, hogy az így még inkább szolgálja a társadalmat.
Menyhárd Attila, az ELTE egyetemi tanára azt hangsúlyozta, hogy a tíz éve hatályba lépett Ptk. nem lehet egy lezárt rendszer, nem szabad, hogy a rugalmasság és a fejlődés gátja legyen. Példaként említette a digitális vagyontárgyakat, amelyeket nem lehet beilleszteni a Ptk. szabályrendszerébe, ettől függetlenül ugyanakkor léteznek.
A jogalkotó nem rendezett el minden részletkérdést az örökléssel kapcsolatban a Ptk.-ban, a Kúriának abban van szerepe, hogy ilyenkor a kontextusában értelmezze az adott jogi kérdést – jelentette ki a Kúria Polgári Kollégiumának vezetője. Orosz Árpád előadásában az elmúlt tíz évből több olyan példát is hozott, amikor a legfelső bírói fórum hozott döntést.
Miután a házastársak közös végrendeletét egyoldalúan nem lehet visszavonni, a Kúria megerősítette, hogy az egyik fél halála után sem módosíthatja a túlélő házastárs a közös végakaratot. A kötelesrésszel kapcsolatban megállapították, hogy az ugyanúgy átszáll a kötelesrészre jogosult örökösére, mint minden más kötelmi követelés.
Azt is kimondták, hogy az örökhagyó akaratát akkor is figyelembe kell venni, ha helytelenül használt jogi kifejezéseket a végrendeletben.
A Kúria tanácselnöke kiemelte, hogy a Ptk. a korábbinál részletesebben szabályozza a házassági vagyonjogi viszonyokat, és lehetőséget biztosít a feleknek arra, hogy maguk tudják rendezni vagyoni körülményeiket. Kövesné Kósa Zsuzsanna hiányosságként említette meg, hogy az élettársi kapcsolatok szabályozásával adós maradt a jogalkotó, és drasztikus változást hozott azzal, hogy megszüntette az élettársi vagyonközösséget. Erre számos gyakorlati problémát hozott: például egy szétválás esetén a felek már nem emlékeznek arra, hogy egyes használati tárgyakat ki vett meg évekkel korábban.
A tanácselnök a többi között hangsúlyozta azt is, hogy a szülői felügyelet gyakorlásánál jelentős szemléletváltást idézett elő a törvénykönyv azzal, hogy a gyermek érdeke került a középpontba. Még küzdenek azért, hogy ez az új gondolkodásmód mindenhol megjelenjen a gyakorlatban.
A Ptk. az öröklésben számos ponton hozott jelentős változást, hozzáigazítva a szabályozást a folyamatosan változó társadalmi viszonyokhoz.
Ennek megfelelően az elhunyt házastársa a törvényes öröklési rend szerint már nem a hagyaték felét, hanem egy gyermekrészt örököl, az elhunyt tulajdonában lévő, házastársával közösen lakott ingatlant és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat kizárólag a leszármazók öröklik, de az özvegynek haláláig tartó haszonélvezeti joga lesz.
A kötelesrész mértéke már nem az egy örökösre jutó hagyatékrész fele, hanem harmada. Erre az örökhagyó leszármazója, házastársa és szülője tarthatnak igényt, ha az öröklés megnyílásakor az örökhagyó törvényes örökösei vagy végintézkedés hiányában azok lennének, de az örökhagyó végintézkedéssel kizárta őket az öröklésből. Ha az örökhagyó 2014. március 15., azaz a törvénykönyv hatályba lépése előtt készítette a végrendeletét, akkor a kötelesrész még a régi szabályozás szerint számítandó.
Az új szabályozás a túlélő házastárs mellett az örökhagyó szüleit is állagörökössé tette. A házaspárok együtt, egy közös végrendeletben dönthetnek arról, hogy valamelyikük halála után mi lesz a hagyatékukkal. Ha a közös végrendelet megalkotása után gyermekük születik, vagy gyermeket fogadnak örökbe, akkor ezt a változást a közös végrendelet hatálya szempontjából figyelembe kell venni.
Az új Ptk.-ban kivételes esetekben utóörökös megnevezésével befolyásolni lehet, hogy az örökös halála után kihez kerüljön a megörökölt vagyon.
A kódex öröklési szerződésnek ismeri el az olyan szerződést is, amelyben az örökhagyó kizárólag a gondozása fejében teszi örökössé a szerződő felet, emellett az örökhagyó már nemcsak a saját eltartására köthet öröklési szerződést, hanem a szerződésben biztosíthatja harmadik félnek, például tartásra szoruló gyermekének, házastársának ellátását is.
Új kitagadási okként jelent meg a nagykorú leszármazónak az örökhagyóval szemben elkövetett durva hálátlansága. A MOKK közleménye szerint 2023. július elsejétől, ha az elhunytnak nincs fellelhető örököse, akkor az örökhagyó tulajdonát képező belföldi ingatlan és az ingatlanon található, az örökhagyó tulajdonában álló ingóságok néhány kivételtől eltekintve az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzaté lesznek.
A vagyon csak akkor száll át az államra, ha az önkormányzat visszautasítja az örökséget – áll a közleményben.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
