Egy átfogó európai uniós felmérés szerint minden harmadik nő tapasztalt már fizikai – beleértve a fenyegetéseket is – vagy szexuális erőszakot. A hétfőn közzétett eredmények az EU 27 tagállamában 2020 és 2024 között végzett kutatásból származnak, amely több mint 114 000, 18 és 74 év közötti nő részvételével zajlott.
A DPA hírügynökség jelentése szerint a kutatás nem mutatott javulást az előző évtizedhez képest. Az eredmények „megdöbbentőnek” és „láthatatlan járványnak” nevezték a nők elleni erőszak mértékét.
Sirpa Rautiová, az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének (FRA) igazgatója rámutatott, hogy az EU-ban mintegy 229 millió nő él, és közülük egyharmadot már pofon ütöttek, megvertek, megrúgtak, megerőszakoltak, vagy fenyegették őket. Ezen túlmenően minden hatodik nő elszenvedett szexuális erőszakot, beleértve a nemi erőszakot is.
Rautiová hangsúlyozta, hogy „2024-ben az EU még mindig nem tudja garantálni a nők biztonságát.” Szomorúnak nevezte, hogy az új felmérés eredményei gyakorlatilag változatlanok a 2014-es, szintén EU-s kutatás eredményeihez képest. „Tíz évvel később is ugyanazt a megdöbbentően magas szintű erőszakot látjuk, amely minden harmadik nőt érint” – tette hozzá.
A tanulmány szerint a nők számára gyakran nem biztonságos helyek között szerepel az otthon és a munkahely. A nők ötöde tapasztalt fizikai vagy szexuális erőszakot partnere vagy hozzátartozója által. A munkahelyen pedig minden harmadik nő tapasztalt szexuális zaklatást, például illetlen tréfákat, bámulást vagy szexuális ajánlatokat. Ez a szám a 18–29 éves nők körében 42 százalékra emelkedik.
A családon belüli erőszak leggyakoribb Magyarországon (29 százalék) és Romániában (26,8 százalék). A munkahelyi szexuális zaklatás legmagasabb arányát Svédországban (55,4 százalék), Finnországban (53,7 százalék), Szlovákiában (53 százalék) és Luxemburgban (52,9 százalék) regisztrálták.
Az esetek túlnyomó többsége bejelentetlen marad – a rendőrséghez csupán minden nyolcadik áldozat fordul. A kutatás szerint azok a nők, akik nem jelentik az erőszakot, biztonságuk miatti félelemmel, szégyenérzettel vagy a hatóságok iránti bizalom hiányával indokolják döntésüket. Rautiová ezt a „láthatatlan erőszakjárvány” bizonyítékának tartja.
Carlien Scheele, az Európai Nemek Közötti Egyenlőség Intézetének igazgatója a bejelentések alacsony számát a „szégyenérzettel és önhibáztatással” magyarázza. Hangsúlyozta, hogy olyan megközelítésekre van szükség, amelyek biztonságosabbá teszik a nők számára az ilyen esetek bejelentését.
Scheele különösen aggasztónak találta a nőgyűlölő tartalmak terjedését a közösségi médiában, amelyek tovább súlyosbítják a helyzetet. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a nők elleni erőszak évente körülbelül 289 milliárd euró költséget jelent az EU számára, amelybe beletartoznak a gazdasági veszteségek és a jogi, lakhatási segítség költségei is.
„Az emberi szenvedésen és az emberi jogok, köztük a nők jogainak megsértésén túl ez hatalmas gazdasági terhet is ró az Európai Unióra” – összegezte Scheele.
Teraz.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
