Ferenc pápa november 20-án, szerdán reggel a VI. Pál teremben találkozott a Vallásközi Párbeszéd Dikasztériuma és a Teheráni Vallás- és Kultúraközi Centrum 12. megbeszélésének 23 résztvevőjével és a párbeszéd kultúrájának ápolására és főként a fiataloknak a családban történő vallásos nevelésére buzdította őket.
A Szentatya örömmel köszöntötte a fórum résztvevőit, mert a számára oly kedves és alapvető párbeszéd kultúrájának építésében működnek együtt. Felidézte, hogy a közelmúltban bíborossá nevezte ki a teherán-iszfaháni érseket. Ez a döntése az iráni egyház iránti közelségének és gondoskodásának a jele, és egyben az egész ország számára is megtiszteltetés. Nagyon közel áll a pápa szívéhez az iráni katolikus egyház „kisded nyájának” a sorsa. Az Egyház nincs a kormány ellen, nem, ezek hazugságok! – szögezte le a pápa. Elmondta, tisztában van az iráni egyház helyzetével és a kihívásokkal, amelyekkel szembe kell néznie, hogy továbbra is tanúságot tehessen Krisztusról, a maga diszkrét és mégis jelentős hozzájárulásával az egész társadalom javára.
Ferenc pápa üdvözölte, hogy a megbeszélés témájául ezt választották: „A fiatalok nevelése, főként a családban – Kihívás a keresztények és a muszlimok számára”. A család az élet bölcsője, a nevelés elsődleges helye. Itt tesszük meg az első lépéseket, itt tanulunk meghallgatni, elismerni, tisztelni és segíteni másokat és együtt élni velük – hangsúlyozta a Szentatya. A különböző vallási hagyományok közös eleme az idősek részvétele a fiatalok nevelésében. Ez a téma nagyon közel áll a pápa szívéhez, mert a nagyszülők a maguk bölcsességével biztosítják unokáik hitre nevelését és döntő láncszemként működnek közre a nemzedékek közötti családi kapcsolatok ápolásában.
A pápa kiemelte, nem felejti el, hogy őt is a nagymamája tanította meg imádkozni.
Keresztények és muszlimok közös nevelési kihívással szembesülnek, miután a házasságkötésükkel új, bonyolult, vallási különbségekkel is járó helyzetekben találják magukat. A családi szituációkban lehet különösen rátalálni a vallásközi párbeszéd kitüntetett helyeire, amelyek előrevisznek. A hit és a vallásgyakorlat gyengülése egyes társadalmakban közvetlen hatással van a családokra, melyeknek sok kihívással kell szembenézniük a mai gyorsan változó világban, amely gyakorta nem is jó irányba halad. Ezért is fontos és szükséges mindenki közreműködése, beleértve az államot, az iskolát, a saját vallási közösséget és egyéb intézményeket is.
hogy elszakadjunk a strukturált mintáktól, hogy megnyíljunk a találkozások felé a nagy egyetemes emberi családban. A gyümölcsöző párbeszéd feltételeit a pápa abban látja, hogy a dialógus legyen nyílt, őszinte, tiszteletteljes, barátságos és konkrét. Ez a stílus lehetővé teszi, hogy hitelesek legyünk saját közösségünk szemében, valamint beszélgetőpartnereink és közösségeik előtt, jól tudva, hogy mindenről, amit gondolunk és teszünk, egykor majd számot kell adnunk az Istennek.
A fiatal nemzedékek nevelése testvéri együttműködés révén valósul meg Isten keresése útján. E keresés folyamán soha nem fáradhatunk bele, hogy szót emeljünk minden ember méltósága és jogai mellett. Mindig meg kell védeni az egyén, a közösség és az emberek jogait! – kérte a pápa. A lelkiismereti szabadság és a vallásszabadság valójában az emberi jogok épületének sarokkövei. A vallásszabadság sem korlátozódik csak a vallásgyakorlásra, hanem lehetővé teszi, hogy az ember szabadon döntsön saját hitvallása és vallásgyakorlata terén.
Hiszünk a mindenható szeretet Istenében. A közösen vállalt elkötelezettség tesz hitelessé bennünket a világ és főként az új nemzedékek szemében – zárta beszédét Ferenc pápa, majd a Magasságbeli áldását kérte mindnyájuk számára.
Forrás: Vatikáni Rádió
Fotó: Vatican Media
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
