A bizalom a tudományos életben is kulcskérdés

A bizalom a tudományos életben is kulcskérdés

Freund Tamás a rendezvényt záró sajtótájékoztatón, az Országházban arról beszélt, az idei WSF egyik fő célja volt, hogy a tudományos közösség párbeszédet alakítson ki a politikai döntéshozókkal, „hogy a politikusok hallgassanak a tudósok tanácsaira”.

Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke, az idei World Science Forum (WSF – Tudomány világfóruma) házigazdája, főszervezője (k) a WSF záró sajtótájékoztatóján az Országház Bánffy Lajos Termében 2024. november 23-án. Mellette Nur Tri Aries Suestiningtyas, az Indonéz Köztársaság Nemzeti Kutatási és Innovációs Ügynökségének (BRIN) főigazgató-helyettese, a 2026-os World Science Forum (WSF – Tudomány világfóruma) megválasztott főszervezője (b) és Lidia Brito, az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) természettudományi főigazgató-helyettese (j). MTI/Szigetváry Zsolt

A tudományos közösség kommunikációja és a tudományba vetett bizalom újjáépítése állt a budapesti World Science Forum (WSF – Tudomány világfóruma) fókuszában – mondta a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke, a rendezvény házigazdája és főszervezője szombaton, Budapesten.

Freund Tamás a rendezvényt záró sajtótájékoztatón, az Országházban arról beszélt, az idei WSF egyik fő célja volt, hogy a tudományos közösség párbeszédet alakítson ki a politikai döntéshozókkal, „hogy a politikusok hallgassanak a tudósok tanácsaira”.

Hangsúlyozta, nem egyoldalú kommunikációra, nem a döntéshozók oktatására törekedtek, mivel úgy „előbb-utóbb elegük lesz a folyamatos kioktatásból”.

Elmondta, a politikai döntések a médiában való nyílt kritizálása helyett hatásosabb, ha a tudósok az adott miniszternek fogalmazzák meg a tanácsaikat, majd hozzátette, hogy ezzel Magyarországon jó tapasztalataik vannak.

Szólt arról, hogy a világban megfigyelhető globális változások miatt a tudományos közösségnek újfajta szövetségre van szüksége a társadalommal és a politikai döntéshozókkal. Olyan szövetségre, aminek van esélye növelni a tudományba vetett bizalmat – közölte.

Freund Tamás azt mondta, egyes politikusok szándékosan ássák alá a tudományban való hitet.

Hírdetés

„Bizalmat kommunikációval lehet építeni: a tudósoknak rá kell jönniük, hogy jobban kell kommunikálniuk, intézményesíteniük kell a kommunikációt különféle rendszeres fórumokon keresztül. Ha több a bizalom, a döntéshozók és a társadalom hallgatnak majd a tudósokra” – hívta fel a figyelmet az MTA elnöke.

Lidia Brito, az UNESCO főigazgató-helyettese emlékeztetett arra, a következő, 2026-os fórumot Indonézia fővárosában, Jakartában rendezik meg.

A World Science Forum záró sajtótájékoztatója az Országházban
Budapest, 2024. november 23. Lidia Brito, az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) természettudományi főigazgató-helyettese a World Science Forum (WSF – Tudomány világfóruma) záró sajtótájékoztatóján az Országház Bánffy Lajos Termében 2024. november 23-án. MTI/Szigetváry Zsolt
A jövőbeni céljaik és terveik között arról beszélt, hogy mivel a tudóstársadalom, annak folyamatai és a társadalommal való „szerződése” változásokon megy át, biztosítani kell a társadalom részvételét a tudományos vállalkozásokban. A kommunikáció mellett az oktatás szerepét is hangsúlyozta abban, hogyan lehet a társadalmat bevonni a tudomány világába annak érdekében, hogy közösen hozzanak létre tudományos javakat, eredményeket.

Kiemelte, hogy a tudományos közösségnek biztosítania kell a tudomány nyitottságát, igazságosságát, átláthatóságát, számonkérhetőségét és fontosságát a társadalom számára, valamint garantálni a jogot a tudományban való részvételhez, és a tudományból való profitáláshoz.

Lidia Brito hangsúlyozta a média fontosságát is a tudomány közvetítésében a társadalom felé, de hangsúlyozta, hogy a média a hamis és félrevezető hírek terjedésében is szerepet játszik.
Peter Gluckman, az International Science Council (ISC) elnöke azt mondta, a 2024-es WSF arra fókuszált, hogyan léphet kapcsolatba a tudomány a világgal, a politikusokkal és közösségekkel. A tudományos világ fő változásai között éppúgy megemlítette a mesterséges intelligencia térnyerését, mint a tudóstársadalom egyre inkább befogadó légkörét és sokszínűségét.

A World Science Forum záró sajtótájékoztatója az Országházban
Budapest, 2024. november 23. Peter Gluckman, a Nemzetközi Tudományos Tanács (ISC) elnöke a World Science Forum (WSF – Tudomány világfóruma) záró sajtótájékoztatóján az Országház Bánffy Lajos Termében 2024. november 23-án. MTI/Szigetváry Zsolt
Mint elmondta, a budapesti WSF egyik fő témája az volt, hogyan állítható meg a tudományba vetett bizalom aláásása a különféle dezinformációs taktikák által. „Ha az emberek nem bíznak a tudományban, akkor az kihasználatlan marad” – húzta alá.

Amellett érvelt, hogy a tudomány a létező egyetlen univerzális nyelv, ami racionalitáson, megfigyeléseken, logikán alapul. „Mindenhol érvényes, de kontextusba kell helyezni. Nem fogják használni a világ, az emberiség és a környezetünk felvirágoztatására, ha nem bíznak benne” – figyelmeztetett.

Az elnök felidézte, az idei WSF-en körbejárták a kérdést, hogy specifikusan csak a tudomány iránti bizalom hanyatlik-e napjainkban, vagy a gyorsan változó világban maga a bizalmatlanság egyre gyakoribb.

Hangsúlyozta a tudományos diplomácia szerepét, mivel szerinte a geostratégiai blokkok képesek korlátozni a tudomány nyitottságát. Azt mondta, a tudomány nem ismer határokat: „szemben azzal, amit a médiában látni a nyilvánosság arénájában, a tudósok a geopolitikai blokkok határain átlépve, együtt dolgoznak a világ előrehaladásán”.

Problémaként jelezte, hogy a tudósok túl messze vannak a politikai döntésektől. „A tudomány nem tudja az összes választ, de tisztázza, mit tudunk és mit nem, hogy a döntéshozók jobban értsék, mik az előttük álló lehetőségek” – mondta Peter Gluckman.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »