A Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola Pedagógiai és Pszichológiai Intézete a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából Keresztény dialógus: értékek a mai világban címmel szervezett tudományos konferenciát november 12-én.
E mottóval kívánt csatlakozni a rendezvény az országos programsorozathoz, melynek témája ebben az évben: „Tudományos tanácsadás a társadalom szolgálatában”.
A konferencia résztvevőit Kocsis Fülöp érsek-metropolita köszöntötte: „Keresztény dialógus – ezt címet viseli a mai konferencia, és lehetséges, hogy a Katolikus Egyházban most már évek óta zajló püspöki szinódus ihlette ezt a témaválasztást, hiszen a Ferenc pápa által meghirdetett és 2021-ben elindított püspöki szinódusnak a munkamódszere maga a párbeszéd. Ferenc pápának az a célja a szinódusi folyamattal, hogy a keresztények – és kiemelten a katolikusok – ne a tudás birtokosaiként jelenjenek meg a világban, mert az sok esetben eltávolít tőlünk másokat. A pápa ezért arra helyezi a hangsúlyt, hogy
Az Isten megszólít bennünket, várja a válaszokat, és folyamatos párbeszédben szeretne velünk maradni. Mindig van mondanivalója, és figyel, hogy mit akarunk mondani. Hiszen a párbeszédnek pont az a lényege, hogy mindkét fél hozzászólhasson. S ha beszélgetőtársnak tekint minket, nekünk is ekként kell hozzáállni. Az Egyháznak pedig az a feladata ebben, hogy változzon és formálódjon ebben az irányban: mert akihez el akarjuk juttatni az örömhírt, azzal párbeszédet kell folytatunk. A párbeszéd pedig nemcsak annyi, hogy „bemegyek a te ajtódon, hogy együtt jöjjünk ki az én ajtómon”. Merészebb vállalkozásra hív a pápa, és hiszem, hogy rajta keresztül maga a Szentlélek: arra, hogy elhiggyem, én is formálódom, miközben az evangéliumot hirdetem és az örömhírt továbbadom.
Ez a fajta párbeszéd a Lélekben való beszélgetés.
Vannak, akik kételkednek abban, szólhat-e a Lélek egy olyan emberben, aki nincs megkeresztelve. Vajon ez a párbeszéd csak a keresztények körében lehetséges? A válasz erre az, hogy
Egy másik emberen keresztül még inkább, hiszen az szintén az ő képmása. Úgy érzem, hogy ez egy merőben új hozzáállás, és hiszem, hogy ha elfogadjuk ezt a fajta új szemléletet, akkor a mi istenkapcsolatunk is változik: jobban odafigyelünk a Szentlélekre. Görögkatolikus egyházunkban ezen keresztül azt szeretném elérni, hogy elsősorban az imaéletünkben nyissuk meg magunkat jobban a Léleknek. Figyeljük oda jobban, hagyjunk neki csendet, teret, hogy szólhasson hozzánk! Mindenki tud fejlődni és formálódni, és erre nagyon nagy szükség van. És közben levethetjük azt a magatartást, amellyel olykor bennünket katolikusokat vádolni szoktak, hogy az igazság birtokosaiként lenézünk másokat. Mert hiába mondjuk azt, hogy nem vagyunk ilyenek – ha mások így látnak minket, akkor ezen el kell gondolkodni.
Hogy mindezt egy tudományos konferencián hogyan tárjuk elő, erre magam is kíváncsi vagyok, de fontosnak tartottam összekötni az Egyháznak ezt a megújulási irányzatát, törekvését ezzel a konferenciával, amelyben sok oldalról fogjuk majd meghallani, hogy milyen a keresztény párbeszéd.
Az érseki köszöntő után a főiskola újonnan felálló köznevelési kutatócsoportját Garai Péter főiskolai docens, a vallásfilológiai kutatócsoportot Orosz István Mokiosz atya mutatta be a résztvevőknek.
A plenáris előadást A hittudomány szerepvállalásának lehetőségei és határai a társadalom szolgálatában címmel Kruppa Tamás atya, főiskolai tanár tartotta.
Ezután a program számos előadással folytatódott a teológiai és az interdiszciplináris szekcióban. Ez utóbbiban a főiskolán oktató előadók mellett a Nyíregyházi Egyetem számos meghívott kutatója tartott előadást.
Szöveg és fotó: Vándor Ilka/SzAGKHF
Forrás: Nyíregyházi Egyházmegye
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
