Terjedelmes interjút adott péntek reggel a Kossuth rádiónak a miniszterelnök. Szólt a 2025-ös „békeköltségvetés” megalapozásáról, amely már az ukrajnai háború lezárását feltételezi, elmondta, mely összetevő áll hozzá érzelmileg a legközelebb. Amerika nélkül az EU szerinte nem „folytathatja” tovább az ukrajnai háborút. Az unós versenyképesség ügyében szükséges fordulatra pedig „nincs idő”.
Ismét hosszú interjút adott péntek reggel a Kossuth rádiónak Orbán Viktor miniszterelnök.
Békeköltségvetés 2025
Először a parlamentnek benyújtott 2025-ös költségvetési tervezetről szólt annak fényében, hogy jelenleg az ipari és építőipari számok sem állnak jól.
„A tervek megvalósulásához az kell, hogy vége legyen a háborúnak. A magyar gazdaság bajai kivétel nélkül a háborúból származnak” – szögezte le Orbán Viktor, külön kiemelve a szankciókat, az e miatti energiaár-emelkedést és az e miatti inflációs megugrást. „Jött egy védekező testtartás, mert mi a fészkes fenét csinálna az ember egy háborúban, mint védekezik” – tette hozzá, „átalakult a hangulat”.
Ha ennek nem lehet véget vetni, szerinte nem tér vissza a lélek, az életerő, a jövőtervezés a gazdaságba, hiába néznek ki a pénzügyi tervek jól.
„Ahhoz, hogy sikeresek legyünk újra, véget kell vetni a háborúnak” – nyomatékosította keresztényként is.
A háború humanitárius szempontból és gazdaságilag egyaránt rossz, „Isten csapása”.
Ebben a helyzetben „kellett egy főszereplő”, aki elhozhatja a békét, ebből a szempontból kulcsfontosságú volt szerinte az amerikai elnökválasztás eredménye, erre alapozva dolgozták ki a „békeköltségvetést”.
Alappillérek
A költségvetés új gazdaságpolitikának is a költségvetése, perspektívát biztosít, a legkisebbekre összpontosít, a kisvállalkozásokra és a családokra.
A pillérek:
„Nagyszerű lehet a következő évünk, és akkor a munkáshitelről még nem is beszéltem, ami érzelmileg sokunkhoz a legközelebb áll a kormányban”
– mondta még a gyerekvállalás esetén leírható 4 milliós kölcsönről.
A békepártiak hajója szélcsendben áll
Szerinte egész idáig vitte a szél a békepártiak hajóját, most, a választás után szélcsend van, a békepárti amerikai elnökjelölt győzött, „és most várjuk a békét”.
„Az alkotmányos rendszerüknek van ez a furcsasága, hogy mi történik az új elnök hivatalba lépéséig, aki békepárti, jelenleg viszont háborúpárti elnök van hivatalban” – húzta alá Orbán Viktor.
Szerinte izgalmas és komplikált két hónap előtt állunk, közben viszont dolgozni kell azon, hogy „Brüsszelben érjünk el változást”, mivel az EU tagjai vagyunk, hogy „nehogy véletlenül az a gondolat szökkenjen szárba, hogy az amerikaiak nélkül is folytatni tudjuk ezt a háborút”.
Diplomáciai csúcs
Hogy mikor és milyen eredményei lehetnek a múlt héten Budapesten elfogadott uniós versenyképességi paktumnak, arról azt mondta, 15 százalékos uniós növekedéssel párhuzamosan 65 százalékos növekedést produkált az Egyesült Államok, egyetlen évtized alatt.
„Az európai gazdaságpolitikát mégiscsak valaki irányítja, ott ül Brüsszelben 30 ezer bürokrata, születnek döntések, ezek nyilvánvalóan rossz döntések voltak, ha nem így lett volna, ott lennénk, ahol az amerikaiak. Nyilvánvalóan elrontották ezt az 5-10 évet. Mi elég jól megúsztuk, mi sokkal kevésbé estünk ki a fejlődés üteméből, a nálunk gazdagabb országoknak szörnyű éveik voltak az elmúlt időszakban, mert ott nincs rezsicsökkentés, az energiaárak felzabálták a termelés egy részét, önmagukhoz képest ott mindenki panaszkodik” – fejtegette.
Orbán VIktor kijelentette: nincs idő, a francia elnök szerint is 2-3 év alatt „meghal” az uniós gazdaság, és ha Brüsszelen nem lehet átvinni bizonyos döntéseket, „kalap, kabát, bezárhat a bolt”.
Szerinte fájdalmas lesz azoknak, akik a szankciók mellett érveltek, de „nem egyszerű politikai küzdelem ez”.
Másik nagy bajként említette a túlzott bürokráciát.
„A rebellió híve vagyok, nyíltan és egyenesen, a mi költségvetésünk egy nyílt lázadás, szöges ellentétben áll azzal, amit Brüsszel gondol”
– összegzett Orbán Viktor.
Kijelentette, nem a magyaroké, hanem Mario Draghi volt olasz miniszterelnök, az Európai Központi Bank elnöke érdeme az, hogy ilyen egység alakult ki a budapesti EU-csúcson, mivel az EU felkérésére ő írt jelentést korábban a versenyképességről: „nem hanyatlás, zuhanás”.
Ez a fogalmazvány szerinte már nem olyan, mint a francia udvari „igricnyelv”, amelyen mindenki azon verseng, hogy ki tud szebbeket mondani.
„Döntéseket kell hozni, és azon az ösvényen tovább menni” – mondta.
Nemzeti konzultáció
Végül szólt a nemzeti konzultáció két értelméről:
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
