A dió, a földimogyoró és a szezámmag is az anafilaxiás allergia fellépésének kiindulópontja lehet, ezért tűnnek el ezek az alapanyagok februártól a menzákról – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ táplálkozástudományi főosztályának vezetője. Zentai Andrea hozzátette: a módosított jogszabály nemcsak a gyermekeket érinti, hanem mindenkit, akire vonatkozik a közétkeztetési rendelet.
Egy hétfőn megjelent rendeletmódosítás szerint 2025. február 9-től nem lesz már az iskolai menzákon diós tészta, müzliszelet, mogyorókrémes kenyér vagy szezámos panírban kisütött rántott hús sem, mert egyre több gyermek allergiás súlyos mértékben a dióra, a földimogyoróra, illetve a szezámmagra, és már tragédia is történt emiatt.
A rendeletmódosításról a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) táplálkozástudományi főosztályának vezetője azt mondta az InfoRádióban, hogy a felsorolt alapanyagok az anafilaxiás allergia fellépésének kiindulópontjai lehetnek, ezért kerülnek tiltólistára. Zentai Andrea hozzátette: lefolytatták az illetékes szervezetekkel és az iskolákkal az ilyenkor szükséges egyeztetéseket, és arra a következtetésre jutottak, hogy közétkeztetés keretében nem ehetnek a gyerekek dióból, földimogyoróból vagy szezámmagból készült ételeket.
A főosztályvezető úgy fogalmazott, rengetegféle és sok esetben egymástól eltérő adat jelenik meg azzal kapcsolatban, hogy hány magyar gyermeket érintenek az anafilaxiás allergiák, intoleranciák. Mivel akár súlyos reakciók is felléphetnek az érintetteknél, az a kormányzati döntés született, hogy biztonságosabb, ha ezek az alapanyagok eltűnnek az állami közoktatási intézmények menzáiról.
„A jogszabályrész mindenkire érvényes lesz, akire vonatkozik a közétkeztetési rendelet, tehát nem csak gyermekek érintettek”
– jegyezte meg Zentai Andrea.
A felsoroltakon kívül más módosításokat, fontos változtatásokat is tartalmaz a rendelet, melyek az elmúlt tíz évben összegyűjtött gyakorlati tapasztalatok alapján kerültek be a jogszabályba. Az NNGYK főosztályvezetője jelezte: több szakmai szervezettel, hatósággal is egyeztettek, így például a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal (Nébih), a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségével és a kormányhivatalok népegészségügyi munkatársaival is. Utóbbiak feladata egyébként a jogszabály ellenőrzése.
Zentai Andrea kiemelte: az utóbbi időben megjelentek olyan új, tudományos ajánlások is, amelyekhez igazodni kellett a jogszabály módosításakor, illetve a fenntartható élelmiszerrendszerek kérdéskörében is felmerültek új szempontok, kritériumok. Természetesen ezeket is átvezették a közétkeztetési rendeletbe.
„Definíciókat határoztunk meg egyebek mellett a szabad szedéshez kötődő fogalmakra, változtatásokat eszközöltünk a biztosítandó élelmiszerek gyakoriságában, töröltük a változatossági útmutatót, vagy például a kalcium, tejtermékek vonatkozásában módosításra került az egyes életkorokhoz igazítva a biztosítandó kalciummennyiség, és ehhez kötődően egy új melléklet került kialakításra” – sorolta a főosztályvezető.
Egyes becslések szerint 40 ezer ételallergiás gyermek él Magyarországon, nagyjából 20 ezren vannak, akiknél életveszélyes anafilaxiás reakció alakulhat ki.
Többségük a földimogyoróra allergiás, náluk akkor is súlyos reakció lehet a következmény, ha csak érintkeznek az allergénnel.
Az Anafilaxiás Allergiásokért Egyesület (AAE) szóvivője, Janklovics Natasa a rendeletmódosítás kapcsán a 24.hu-nak azt mondta: egyrészt még soha nem voltak az érintett és a még nem diagnosztizált ételallergiás esetek olyan biztonságban, mint amilyenben a jövő évtől lesznek, másrészt ezzel a döntéssel jelentős mértékben csökkenhet a pedagógusok szorongása, hiszen minimálisra csökken a veszélye egy esetleges anafilaxiás reakciónak az oktatási intézményekben.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
