A Szent István Társulat főszerkesztője, Kindelmann Győző által összeállított kötetben a békességről szóló imák olvashatók, a bibliai időktől napjainkig. A könyv címe emlékeztet Jézus az utolsó vacsorán tanítványaihoz intézett szavaira: „Békességet hagyok rátok. Az én békémet adom nektek” (Jn 14,27).
A kötet szerkesztője öt nagyobb egységre osztotta a könyvet. Az első címe: Az én békémet adom nektek, amelyben a békéről szóló békefohászok közül olvashatunk válogatást. A 85. zsoltár panaszdal a fogság utáni időkből. Az imádkozó hisz abban, hogy Isten megbocsátja a bűnt, és a népnek új kezdetet ajándékoz: „Kegyelmedet, Uram, kiárasztottad a földedre… / Teremts újjá minket, Istenünk, / tedd félre neheztelésedet, Szabadítónk!… Mutasd meg, Urunk, irgalmadat, / adj nekünk kegyesen szabadulást!… Hadd hallom, mit hirdet az Úr, a mi Istenünk! Valóban, ő a békét hirdeti. / Békét népének és minden szentjének, / mindenkinek, aki megtér hozzá. Bizony, közel van üdvössége azokhoz, akik félik őt, hogy dicsőség lakozzék országunkban.”
Az Izajás próféta könyvéből idézett, Erős Isten, Béke Fejedelme című versszak (9,1–6) a Szentírás egyik legtöbbet idézett része: „Mert Gyermek születik / fiú adatik nekünk, / s az ő vállára kerül az uralom. / Így fogják hívni: Csodálatos Tanácsadó, Erős Isten ,/ Örök Atya, Béke Fejedelme. / És a békének nem lesz vége.” Már az egyházatyák és később a keresztény liturgia is Jézus Krisztusra alkalmazták, alkalmazzák ezeket a címeket. Az Úrnak fenntartott Erős Isten név úgy mutatja be az újszülöttet, mint akinek isteni hatalma van. Ez a Gyermek valósítja meg teljesen és örökre a Dávid házának adott ígéreteket.
Az én kardom a szeretet című részben az évszázadok során a békéért elmondott imákat olvashatunk. A Kössön minket össze a béke és a szeretet című ókeresztény ima írója a Szentháromság egy Istenhez fohászkodik: „Mennyei Atyánk, Te egyetlen Fiaddal és a Szentlélekkel / a béke, az irgalom, a szeretet, / a megbocsátás és a jóság Istene vagy. / Urunk, a te békéd, a te nyugalmad, / a te szereteted és kegyelmed, / istenséged irgalma legyen/ velünk és köztünk életünk minden napján!”
Szent Ágoston Békét adsz, hogy szeretni tudjuk egymást címmel pedig így fohászkodik: „Békédet hagyod nekünk, / hogy abban maradva legyőzhessük az ellenséget; békédet adod meg, amikor az ellenségtől való / félelem nélkül uralkodunk majd. / Békét hagysz nekünk, hogy itt is / kölcsönösen szeretni tudjuk egymást; megadod majd békédet odaát, / ahol többé már nem lesz semmiféle ellentét.”
Clairvaux-i Szent Bernát Békére vágyom, semmi másra című imájában az egyén nagyravágyását nevezi meg mint a béke egyik legfőbb akadályát, ezért kéri Istent: „Neked, Uram, dicsőség…, nekem meg béke ,/ s akkor minden rendben van. / Szabadíts meg, Uram, a gőgös szemtől / és a kielégítetlen szívtől, / amely nyugtalanságában dicsőségedre vágyódik, / holott az csak téged illet meg, / és így nem tudja megőrizni a békét, / sem elérni az örök dicsőséget.”
Pázmány Péter egykori esztergomi bíboros, érsekről a közhiedelem azt tartja: ellenségeivel kérlelhetetlen volt. Az Ima ellenségeinkért című fohászában viszont Jézus parancsának megfelelően fohászkodik: „Add Uram Istenem, / hogy ne csak jóakaróimat, / de teéretted ellenségeimet is szeressem, / és a te szent Fiad példáját követvén, / imádkozzam tiszta szívvel rosszakaróimért.”
A békesség hordozói legyünk című fejezet korunk imáiból ad válogatást. Carlo Carretto Szeretetet leheltem beléd című fohászában azt sugallja: átgondolt isteni terv része volt a teremtéstől eljutni a határtalan szeretet megjelenéséig a földön: „Azt az utat választottad, / mely az őskáoszból a világ rendjéig, / a világ teremtésétől a pusztulásáig, / a fogamzástól a születésig, / az érzéketlen anyagtól a tudat csodájáig, / a történelem előtti időtől a történelemig, / az emberi szeretettől az isteni szeretetig vezet.” Carlo Carretti megvilágítja: ez az élet kibontakozásának az útja, „a párbeszéd útja / a keresés útja / a hit útja / a remény útja / ez a szeretet útja”. Szakadék tátong azonban az eszmény és a valóság között, az életben rengeteg a gonoszság, az erőszak: „Holttestek micsoda bűze terjeng / ebben a technikailag oly fejlett társadalomban!” Az imádság szerzője nem látja a kiutat, és fölteszi a kérdést: „Mit akarsz velünk, Uram?” Ám Isten lelke „megmondta” és szüntelenül ismétli benne: „Fiammá akarlak tenni / Azért hívtalak a semmiből, / hogy fiam légy. / Szeretetet leheltem beléd, / hogy benned lakjam. / Légy egészen az enyém, / és én is egészen a tied leszek. / Légy az enyém, hogy még jobban birtokoljalak! / Légy az enyém, hogy megtanítsalak úgy szeretni, / ahogyan én szeretlek!”
A Te a béke útjait tervezed című rész a pápák békéért írt imáit tartalmazza. A fejezet mottója Szent II. János Pál pápa imádságának egy része: „Atyáink Istene, Te a béke útjait tervezed, / és nem a szenvedését / gyűlölöd a háborút, és elnyomod az erőszakosak büszkeségét.” Ferenc pápa Anyánk, egyedül nem boldogulunk címmel Szűz Mária közbenjárását kéri: „Most, Anyánk, ismét kezdeményezz!… Fordítsd irgalmas tekintetedet / az emberi családra, / mely letévedt a béke útjáról, / mely Káint választotta Ábel ellenében, / és a testvériség érzését elveszítve / nem találja az otthon légkörét!” A Szentatya az orosz-ukrán háború kitörésekor pedig Krisztus irgalmáért könyörgött: „Bocsásd meg nekünk a háborút, Uram!… Bocsásd meg, hogy nem elégszünk meg / a szögekkel, amelyekkel átszúrtuk kezedet, / hanem fegyverek által szétszaggatott / halottak vérét isszuk!”
A béke panaszai című fejezetben Stanley Jones A gyűlölet gyűlöletet nemz címmel leszögezi: csak egyvalaki került ki a háborúból megnövekedett tekintéllyel: Jézus Krisztus. A szerző képtelenségnek nevezi a „háborút a háború megszüntetésére” gondolatot. „Kiűzheti-e az ördög az ördögöt? Hogyan űzhetném hát ki ördögi ténykedéssel az ördögöt másokból? Pedig a háború ezt akarja tenni. Holott az egyetlen mód, amellyel ellenségünktől megszabadulhatunk, az, ha barátunkká tesszük őt. S ez az evangéliumnak a receptje.”
A kötethez Fábry Kornél esztergom-budapesti segédpüspök írt előszót. Emlékeztet rá: a Szentírásban olvashatjuk: Isten békéje minden értelmet meghalad. Fábry Kornél szerint minden ember vágyik szíve mélyén a békére, és ha lelkiismeretét követi, mindent meg is tesz érte. Ahol emberileg már nem tehetünk semmit, vagy ahol elfogy az erőnk, ahol már nem látunk kiutat a rossz helyzetekből, ott fordulunk ahhoz, aki Mindenható, aki az egész világ Teremtője és Ura, akinek semmi sem lehetetlen, és aki azt akarja, hogy bennünk éljen az ő békéje. Mindszenty József bíboros, hercegprímás mondta: „Ha van egymillió imádkozó magyar, nem félek a holnaptól!” A segédpüspök figyelmeztet: „Azt az imát, amit én tudok elmondani, senki sem fogja helyettem megtenni. Hiszem, ha szívből és hittel imádkozunk, megtapasztaljuk Isten békéjét, mely azért halad meg minden értelmet, mert nem a realitás és a racionalitás talaján nő, hanem az Istenbe és Megváltónkba, Jézus Krisztusba vetett bizalomból fakad, és emberileg megmagyarázhatatlan valósággá válik szívünkben és környezetünkben.”
Bodnár Dániel/Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
