Ferenc pápa a 2025-ös szentévre készülve hirdette meg az imádság évét. Az Evangelizáció Dikasztériuma által kiadott, Az imádság iskolája című sorozat segíthet abban, hogy felfedezzük, milyen szép, amikor az Úrra bízzuk magunkat. A sorozat nyolcadik kötete mellett most megjelent Vágvölgyi Éva Három nap a szentírással és Kocsis Imre Elmélkedő szövegmagyarázatok című írása is.
Ugo Vanni (1929–2018) az egyik legismertebb olasz szentírástudós és exegéta volt. A Pápai Gergely Egyetemen és a Pápai Biblikus Intézetben tanított Rómában. Az Úr imájáról írott művében többek között ezt olvassuk:
„Mivel a Miatyánk az ősegyházban született és formálódott, érdemes áttekinteni kialakulását és korai fejlődését.
ahol ekkor kezdték olvasni Márk, Máté, Lukács és János evangéliumát. Az Úr imájának használata és a négy evangélium egyidejű olvasása jelentős mérföldkő volt. Ez egy sokszínű hagyomány betetőzése, amely a páli és a jánosi egyházak közötti feszültségektől sem mentesen alakult ki, és a második század folyamán torkollott az úgynevezett nagy Egyházba.
Milyen utat járt be az Úr imája a nagy Egyházban összefutó hagyományok során? Pontosabban, mivel
mi a konkrét kapcsolata a négy formájú evangéliummal? Ha erre a kérdésre választ találunk, azonosíthatjuk az Úr imájának biblikus teológiai szerkezetét, és elhelyezhetjük azt az ősegyház eleven közegében. Így kapunk viszonyítási alapot, melynek segítségével először a Márk-evangélium előzményeit vizsgáljuk meg, majd Máté szisztematikus bemutatását, Pál újító szemléletét, Lukács egyedi hangsúlyait, és végül a Jánosnál megfigyelhető érett szintézist.”
Vágvölgyi Éva a Három nap a szentírással című kötet előszavában így ír: „Egyre nagyobb igény mutatkozik arra, hogy a szervezett, több napos lelkigyakorlatokon kívül néhány napra kilépjünk a hétköznapok mókuskerekéből, a minden oldalról elárasztó információözönből, és egy Istennel való csendes együttlétben megújuljon a lelkünk. Ebben segíthet bennünket, ha a Szentírással, Isten élő Igéjével foglalkozunk; egyes szakaszain, versein, szavain elmélkedünk.
E mellett szempontokat is ad a feldolgozásukhoz.
A Hegy témája az Istennel való találkozás szentírási helyeire visz el bennünket. A Keresés témaköre az elvesztés, a megtalálás kérdését járja körül. A Csend és az ima szorosan összekapcsolódnak, amikor a külső és a belső zaj elül, akkor indulhat meg a párbeszéd a Teremtő és a teremtmény között. A könyv második részében a témákhoz csatlakozó három elmélkedést kap kézhez az olvasó.”
A kötetben Kocsis Imre biblikus professzor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának tanszékvezetője három elmélkedést ad közre. A Mária látogatása Erzsébetnél és a Magnificat ima, a Példabeszéd az elveszett bárányról, valamint a Tanítás a helyes imádságról és a Miatyánk című írások abban segítenek, hogy még jobban elmélyedhessünk Jézus Krisztus tanításában.
Baranyai Béla/Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
