Elkészült az egykori gyulafehérvári templomrom alaprajzának felszíni megjelölése, amelyet november 4-én adtak át ünnepélyes keretek között. A folyamat, amely a régi templom alapjainak feltárásához vezetett, 2010-ben indult el a gyulafehérvári vár rehabilitációjával és a csatornázás felújításával.
A gyulafehérvári székesegyházhoz és az érseki palotához kapcsolódó régészeti felügyeletet 2000 óta az érsekség megbízásából Daniela Marcu Istrate régész látta el. Az érsekséggel együttműködésben a 2000–2009 között előkerült régészeti anyagból több kiállítást is rendezett Gyulafehérváron, Budapesten és Esztergomban.
2011-ben a bukaresti Kulturális Minisztérium támogatta és kísérte figyelemmel azt a régészeti ásatást, amelynek során napvilágra került a jelenlegi székesegyház főhomlokzatától nyugati irány felé 24 méterre fekvő egykori templom alapja. Ez Erdély legrégebbi temploma volt, a 10–11. században épült. 2020-ban a felszín alatt levő templommaradványokat ’A’ (kiemelt) kategóriás régészeti műemlékké nyilvánította a minisztérium.
Az akkor feltárt alapok felszíni megjelölése is megtörtént, ezt áldotta meg Kovács Gergely érsek a székesegyházban tartott ünnepséget követően. A régészeti feltárás során a 11–14. századra datálható több mint 400 sírhely is előkerült, így az elhunytakról is megemlékeztek.
A székesegyházban az ünnepség elején Kovács Gergely érsek beszédében hangsúlyozta: keresztényekként azt kell keresnünk, ami összeköt bennünket. Ezt szolgálja a mai esemény is. A keresztények egysége fontos és aktuális, ezt a Vatikánban nemrég véget ért szinóduson is megtapasztalta a főpásztor.
A következő felszólaló, Ion Dumitrel megyei tanácselnök szintén a keresztény egység fontosságát emelte ki, míg Ciprian Olinici vallásügyi államtitkár arra mutatott rá, hogy az európai kultúrát a kereszténységnek köszönhetjük.
Gabriel Pleșa, Gyulafehérvár polgármesterének elkötelezettsége közismert a város történelmi és kulturális örökségének megőrzése és népszerűsítése terén, az érsekséget a székesegyház díszkivilágítási projektjében például a város is támogatta. Beszédében polgármester a közös munka eredményéről szólt, és hogy együtt mindig felül lehet kerekedni a kihívásokon.
Matei Drîmbărean, a Kulturális Minisztérium Fehér megyei Igazgatóságának a vezetője évtizedek óta figyelemmel kíséri a műemléképületek sorsát, kiemelten is a székesegyház és az érseki palota körüli felújítási munkálatokat.
Az ünnepségen szakmai bemutatót tartott Daniela Marcu Istrate régész. Részletesen beszámolt a kutatás menetéről, amely a vízelvezetési csatornák építése közben kezdődött, amikor is felfedezték a maradványokat, sírokat, sírmellékleteket.
Kovács András művészettörténész, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem professzora, Gyulafehérvár történetének, építéstörténetének, különösen a székesegyháznak és a püspöki-fejedelmi palotának kiváló ismerője és kutatója és e témában is számos tanulmány szerzője szintén szakmai szempontból méltatta a feltárást. Beszámolt ugyanakkor személyes élményeiről is, főként a feltárást megelőző időszakról.
Az ünnepségen jelen volt Radu Roșu görögkatolikus esperes; Gudor Botond református esperes; Gerhard Wagner evangélikus lelkész; Jakubinyi György nyugalmazott gyulafehérvári érsek; Kőrösi Viktor Dávid vezető konzul; a Teleki László Alapítvány képviseletében Kollár Tibor; Fehér megye Tanácsa képviseletében Dan Mihai Popescu.
Zenei szolgálatot látott el Schneider Arnold kántor, a papi szeminárium kórusa, valamint Szabó Rubin hegedűn, Jakabffy Edina brácsán és Jakabffy Kristóf csellón.
Az érsekség nevében Veres Stelian gazdasági igazgató mondott köszönetet mindenkinek, aki részt vett az évek során a munkálatokban, a finanszírozásban, az előkészítésben.
Köszönet illeti továbbá Daniela Marcu Istrate régészt és munkatársait, akik közül az ünnepi alkalmon jelen volt Gabriel Izdrăilă és Cristian Florescu. A régi templom régészeti feltárásának finanszírozásához jelentős mértékben hozzájárult a bukaresti Kultúra Minisztériuma, Kelemen Hunor miniszter és Hegedűs Csilla államtitkár, a magyar kormány és a budapesti Teleki László Alapítvány (Diószegi László és munkatársai); Jakubinyi György nyugalmazott gyulafehérvári érsek, aki figyelemmel kísérte a régészeti eredményeket; Szász János korábbi gazdasági igazgató, aki 2007 és 2011 között megteremtette a régészeti felügyelet finanszírozási feltételeit; Márton Judit építőmérnök, az Építészeti és Egyházművészeti Iroda egykori vezetője, az érsekség egykori és jelenlegi munkatársai; Tövissi Zsolt építész, a felszíni megjelölés tervezője; az Egyházművészeti és Építészeti Bizottság tagjai, Oprea Ovidiu műszaki ellenőr; Hadnagy Csaba farkaslaki vállalkozó és csapata; Fehér megye Tanácsa; az érsekség munkatársai: Teleky Gábor mérnök, Hegedűs Enikő művészettörténész, Zsebe Márta, Vass Tímea, Dicu Adrian.
Szöveg: Imre Balázs
Fotó: Geréd Zsolt
Forrás: Romkat.ro
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
