Talpra, Magyar Szövetség! Kulcsár Péter2024. 11. 04., h – 19:05
A Magyar Szövetség új vezetősége a jelenlegi kormánytól ajándékba kapott egy olyan témát, melyet nemcsak illik meglovagolni, hanem kötelező ízekre is szedni. Az államnyelvről szóló törvénymódosításra gondolok, mert ha a kulturális minisztérium javaslatát netán a parlament elfogadná, akkor visszaköszön majd a mečiari korszak magyarellenessége. Érthetetlenül nagy a csend a Magyar Szövetség tájékán, mintha lemondani készülnének mindarról, amit elődeik a magyar (és egyéb kisebbségi) nyelvhasználat érdekében elértek.
De térjünk néhány konkrét példával a lényegre! A 3a paragrafust úgy változtatnák meg, hogy a helységnévtáblák államnyelven írt betűinek ugyanolyan nagyságúaknak kellene lenniük, mint a kisebbségi nyelven írt megnevezés betűinek (mint eddig), vagy nagyobbnak (ezzel egészülne ki a mondat). Ami viszont ennél nagyobb probléma, hogy az új megfogalmazás értelmében egyformán vagy jobban láthatónak kell lenniük. Ha a szlovák megnevezése az adott községnek hosszabb, akkor kevésbé látható, mint a magyar. Ezt annak idején személyesen oldottam az SNS elnökével, Andrej Dankóval, mert a képviselői azt bizonygatták neki, hogy a magyar helységnév nagyobb betűvel van leírva – hogy megbizonyosodjon a valóságról, személyesen mérte meg a betűk nagyságát.
Továbbá, az 5. § 7. pontjából kiveszik azt a mondatot, hogy az emlékmű és az emléktábla esetében ott, ahol használatos a hivatalokban is a kisebbség nyelve (a számarányuk 15% felett van), nem kell betartani azt a rendelkezést, hogy először a szlovák szöveget kell feltüntetni.
Ezektől már csak a nyolcadik paragrafus rosszabb, mely a 6. pontjában az eddigi törvényi rendelkezéstől eltérően leszögezi, hogy a feliratok, a reklámok, a hirdetések esetében az államnyelv betűinek nagyobbaknak kell lenniük a kisebbségi nyelven írottaknál. Ha semmi más, ez érinteni fogja például a Szövetség plakátjait is. Sajnos ugyanezen paragrafus 8. pontja azt is kimondja, hogy egyebek mellett a postán, a közlekedésben stb. az államnyelv használatos, ami azt is jelenti/jelentheti, hogy magyarul sem eligazítást, sem jegyet nem kérhetünk.
És hogy foga is legyen a törvénynek: az eddigi büntetés összegét (50–2500 euró) felemelték természetes személy és vállalkozók esetében 1000-től egészen 12 000 euróig, jogi személy esetében pedig egészen 20 000 euróig.
Lehet egy sima sajtótájékoztatót tartani minden konkrétum nélkül csak azért, hogy nehogy kimaradjunk a szórásból. Lehet virágcsokorral meglátogatni a kultuszminiszter asszonyt és így építeni a saját népszerűségünket. De ez nem helyettesítheti a valós politikai munkát. Konkrét javaslatokkal kell/kellene meglátogatni az illetékes minisztériumot, és valós tárgyalásokat kellene folytatni a problémákról. Míg van esély a módosításra, nem kell azonnal feltételezni a rossz szándékot (írom ezt minden illúzióm ellenére).
A harmincévnyi pályafutásom alatt tapasztaltam, hogy a szlovák politikusok többsége nem képes beleélni magát a kisebbség helyzetébe. Emlékszem, hogy a második Fico-kormány elfogadott egy olyan oktatási törvénymódosítást, mellyel az iskola minden osztályában meghatározták a minimális diákszámot. Ezzel több mint 20 magyar iskolánk szűnt volna meg. A tárgyalásainkon értették csak meg, hogy semmilyen kisebbség nem képes a számaránya miatt ezt minden iskolában teljesíteni, ezért ezt a részét a törvénynek halasztottuk, majd eltöröltük.
Tehát a Magyar Szövetség vezetőségének nincs más dolga, csak leülni tárgyalni az illetékesekkel, s ha a tárgyalások sikertelenek lennének, el kell kezdeni a tiltakozások szervezését – úgy, ahogy ezt a múltban mindig megtettük, ha az elért jogokat próbálták csorbítani.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
