Mikor lesz eredmény és ki lesz a győztes? Harris és Trump fej fej mellett a hajrában Török Máté2024. 11. 04., h – 17:09
A 2024-es amerikai elnökválasztás végkimenetele hét államban dőlhet el. Országszerte már a választási napot megelőzően több mint 76 millióan adták le szavazatukat, ezek alapján Kamala Harris vezet, de ez semmit sem garantál.
Az utolsó közvélemény-kutatások továbbra is fej fej melletti eredményt jósolnak. Harrist nagyjából 48 százalékpontra mérték, Donald Trumpot pedig 47-re. Nemcsak a hibahatáron belüli kis különbség teszi szinte lehetetlenné, hogy megjósoljuk, ki költözhet a Fehér Házba, hanem az elektori rendszer is.
Elektori rendszer: a győztes mindent visz
Az USA-ban minden államnak a lakosság számának megfelelő elektori szavazata van. Nebraska és Maine kivételével, aki az adott államban a szavazatok többségét megszerzi, az összes elektori szavazatot bezsebeli. Például a népes Kaliforniában várhatóan Harris kap majd több szavazatot, így 54 elektori szavazathoz jut itt. Texasban feltehetően többen választják majd Trumpot, így innen a republikánus jelölt 40 szavazatot visz el, és így tovább. Összesen 538 elektori szavazat oszlik szét az államok között, és az a jelölt lesz az elnök, aki legalább 270 elektori szavazatot szerez.
Kapcsolódó cikkünk
Az amerikai elnökválasztási rendszer merőben eltér a nálunk alkalmazott választási modellektől. Ha sehogy sem áll össze a kép a fejében, jó helyen jár: tömören összegezzük a játékszabályokat.
Mikor lesz az elnökválasztás az Egyesült Államokban?
November 5-én. Hagyományosan, ahogy most is, a november első hétfője utáni kedden választanak elnököt az Egyesült Államokban négyévente. A legtöbb államban viszont lehetőség van a korai szavazásra, ami azt jelenti, hogy a választásra kiírt nap előtt korlátozott számban megnyílnak szavazóhelyiségek. Ezt egészíti ki a levélszavazás, amire a legtöbb helyen jelentkezni kell.
Ki szavazhat?
A 18. életévüket betöltött amerikai állampolgárok. A választás viszont regisztrációhoz kötött. A választók jegyzékébe párthoz tartozóként, de függetlenként is regisztrálhatnak a polgárok. Ez az esetleges előzetes állásfoglalás nem jelent kötelezettséget a választás irányára.
Ki lehet az Egyesült Államok elnöke?
A legaktuálisabb válasz, hogy vagy a Republikánus Párt színeiben induló Donald Trump vagy a Demokrata Párt színeiben induló Kamala Harris. Gyakorlatilag a 19. század közepétől nem választották meg más párt jelöltjét. Az alapvető kritériumok, hogy a jelölt amerikai állampolgár legyen, több mint 14 éve lakos és legalább 35 éves.
Mi a különbség demokrata és a republikánus között?
Egyszerűsítve: a republikánus egy jobboldali, konzervatív párt, a demokrata egy baloldali, liberális párt. De mivel két párt uralja az amerikai politikát, egyik sem kötődik szigorúan egy ideológiához, sokkal meghatározóbb az adott politikus személye. Széles skálán próbálnak megszólítani különböző társadalmi csoportokat, így a gyakori választóik többet mondanak el a pártokról, mint valamilyen definíció. Demokratákra nagyobb valószínűséggel szavaznak a kisebbségek, a szociálisan hátrányos helyzetűek és a nagy városok lakói. Republikánusokra nagyobb valószínűséggel szavaznak a fehérek, a tehetősebbek és a mezőgazdászok.
Ki nyeri a választást?
Túl egyszerű lenne a képlet, ha csak összeadnák a szavazatokat és, aki többet kapott, beülhetne az elnöki székbe. Az elektori rendszernek köszönhetően közvetetten és arányosan dől el, ki a győztes.
Mi az az elektori rendszer?
Az államok döntik el a választás kimenetelét. A választóknak tulajdonképpen abba van beleszólásuk, hogy a lakóhelyük szerinti állam melyik jelöltet támogassa. Minden államnak meghatározott számú elektori szavazata van, ez a szám az adott állam Kongresszusban lévő képviselőinek és szenátorainak összesített számával egyezik meg. Összesen 538 elektori szavazat oszlik szét az államok között, és az a jelölt lesz az elnök, aki legalább 270 elektori szavazatot szerez.
De kik azok az elektorok?
Csakhogy bonyolultabb legyen: valójában minden szavazó az államában lévő elektorokra szavaz (még ha nevük nem is szerepel a listán). Hivatalosan ők felelnek az elnök és az alelnök megválasztásáért. Államonként eltérhet, hogy konkrétan kik az elektorok, de jellemzően az adott párt vagy az elnökjelölt kampánycsapata választja ki őket. Az elektori tisztséget gyakran elkötelezett párttagok kapják meg. Az elektori testület végső szavazása decemberben történik.
Szavazhat az állami többséggel ellentétesen az elektor?
Nem igazán. Elméletileg lehetséges, hogy az állami eredményeket figyelmen kívül hagyva szavazzon egy-egy elektor, de a gyakorlatban egyrészt ez szankciókat vonhat maga után, másrészt csak elhanyagolható számban fordult eddig ilyesmi elő. Az elektorok szavazása lényegében formalitás.
Mennyi elektori szavazata van egy-egy államnak?
Attól függ, mennyien laknak az adott államban. Pontosabban, ugyanannyi elektori szavazata van egy államnak, ahány kongresszusi helye: minden államnak két szenátora van, és a lakosság számával arányos mennyiségű képviselője. Vagyis a legkisebb államoknak 3 szavazata van.
Hogyan osztódnak el a szavazatok az államonként?
Nebraska és Maine állam kivételével a többség dönt. Magyarán ha egy államnak 38 elektori szavazata van, és a demokrata jelöltre többen szavaztak a helyiek közül, akkor mind a 38 elektori szavazatot a demokrata kapja. A két kivételnél két elektori szavazatot kap a legtöbb egyéni szavazatot begyűjtő, és egyet-egyet kap a választási körzetekben győztes jelölt.
Hogyan befolyásolják az ingadozó államok az eredményt?
A legtöbb államban könnyen megjósolható, hogy a demokrata vagy a republikánus jelölt húzza be a győzelmet. Míg például Kalifornia államban a többség hagyományosan demokrata, Texasban republikánus. Az ingadozó államok (swing states) azok, amelyekben egyik pártnak sincs egyértelmű előnye. Ezek tehát kulcsszerepet játszanak a választásban. Itt a kampányolás is intenzívebb, mivel a jelöltek remélik, hogy a választók végül őket támogatják, így a szükséges elektori szavazatokhoz jutnak.
Mennyire lesz szoros?
Az előrejelzések szerint nagyon. Hét állam tekinthető jelenleg ingadozónak: Arizona, Észak-Karolina, Georgia, Michigan, Nevada, Pennsylvania és Wisconsin. Hogy mennyire kiélezett lehet ezekben az államokban a verseny, jól szemlélteti, hogy a 2020-as választáson például a több mint 7 millió lakosú Arizonában nagyjából 10 ezer szavazattal nyert Joe Biden.
Előfordulhat, hogy összesítve valamelyik jelölt több egyéni szavazatot kap mégsem ő lesz az elnök?
Az elektori rendszer miatt igen, előfordulhat. Ötször történt ilyen a történelem során, legutóbb 2016-ban. Hillary Clinton majdnem 3 millióval több egyéni szavazatot kapott, mégis Donald Trump lett az elnök. Vagyis hiába volt népszerűbb Clinton egyéni szinten, mivel Trump több elektori szavazatot gyűjtött be, konkrétan 304-et a lehetséges 538-ból.
Az ingadozó államok
Hét államban kérdéses valójában, hogy kihúzza be a győzelmet. Ezek az ún. billegő vagy ingadozó államok tehát kulcsszereplők. Az utolsó felmérések szerint olyan kicsi a különbség ezekben, hogy bizonyossággal nem megállapítható, ki a népszerűbb.
Pennsylvaniában, Nevadában, Michiganben és Wisconsinban is kevesebb, mint egy százalékpont választja el az előzetes közvélemény-kutatás alapján a két jelöltet egymástól. A fennmaradó háromban sem sokkal több, mint egy százalék az eltérés. Érdemes, viszont megnézni, hogyan alakultak a preferenciák az egyes államokban.
Arizona, Georgia, Nevada és Észak-Karolina államban augusztus óta Trumpot mérik kicsivel esélyesebbnek. Michigan, Pennsylvania és Wisconsin államban Harris vezetett augusztus óta. A kampány utolsó időszakában Trump viszont átvette a vezetést Pennsylvaniában.
A hét ingadozó közül Pennsylvania lehet a legfontosabb állam, hiszen itt 19 elektori szavazat gyűjthető be. Meg kell viszont jegyezni, hogy Pennsylvania egészen 2016-ig, Trump megválasztásáig, demokrata többségű volt, sőt Michigan és Wisconsin is. Ha Harrisnek sikerül Biden 2020-as választási eredményéhez hasonlóan győzni ezekben, azzal biztosíthatja az országos győzelmet.
Nem véletlen, hogy a kampány is itt éleződött ki: az utolsó órákban Harris Michiganben mondott beszédet, Trump Pennsylvaniában állt a nyilvánosság elé.
Bízhatunk a közvélemény-kutatásokban?
A közvélemény-kutatások az utolsó két választáson alábecsülték Trump támogatottságát, így van okunk arra, hogy fenntartásokkal kezeljük az előzetes becsléseket.
A 2016-os hibát annak tulajdonították, hogy a választók a kampány utolsó napjaiban gondolták meg magukat, és hogy az egyetemi végzettségű szavazók – akik nagyobb valószínűséggel támogatták Hillary Clintont – felülreprezentáltak voltak a mintákban. A 2020-as hiba okát nem tudták meghatározni pontosan, de valószínűsíthető, hogy a világjárvány és a rekordrészvétel borította a papírformát.
Mikor lehet eredmény?
Mivel hét állam végeredményén fog múlni, hogy ki lesz az Egyesült Államok elnöke, a kérdés az, hogy ezekben az államokban mikor zárnak be a szavazóhelyiségek. Szlovákiai idő szerint:
Georgiában éjjel 1-kor,
Észak-Karolinában fél 2-kor,
Pennsylvaniában 2-kor,
Arizonában, Michiganben és Wisconsinban 3-kor,
Nevadában éjjel 4-kor.
Ez persze nem jelenti azt, hogy azonnal meg is tudjuk az eredményeket. Az előző évek tapasztalatai eltérőek:
2020-ban november 3-án, kedden volt a választás, és Joe Bident csak szombaton lehetett kikiáltani győztesnek. 2016-ban Trump győzelme éjjel, vagyis nálunk reggel kilenckor vált egyértelművé. 2012-ben Barack Obamáról már a választás napján kiderült, hogy behúzta. George W. Bush és Al Gore párharca 2000-ben viszont egy hónapig nem dőlt el.
Mi befolyásolhatja a szavazatszámlalás tempóját?
A levélszavazatok feldolgozása több időt vehet igénybe, különösen, ha ezeket az utolsó napokban adják postára. A szorosnak ígérkező verseny szintén lassíthatja a folyamatot, mert egyes államokban (pl. Pennsylvaniában) ha kicsi a különbség, újraszámlálást ír elő a törvény. De ott vannak a külső tényezők is, mint például az esetleges rendbontások vagy infrastrukturális problémák.
(abcnews/538, bbc, cnn, 270toWin)
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
