Valóban a „kisebbik rossz”-ra adjuk a szavazatunkat?

Valóban a „kisebbik rossz”-ra adjuk a szavazatunkat?

A DEKK Inštitút egy felméréssel azt vizsgálta, minek alapján támogatunk egy pártot a választások alkalmával. Ennek eredménye alapján kiderült, nem felel meg a valóságnak az, hogy a szlovákiai választók többsége a kisebbik rosszra szavaz, azaz a kevésbé rossznak tartott pártot támogatja voksával. A szavazók 73,4 százaléka valóban megbízik abban a pártban, melyet a választások alkalmával támogat, s mindössze a megkérdezettek 26,6 százaléka dönt a kevésbé rossznak ítélt alternatíva mellett.

A közvélemény-kutatást a Focus ügynökség végezte a DEKK Inštitút számára a szeptember 17-től 26-ig terjedő időszakban, reprezentatív minta alapján, 1017 megkérdezett bevonásával. A DEKK igazgatója, Pavol Kosnáč kifejtette, az,

aki a kisebbik rosszat választja, voltaképpen azt a pártot választja, mely a legközelebb áll a nézeteihez, de nem annyira, hogy azokkal teljes mértékben azonosulna.

„Vannak olyan esetek is, amikor az emberek olyan pártra adják a szavazatukat, melyek szembehelyezkednek valamivel, amit az adott választók komoly veszélynek tartanak. Ebben az esetben a választó számára fontosabb az, ami ellen harcol az adott párt, mint az, amiért küzd“ – tette hozzá Kosnáč.

A felmérés a szlovákiai lakosság jelenlegi választási preferenciáit is vizsgálta. A legerősebb preferenciákkal jelenleg a Smer-SD rendelkezik a megkérdezettek 23,4 százaléka szerint, majd a Progresívne Slovensko következik 22,1 százalékkal. Bejutna a parlamentbe továbbá a Hlas-SD 12,8 százalékkal, a Republika 7,9 százalékkal, valamint a Kresťanskodemokratické hnutie 6 százalékkal. Meghaladná az öt százalékot a Sloboda a Solidarita (5,6%), a Magyar Szövetség (5,2%) és bejutna még pontosan öt százalékkal a Demokrati. Nem jutna be, 4,7 százalékot érne el a Slovenská národná strana.

Mint a felmérésből kiderül, jelenleg a következő pártok szavazói között vannak az úgymond kisebbik rosszat választók: Demokrati (42,5%), Sloboda a Solidarita (41,2%), Kresťanskodemokratické hnutie (38,1%). Ellenkezőleg, a legtöbb meggyőződésből szavazóval a Smer-SD és a Slovenská národná strana rendelkezik.

A Smer-SD a legerősebb politikai párt, melynek a legnagyobb számú meggyőződéses szavazója van. Minden körülmény ellenére a választók körében komoly támogatottságot élvez és szavazói azonosulnak a célkitűzéseivel.

Hírdetés

„A második legnagyobb támogatói bázissal rendelkező párt a Progresívne Slovensko, melynek a választói között a Smerhez képest kétszer annyi azok száma, akik csak kisebbik rosszként megítélve szavaznak rá. Mindez annyit jelent, hogy a választók egy jelentős részének kifogásai, fenntartásai vannak a PS-szel szemben, nem azonosul a politikájával, de úgy vélik, hogy valamivel szembehelyezkedik, amit fontosabbnak vélnek, mint azt, ami a pártban nem tetszik nekik“ – tette hozzá Kosnáč.

A DEKK tájékoztatása szerint a múlt évhez képest nőtt azon választók száma, akik meggyőződésből választanak. A kisebbik rosszat választók számának csökkenése szerintük a fokozódó polarizáció egyik kísérőjelensége, s a konkrét pártokkal való azonosulás mértékét fejezi ki.

„A társadalom egy része így választ tábort, melyet sajátjának tekint. Nagyfokú megosztottság, bizonytalanság és kedvezőtlen hangulat közepette komoly stresszhelyzetet jelent véleményünkkel a kisebbséghez, esetleg a mérleg nyelvét képezőkhöz tartozni“ – magyarázta Kosnáč, hozzátéve, hogy az emberek egy része figyelmen kívül hagyja a véleménykülönbségeket és pártot választ.

Szerinte ez természetes evolúciós reakció, általában azonban együtt jár a másik fél meghallgatására való készség csökkenésével és a társadalom megosztottsága szempontjából negatív jelenségnek számít. „Mindez azonban racionális önvédelmi döntés az egyén részéről“ – zárta mondanivalóját Kosnáč.

Nos, az említett felmérés talán legfontosabb megállapítása, hogy a második legerősebb párt, a Progresívne Slovensko választói között a Smerhez képest kétszer annyi azok száma, akik nem meggyőződésből, hanem csak kisebbik rosszként szavaznak a progresszívekre.

Magyarán tehát nem értenek egyet a politikájával, csak egy másik párt iránti szembenállásként választják ezt a megoldást. Mindezen választóknak tanácsos végiggondolniuk, hogy valójában milyen érdekeket képviselnek, milyen elveket vallanak, milyen politikát folytatnak a progresszívek, s ha ezekkel már eleve nem azonosulnak, akkor mekkora veszélyeket rejt a rájuk való szavazás, az esetleges hatalomhoz való juttatásuk!

(NZS/Felvidék.ma/SITA)


Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »