A parlamenti és elnökválasztáson való részvétel és a szülőföldön való boldogulás fontosságát hangsúlyozta Gulyás Gergely, a magyar miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Sepsiszentgyörgyön. A székelyföldi látogatásának utolsó állomásához érkező politikus az Európára leselkedő veszélyekről is beszélt a sajtóval való találkozóján, és úgy vélekedett, hogy térségünkben egyre jobb lesz élni.
Bálványosfürdőn Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel 300 ember társaságában emlékezett meg 1956-ról, Székelyudvarhelyen az előző nap tisztségbe lépett új polgármesterrel koszorúzott, Csíkszeredában pedig szintén ’56-os megemlékezésen vett részt – közölte Gulyás Gergely, hangsúlyozva, hogy az 1956-os forradalom nem csupán Budapesten történt meg, hanem szerte az egész országban, és Erdélyben is voltak különböző megmozdulások, amelyek résztvevőit megtorlások érték, ezért is fontos, hogy világszerte méltóképpen emlékezzenek a magyarság szabadságért és függetlenségért folytatott harcára.
Sepsiszentgyörgyön az ipari park és a Sapientia-campus alapkőletételénél volt jelen, mindkettő a fejlődést, a fiatalok itthon maradását szolgálja, és erőt mutat, ezt pedig növelni lehet azzal, hogy a parlamenti és elnökválasztáson jó eredményt ér el az RMDSZ – állítja Gulyás Gergely, aki szerint az erdélyi magyarság lehetőségei is jobbak, szélesebbek, amikor a szövetség kormányon van; a jó választási eredmény emellett a román–magyar kapcsolatok javítására is garancia. Ez a román államnak is érdeke, de sajnos vannak aggasztó dolgok is, például a közigazgatási újraelosztási tervek – aki tehát nem akarja, hogy a magyarság ott is kisebbségbe kerüljön, ahol többségben él, annak el kell mennie szavazni, át kell látnia a választás, az RMDSZ parlamenti jelenlétének fontosságát – nyomatékosította.
Kérdésekre válaszolva kifejtette: a román–magyar államközi kapcsolatok a rendszerváltás óta változóak, a most leköszönő államfő azonban tíz év alatt magyar szempontból lényegesen több csalódást hozott, mint örömet, különösen, ha tudjuk, hogy tíz éve az erdélyi magyarság is rá szavazott mint erdélyi kisebbségire. Érdemei is vannak, például abban, hogy nem Frans Timmermans az Európai Bizottság elnöke, és Románia schengeni csatlakozásáért is sokat tett. Most azonban inkább előre érdemes nézni: ha az RMDSZ kormányon lesz, az biztosan javítani fogja a kapcsolatokat, több közös érdeke is van a két országnak az Európai Unión belül, például a kohéziós alapokat és mezőgazdaságot illetően, de azt is jó lenne elérni, hogy a román elit elismerje a száz év után is egymillió főnél nagyobb lélekszámú magyarság hozzájárulását az ország fejlődéséhez. A schengeni csatlakozásáért is együtt küzdünk, a magyar uniós elnökség nagyon szeretné, ha erről már decemberben kedvező döntés születne, aztán hogy ez januártól vagy márciustól valósul meg, az már részletkérdés. Ahhoz viszont, hogy a schengeni térség össze ne omoljon – és amikor Németország határellenőrzést vezet be, már közel állunk ehhez –, el kell érni, hogy az EU külső határait védőket (köztük Magyarországot) ne büntessék. Vannak más gondok is, az EU leszakadóban van a gazdasági versenyben (húsz éve még hétszer erősebb gazdasága volt, mint Kínának, amely most már lekörözte), mert a méregzöld politika esztelen szempontokat erőltetve tönkreteszi a gazdaságot; a magyar uniós elnökség pedig a versenyképesség javításában is érdekelt. Jó hír amúgy, hogy Magyarországon már öt olyan évet számoltak, amikor a kivándorlók száma alacsonyabb volt a bevándorlókénál, és most nagyjából ugyanannyi magyar állampolgár dolgozik külföldön, mint amennyi osztrák, ahol pedig magasabb az életszínvonal. Egyéni döntés kérdése, hogy ki hol akar élni, de a magyar kormány a szülőföldön való boldogulást támogatja, abban érdekelt, hogy itt legyenek méltó emberi életet biztosító feltételek, mert számtalan érv bizonyítja, hogy az emberi élet teljessége leginkább a szülőföldön élhető meg. És Erdély sokat fejlődött, a Ceaușescu-korszakhoz vagy a kilencvenes évekhez képest óriási előrelépés tapasztalható, van gazdasági növekedés, biztonság, őshonos lakosság, ami Nyugat-Európában már nincs meg. Közép-Európa országai ilyen szempontból versenyelőnyben vannak (Magyarország már lehagyta az EU-hoz a nyolcvanas években csatlakozott Portugáliát), és ezt meg kell őrizni, mert hosszú távon megéri.
A házigazdák részéről Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere a magyar kormánnyal kötött stratégiai partnerséget emelte ki, amelynek köszönhetően fontos beruházások valósulnak meg, Tamás Sándor, a megyei tanács elnöke pedig kijelentette: a Fidesz–KDNP-kormánynak köszönhetően véget ért az erdélyi magyarság száz éve tartó magánya, ugyanakkor néhány példával (a Sapientia egyetemmel, a gazdaságfejlesztési programokkal, illetve az oktatási-nevelési támogatással) rávilágított arra, hogy ami Magyarországon pénzkérdés (habár kis része az ország költségvetésének), az a Kárpát-medencében határon kívül élő magyarságnak létkérdés; jó lenne, ha ezt más pártok is megértenék.
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
