Nem a kisebbségek ellen irányul a nyelvtörvény módosítása, a kulturális minisztérium szerint nincs ok az aggodalomra Tilajcsík Dóra2024. 10. 25., p – 10:59 Pozsony |
A kulturális minisztérium újabb részleteket árult el a nyelvtörvény tervezett módosításáról. A Martina Šimkovičová vezette tárca többek között elutasítja, hogy a módosítás a nemzetiségi kisebbségek ellen irányulna.
Az államnyelvről szóló törvény tervezett módosítása tiszteletben tartja a nemzetközi szerződéseket, amiből egyebek mellett az következik, hogy a nemzetiségi kisebbségeknek nincs oka az aggodalomra, a változtatások nem ellenük irányulnak, állítja a Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) vezette kulturális tárca.
Azt azonban egyértelműen jelezték, „nem megengedhető, hogy a szlovák elnevezések kevésbé hangsúlyosak legyenek, mint azok, amelyek a nemzetiségi kisebbségek nyelvén íródtak”.
A szaktárca közleménye szerint a javaslat célja, hogy megerősítse a szlovák nyelv pozícióját a hivatalos kommunikáció egyes területein.
Elutasítjuk a közösségi oldalakon terjedő információkat, amelyek szerint azok is pénzbírságra számíthatnak, akik a nyelvtani, esetleg helyesírási hibák kiküszöbölése nélkül teszik közzé a magánjellegű szövegeiket. A bírságok a vállalkozókra és a jogi személyekre vonatkoznak majd
– közölte a minisztérium. A szaktárca illetékesei azt is jelezték, hogy „a gyakorlat azt mutatja, vannak olyan intézmények, valamint közigazgatási szervek, amelyek többszöri figyelmeztetés ellenére is megsértik az államnyelvről szóló törvény rendelkezéseit, így lényegében figyelmen kívül hagyják azt”.
A kulturális minisztérium vezetője, Martina Šimkovičová ugyanakkor elismerte, a módosítást követően nagyobb figyelmet szentelnek majd az egyes médiumok, valamint a nyilvános rendezvények szervezéséért felelős személyek munkájának is.
A javaslat célja egyebek mellett az, hogy az idegen kifejezéseket „kigyomlálják” a nyelvből.
Ahogy arról korábban mi is beszámoltunk, a kulturális minisztérium az államnyelvről szóló törvény módosításának előkészítésén dolgozik. A tárca szigorítaná a nyelvhasználat felügyeletét, de a jogszabály megszegéséért kiszabható bírság nagyságát is növelnék.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A Szlovák Nemzeti Párt által jelölt kulturális miniszter, Martina Šimkovičová az államnyelvről szóló törvény módosításán dolgozik. Bár a szaktárca konkrét terveit egyelőre homály fedi, a lapunknak nyilatkozó szakértők szerint az eddig nyilvánosságra kerül információk semmi jót nem vetítenek előre.
A Denník N számolt be róla elsőként, hogy a kulturális minisztérium az államnyelvről szóló törvény módosításának előkészítésén dolgozik. A Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) vezette tárca szigorítaná a nyelvhasználat felügyeletét, de a jogszabály megszegéséért kiszabható bírság nagyságát is emelnék. A lap értesüléseit a kulturális minisztérium illetékesei is megerősítették.
Kísértő múlt
A tervezett módosítások Vladimír Mečiar harmadik kormányának ténykedését idézik, ugyanis 1995-ben, Ivan Hudec minisztersége idején a Mečiar-kabinet vezette be először a bírságokat és a „nyelvfelügyelőket”. Ez a lépés nem csak az akkori ellenzék, de a nemzetközi szervezetek, a magyar kormány és a nemzeti kisebbségek rosszallását is kivívta. Nem véletlen, hogy a törvényt azóta többször is módosították. A nyelvfelügyelőséget közvetlenül Mečiar harmadik kormánya után megszüntették, a bírságokat viszont 2009-ben újra törvénybe iktatták. Marek Maďarič, a szaktárca akkori vezetője azonban a Denník N érdeklődésére jelezte, a minisztériuma nem szabott ki bírságokat, a törvénysértésekkel pedig korábban közigazgatási eljárás keretében foglalkoztak, így azok egy figyelmeztetés után általában megszűntek.
A napjainkban érvényben lévő, enyhébb szabályozást Iveta Radičová kormánya alkotta meg. Ennek értelmében a kulturális minisztérium a nyelvtörvény megsértéséért akkor szabhat ki szankciókat, ha „a nyilvánosságnak szánt, esetleg az állampolgárok életét, egészségét, biztonságát vagy tulajdonát fenyegető információról van szó”, és ha az írásbeli figyelmeztetés után sem orvosolják a hibát. A kiszabható bírság nagysága 50-től 2 500 euróig terjed. Ilyen helyzet állhat elő például, ha egy dél-szlovákiai városban kizárólag magyarul figyelmeztetnek a közelgő árvízre.
Folyamatos törvénysértések
A kulturális minisztérium azzal indokolja a módosítás létjogosultságát, hogy a felügyeleti hatóság hatásköre korlátozott, a kiszabható bírságok mértéke pedig alacsony, így ugyanazok a személyek ismételten megsértik ugyanazokat a törvényeket.
A Denník N kérdésére, hogy tervezik-e a bírságok emelését, a szaktárca úgy reagált, a javaslat „megerősíti a felügyeleti hatóság hatáskörét, egyebek mellett a szankciók kiszabása terén”. A bírságok eddig csak a közigazgatási szervekre vonatkoztak, a változtatás után azonban a lakosokat is szankcionálhatják.
A miértek kapcsán a minisztérium azt is kiemelte, hogy „különösen sérülnek a nyilvánosságnak szánt tájékoztatással kapcsolatos rendelkezések, ahol nem tartják be az államnyelvű szöveg betűméretét és tartalmi azonosságát a más nyelvű szöveggel”, utalva ezzel többek között a magyar nyelvű kampányplakátokra is.
„Amennyiben a tárca gondolati síkon közelíti meg a kérdést, jó szívvel tudjuk ajánlani az alkotmány 26. cikkelyét, mely szerint a szólásszabadság és az információs szabadság biztosított. Tovább gondolva, senkit sem érhet semmilyen korlátozás azért, mert az anyanyelvén kommunikál. A fentiekből kiindulva abszurdnak tartjuk, hogy egy önmagát demokratikusnak meghatározó országban egyáltalán kérdés lehet, hogy az őshonos nemzeti közösséget képviselő párt az adott közösség nyelvén (esetünkben magyarul) kommunikál” – nyilatkozta az Új Szónak Pálinkás Évi, a Magyar Szövetség szóvivője, aki ellenpéldával is szolgált. „A telefonszolgáltató tisztán angol plakátja a pozsonyi határátkelőnél valahogy nem okoz gondot.”
A párt egyébként „kiemelt témaként kezeli a nyelvhasználat kérdését”, a tervezett törvénymódosítást pedig úgy értékelték, hogy „egyes politikusok kijelentései aggodalomra is okot adhatnak”, de meg szeretnék várni a konkrét javaslatot.
„Amint megvan a tervezet, a nemzetközi dokumentumokkal és vállalásokkal összhangban, valamint akár a kétoldali egyezményben foglaltakkal összhangban megtesszük a szükséges javaslatokat” – magyarázta Pálinkás Évi, aki azt is jelezte, a párt eddig azért nem kommentálta a híreket, mert „a sajtó is csupán ma érdeklődik, a kérdések beérkezte előtt pedig Gubík László elnök úr már jelezte a közösségi hálón az ügyet, illetve csütörtökön erről egyeztetett Horony Ákos kormánybiztossal“.
Intő jelek
A kisebbségügyi kormánybiztost, Horony Ákost nem érte teljesen váratlanul a hír.
Már hónapokkal ezelőtt voltak arra utaló jelek, hogy valami készülni fog, mert a kormány jogalkotási tervében szerepelt az államnyelvtörvény módosítása
– jelezte lapunk érdeklődésére Horony, aki ekkor lépéseket tett, hogy mielőbb vonják be az előkészítési folyamatba. Akkor azt a választ kapta a kulturális minisztériumtól, ha eljön az ideje, konzultálni fognak. Horony elmondása szerint az ügyben azóta senki nem kereste, a tervezett módosításról akkor értesült, amikor az megjelent a jogszabályokat tartalmazó Slov-lex portálon.
„Nem értek egyet az iránnyal, amit az előzetes információk kijelölnek. A szlovák nyelv az államnyelvi státuszából kifolyólag dominánsabb, és az általános nemzetközi elvek is azt diktálják, hogy azt a nyelvet kellene intenzívebben védeni, amit a kisebbségek használnak. A jelenlegi szabályozás alapján eleve nincs egyensúly, a kisebbségi nyelvhasználat területén jellemzően számos hiányosság tapasztalható” – mutatott rá a kormánybiztos, aki jelezte, ismét felveszi a kapcsolatot a szaktárcával, és mindent meg fog tenni azért, hogy „egy elfogadható, kisebbségbarát változtatás jöjjön létre”.
Értelmetlen módosítás
Bár az eddigi nyilatkozatok homályosak, nem hiszem, hogy a tervezett lépések jó irányba mutatnának
– osztotta meg a véleményét az Új Szóval Fiala-Butora János jogász, az emberi és kisebbségi jogok szakértője, a Szlovák Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének kutatója, aki szerint a nyelvtörvénynek a jelenlegi formájában sincs sok értelme.
„Egy teljesen fenntarthatatlan, kusza szabályozásról van szó, amely nehezen alkalmazható, mivel több törvénybe van szétszabdalva, helyenként pedig nem is nagyon érhető, hogy mit szeretne mondani” – jellemezte a jogszabály érvényben lévő változatát Fiala-Butora. A jogász arra is figyelmeztetett, ha a kormány módosításai az eddiginél is negatívabb irányba terelik a nyelvtörvényt, az Európai Uniónak ugyan nincs vonatkozó szabályozása, vannak azonban emberjogi egyezmények, amelyek behatárolják a kisebbségi jogokat. Ha ezek értelmében elmarasztalás történik, akkor a szakértő szerint az unió is meg fogja azt erősíteni, és politikai elutasításra számíthatunk.
A kabinet nem tűnik túl elkötelezettnek, így nem látom, miért vállalnának európai színtéren presztízsveszteséget egy olyan kérdésben, aminek a társadalmi oka sem nyilvánvaló
– zárta Fiala-Butora.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
