A brüsszeli Politico szerint Donald Tusk „hatalmas győzelmet” aratott az EU-csúcson azzal, hogy a migráció elleni fellépés mellé sikerült felsorakoztatnia a tagállamok többségét. Ha azonban tüzetesebben utánanézünk az információknak, azt látjuk, hogy „Tusk győzelmébe” csak belecsomagolták azt a tényt, hogy a szélsőjobboldal európai erősödése miatt a tagállamok többsége megoldást akar találni az eddig érinthetetlen illegális migrációra.
A migráció annak ellenére lett a csütörtökön és pénteken zajló EU-csúcs egyik központi témája, hogy a néhány hónappal ezelőtt EP-ben is elfogadott migrációs paktum egyes részeit még át sem ültették a gyakorlatba. Valójában, nem nagyon csodálkozhatunk.
Az orosz-ukrán háború miatt továbbra is nagy a menekülthullám Ukrajna felől, az ukránok harctéri helyzete pedig magában hordozza a menekültek számának drámai megugrását. Közben hárommillió szír menekült várakozik Törökországban, és sosem lehet tudni, mikor indulnak meg Európa felé. Az izraeli-arab konfliktus miatt Libanon is kezd a migráció egyik forrásává átalakulni, egyre több libanoni menekül Szíria északi, törökök által ellenőrzött területére – nyilván, hogy Törökországba és onnan talán Európába jussanak el.
Ám nem a veszély növekedése miatt került ismét középpontba az illegális migráció kérdése. Az európai országok és a progresszív-baloldali politikai körök rájöttek, hogy belebuknak, ha a migráció fenntartására alapozzák politikájukat.
Németországban a kormánypártok súlyos kudarcot szenvedtek el a legutóbbi tartományi választásokon, különösen a zöldek, miközben tovább erősödik a radikális jobboldali AfD (Alternative für Deutschland). Olaf Scholz német kancellár a migrációs és kitoloncolási szabályok szigorításával, a határellenőrzések újrabevezetésével és a Németországban tartózkodó, nem menekültként regisztrált migránsok anyagi juttatásainak drámai csökkentésével akarja kezelni a helyzetet. Ez még saját pártján belül is megosztottságot idézett elő, olyannyira, hogy a Die Welt szerint felmerült egy Scholz kormánya elleni bizalmatlansági indítvány lehetősége is.
Márpedig ha Németország drasztikus eszközökhöz nyúl
A közelmúltban az osztrák példa miatt kongatták meg leginkább a vészharangot a progresszív-baloldalon. Ausztriában két héttel ezelőtt győzött az radikális jobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ). Lehet, hogy most nem fog tudni kormányt alakítani, de ha a helyette esetlegesen felálló néppárti-szocdem-liberális koalíció nem tesz valamit a migráció ellen, akkor négy év múlva az FPÖ akár maga is kormányt alakíthat. Az osztrák belpolitika pedig némi túlzással a német belpolitikai lakmuszpapírja, vagy inkább a német politika jövőjét megmutató kristálygömb.
Spanyolországban a szocialista, baloldali, migrációpárti kormány épp csak a felszínen tud maradni, folyamatosan benne van a levegőben a parlamenti többség elvesztése. Franciaországban kisebbségi kormány alakult, amely most szintén szigorítani akarja a migrációs törvényeit. Hollandiában a radikális jobboldal kormányoz, és legújabb felvetése szerint Ugandába kellene kitoloncolni a kiutasított migránsokat.
Olaszország, ahol jobboldali-konzervatív kormány regnál, elkezdte Albániába szállítani a migránsokat, vagyis egy EU-n kívüli migrációs központban helyezi el az illegális bevándorlókat ahelyett, hogy saját területére engedné be őket.
A cikkünk elején említett Lengyelország speciális helyzetben van. Belpolitikai szempontból Lengyelországban állandó téma a migrációs probléma, ám leginkább a Fehéroroszország és Oroszország által szervezett mesterséges migrációs nyomás miatt, ami az ország keleti határainál fenyegeti. Erre hivatkozva utasította el Tusk egyébként Brüsszelpárti kormánya a kötelező betelepítési kvóták „önkéntes szolidaritásra” átkeresztelt új változatát.
És most Tusk narratívája mögött az uniós tagállamok többsége hirtelen arra a politikai álláspontra helyezkedett, amelyre Magyarország már évek óta hívja őket.
Csütörtökön ugyanis az uniós vezetők egy zártajtós tárgyaláson vettek részt. A Politico szerint egy rendkívül konstruktív, és a korábbiakhoz képest kevésbé megosztó, migrációs stratégiai mélységeiben vizsgáló találkozóról volt szó. Ennek egyik hozadéka az volt, hogy valószínűleg Tuskot támogatásukról biztosították a tagállamok azzal kapcsolatban, hogy Lengyelország felfüggeszti a menedékjogot, átmenetileg.
A Politico úgy tudja, hogy az EU-csúcs zárónyilatkozatába bekerülhet, hogy
„az uniós vezetőktől elszánt fellépést követel meg, hogy megkönnyítsék, fokozzák és felgyorsítsák [a bevándorlók számára] az EU-ból való hazatérést, az össze vonatkozó uniós politikai eszköz felhasználásával, beleértve a diplomáciát, fejlesztést, kereskedelmet és vízumpolitikát”
Magyarul: fokozni, erősíteni akarja az EU a kitoloncolásokat, és e mögé az uniós politika eszközeit is fel akarják sorakoztatni.
Meg is bízták az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki olyan jogszabályokat, amelyek megkönnyítik a kitoloncolást az EU területéről, és jogi keretet biztosítanak az EU határain kívüli befogadóközpontok létrehozásáról (ezek az úgynevezett hotspotok, ahol a migránsok menedékkérelmét vagy belépési kérelmét elbírálják). A jogszabályoknak része lenne az is, hogy megkönnyítse az uniós tagállamoknak a külső határok lezárását a migránsok előtt.
Tegyük hozzá, és ezt a Politico is nyíltan kimondja, hogy a változás szelét a „jobboldali pártok erősödésétől” való félelem indukálta.
A migránsválság 2014-től bomlasztja beülről az uniót, növeli a társadalmi feszültséget, hoz létre párhuzamos társadalmakat Nyugat-Európában, és növeli a bűnözés mértékét Európa-szerte, nem beszélve a terrorveszélyről. Tíz évet kellett arra várni, hogy Európa legalább hajlandóságot mutasson a helyzet kezelésére (a támogatása helyett), és ebben nagy szerepe volt, van és lesz Orbán Viktor magyar kormányfőnek. A progresszív lapok persze Tuskot emlegetik, de a mélyebb elemzések szerint Orbán Viktor politikájának győzelmét hirdetik az európai tervek.
Fontos kiemelni, hogy Giorgia Meloni olasz kormányfő azt javasolta, hogy az EU normalizálja kapcsolatát (az oroszok által támogatott) Bassár al-Aszad szíriai elnökkel, hogy Szíriát biztonságos országnak nyilváníthassák és visszatoloncolhassák az onnan érkező migránsokat (akik nem menekültek). Jelenleg ugyanis elég azt mondani egy illegális bevándorlónak, hogy Szíriából érkezett, és jogilag nem lehet visszatoloncolni hazájába – ezzel rengeteg migráns él vissza.
Bár a mostani EU-csúcson valószínűleg nem születnek konkrét lépésekről döntések, szemlátomást elindult valami. Várhatóan jóval érdekesebb és konkrétabb eredményeket hozhat migráció terén a decemberi EU-csúcs – amire azonban nagy hatással lesz az amerikai elnökválasztások eredménye is…
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
