Az esztergomi Iohanneum adott otthont a Változások a pedagógiában – a pedagógia változása VI. című nagyszabású konferenciának, amelyet a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának (PPKE BTK) Vitéz János Tanárképző Központja szervezett november 15-én. Az esemény célja a neveléstudomány és a pedagógusképzés aktuális kihívásainak és lehetőségeinek bemutatása volt.
Közel hetven előadó érkezett az ország 17 pedagógusképző egyeteméről, főiskolájáról, valamint hazai és határon túli köznevelési intézményekből, hogy megosszák tapasztalataikat és kutatási eredményeiket.
A rendezvény célja az volt, hogy lehetőséget teremtsen a hazai felsőoktatásból és a köznevelésből érkező előadóknak kutatási eredményeik és szakterületeik ismertetésére. Az előadások széles spektruma a pedagógusok – óvó, tanító, tanár, gyógypedagógus – képzésétől kezdve a humán- és természettudományos ismeretek köznevelési oktatásának tárgyalásáig terjedt. Külön hangsúlyt kaptak az óvodai és iskolai nevelés feladatai, valamint a társadalom jövőjét meghatározó pedagógia ügyének közös előmozdítása. A konferencia az egyházi és állami fenntartású intézmények szakembereinek együttműködését erősítette, elősegítve a neveléstudomány és a pedagógusképzés megújulását.
A konferenciát Zsódi Viktor, a Piarista Rend Magyar Tartományának provinciálisa nyitotta meg Ferenc pápa szavaival: „A nevelés egy lenyűgöző világ, amely soha nem ismétlődő cselekvés, hanem a növekedés és érdeklődés művészete.” Az előadó hangsúlyozta a pedagógia dinamikus természetét, amely mindig alkalmazkodik az új kihívásokhoz, miközben megőrzi a keresztény értékeket. Zsódi Viktor piarista pap a PPKE BTK Pedagógusképzési Tanácsadó Testületének elnökeként is kiemelte annak fontosságát, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem ezen a konferencián is a legszélesebb szakmai környezetben tárgyalja a legfontosabb kérdéseket.
Többek között ráirányította a figyelmet arra, a teljes életre vonatkozó nevelésnek az értékekre való erkölcsi nevelésre kell építenie, az emberi személyiség minden dimenzióját érintve. Rámutatott, hogy a nevelésnek ellenhatást kell kifejtenie a globalizálódó világot uraló olyan modellekkel szemben, mint az individualizmus és a távlatok nélküli verseny. A keresztény nevelésnek az örömhírt kell képviselnie, az értékek világos megfogalmazásával, és ezt a nevelőknek saját életükkel kell hitelesen bemutatniuk, a nevelés gyakorlatában és a pedagógusképzésben is. A II. Vatikáni Zsinat nyilatkozatára, a Gravissimus educationisra utalva jelölte ki Ferenc pápa 2018-ban a keresztény felsőoktatás küldetésének teljesítésének három fő kritériumát: a keresztény identitást, a képzés és kutatás minőségét, valamint a közjó szolgálatát.
A plenáris előadások során Németh András professzor a változó műveltségképek és a nevelés kapcsolatát vizsgálta. A BTK Pedagógusképzési Tanácsadó Testületének tagja előadásában egyebek közt arra hívta fel a figyelmet, hogy a pedagógia mindennapi gyakorlata mögé nézve fel kell tárnunk a rejtett emberképeket, így értve meg jobban a nevelés mélyebb összefüggéseit. Platón barlanghasonlatának nevelésfilozófiai elemzésével a mai kihívások értelmezéséhez is támpontokat adott. Tartsuk szem előtt, hogy az önmagát megismerő ember képes a világot megismerni, átlépve a mindennapiság határát, reflektálva a világ rejtett összefüggéseinek kapcsolódásaira, mondta. Az előadás sokféle inspirációt adott a kutatók és a nevelők számára annak a kérdésnek a megragadásához, hogy a pedagógiai folyamat hogyan képes megfelelni a kultúra adott kereteiben működő társadalom elvárásainak. Rá kell találni azokra az összefüggésekre, amelyekkel a gondolkodó ember mélyebben, tágabban képes értelmezni a világot.
Birher Nándor Máté professzor, a PPKE BTK dékánja többek között a jelenkor pedagógiai kihívásaira és társadalmi változásaira hívta fel a figyelmet, hangsúlyozva a keresztény értékek fontosságát az oktatásban. Előadása során szó esett a családok és iskolák együttműködésének fontosságáról, a pedagóguspálya válságáról, valamint arról, hogy az oktatásnak nemcsak a munkaerőpiac igényeit kell kiszolgálnia, hanem az emberség és az értékek megőrzését is. Fontos kérdésként vetődött fel továbbá, hogy a mai diákok biológiai fejlődése megváltozhatott elődeikéhez képest, ami hatással lehet akár a tanulási szokásaikra, a figyelem fenntartására irányuló képességükre és a közösségi kapcsolataik alakulására is. Birher Nándor felvállaltan nyújtott biztatást a pedagógia művelői számára, arra is bátorítva őket, hogy bizonyos helyzetekben legyenek képesek átugrani a praxisból a nagyobb ideák világába. Ennek során a „mit nem szabad” tisztázása után a „mit szabad” bemutatását is meg kell tenni. A tanítás nemcsak ismeretek átadása, hanem a szív kultúrájában teljesedik be mindenki számára, bármilyenek is legyenek.
A plenáris ülésszak Kozma Gábor tanszékvezető záró gondolataival ért véget, majd kilenc szekcióban összesen 69 előadásra került sor. Az ország 17 pedagógusképző egyeteméről, főiskolájáról mutatták be vezető kutatók témáikat, és számos köznevelési intézményben folyó műhelymunka eredményeit elemző előadás hangzott el, amelyek a pedagógia legkülönbözőbb területeit érintették.
A szekciók kialakítása a „pázmányos pedagógia” megújuló profilját tükrözte. A digitális köznevelési szekcióban az online tanítás és a gamifikáció lehetőségeit elemezték, míg az inkluzív nevelés szekcióban a különleges bánásmódú gyermekek integrált oktatásának módszertani újításai kerültek előtérbe. A művészetpedagógiai előadások az érzelmi intelligenciát fejlesztő játékoktól az ének-zene oktatás újragondolásáig számos izgalmas témát tárgyaltak. Mindezek mellett az óvodai nevelés, a pedagóguspálya és a pedagógusképzés aktuális kérdései szintén jelentős figyelmet kaptak, bemutatták a legújabb kutatási eredményeket és gyakorlati megoldásokat. A sok új felvetés közé tartoztak a mentorálás határainak és az érdeklődés tanuláselméleti megközelítéseinek, a környezeti és a természettudományos nevelésnek, vagy éppen a honvédelmi nevelésnek és az emlékezet kultúrájának pozicionálása, a befogadásközpontú és az önismeretet fejlesztő irodalomtanítás kérdései, valamint a konferencia absztraktkötetében is elérhető más kurrens témák is.
A konferencia nemcsak a tudományos eredmények és jó gyakorlatok bemutatására adott lehetőséget, hanem kifejezte a Pázmány BTK társadalmi szerepvállalását a pedagógusképzés megújításában. Az előadások témáiban írt válogatott tanulmányokat a Mester és Tanítvány pedagógiai tudományos folyóirat következő két száma adja közre.
Forrás és fotó: PPKE BTK
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
